A parlament a héten szavaz a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) új jogköreit szabályozó, nagy felzúdulást keltő törvényjavaslatról. Zúgolódásra több okunk is lehet, minket a legjobban a kettős mérce zavar.

A javaslat egyik rendkívül támadható pontja az volt, amelyik a hivatalt a személyi adat és lakcímnyilvántartásban található adatok teljes körének igénylésére jogosította. A felzúdulás (cégek, ellenzéki képviselők, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) annyiban sikeres volt, hogy a nyomásnak engedve az utolsó módosító javaslat már nem tartalmazza ezt a rendelkezést. Az index.hu feltételezése szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) akartak legalább részben kedvére tenni. Ha ez így van, annak tulajdonképpen örülünk és ezúton is felhívjuk Péterfalvi Attilát, a NAIH elnökét, jövőbeni – a szokásosnál aktívabb – közbenjárásra. Hátha a kormány megint a kedvében akar majd járni.

A világon jelenleg több mint 34 millióan élnek HIV-vel, közülük a kezelésre szorulók alig fele jut csak gyógyszerhez, derül ki a UNAIDS, az ENSZ HIV elleni harccal foglalkozó szervezetének adataiból. A legrosszabb helyzetben lévő régiók között ott van Kelet-Európa és Közép-Ázsia, ahol a gyógyszeres kezelésre szoruló HIV-vel élőknek mindössze 23 százaléka jut kezeléshez.

Bár az 1996 óta használt kombinációs antiretrovirális terápiának köszönhetően az HIV-fertőzés ma már nem kell, hogy halálos, AIDS okozta megbetegedéssel végződjön, és a hatékony terápiában részesülő HIV-vel élők amellett, hogy a nem HIV-vel élőkhöz hasonló életminőséget élhetnek meg, a drasztikusan lecsökkentett vírusszámnak köszönhetően nem is fertőzőek; globális szinten mégis óriási problémák vannak ezekhez a gyógyszerekhez való hozzáféréssel.

Valószínűleg a Wikipédiából vette át egyetemi jegyzetének a romák vérfertőző szexuális életéről és a körükben előforduló szellemi leépültségről beszámoló mondatát Jeszenszky Géza, derült ki a Roma Club Alapítvány november 21-i beszélgetésén. Magyarország volt külügyminisztere, jelenlegi oslói nagykövete többszöri kérés után sem vonta vissza megállapítását, és mellébeszélés nélküli bocsánatkérésre sem volt rávehető.

Bár a választási eljárásról szóló törvényjavaslat zárószavazását elhalasztotta az Országgyűlés, ez a hét sem múlt el egy újabb antidemokratikus és alkotmányellenes törvény elfogadása nélkül. Az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXVII. törvényt, amely „széles körben megtiltja a diktatúrához kötődő elnevezések használatát”, hétfőn szavazta meg a parlament, pénteken pedig már meg is jelent a Magyar Közlöny 155. számában. Az új szabály szerint közterület, közintézmény, cég, egyesület, alapítvány, sajtótermék vagy médiaszolgáltatás elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, sem olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

Vannak olyan megoldhatatlan problémák, hogy miközben keresed a megoldást, a helyzet tovább romlik – a drog éppen ilyen probléma, adta meg az alaphangot Soros György a CEU-n rendezett drogpolitikai vitasorozat nyitóbeszédében. Ugyan a megoldást ő sem tudta megnevezni, meggyőződése azonban, hogy a drogok elleni háború óriási károkat okozott. A drogokhoz kapcsolódó társadalmi és közegészségügyi problémákra hívta fel a figyelmet, és külön hangsúlyozta, mennyire fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen következményei lehetnek egy-egy politikai döntésnek, kiválasztott stratégiának. Dénes Balázs TASZ-elnök moderálásával a közegészségügy és a hatékony rendfenntartás összefüggéseiről beszélgetett a téma három szakértője.

A demokrácia alapját jelentő választójogot minden olyan szabály sérti, ami akár csak a legkisebb mértékben is, de szükségtelenül korlátozza annak gyakorlását. Márpedig ott, ahol létezik általános személyiadat- és lakcímnyilvántartás, amiből automatikusan össze lehet állítani a választói névjegyzéket, minden olyan szabály, ami a választópolgár személyes közreműködését igényli, szükségtelen.

“Bárki, aki azt mondja neked, hogy meg tudja jósolni, mi történik a legalizáció után, az hazudik,” jelenti ki Dominic Holden, a The Stranger című seattle-i alternatív magazin újságírója az azt firtató a kérdésemre, hogy vajon hogyan fognak reagálni a szövetségi hatóságok a marihuána fogyasztását és forgalmazását egész Washington államban legálissá tevő népszavazásra. 

Fogadják meg jó tanácsunkat, ha önkormányzati pénzek sorsára kíváncsiak, kérdezzenek a polgármestertől és a polgármesteri hivataltól is! A hivatalos szervek ugyan megpróbáltak kibújni a felelősség alól, de a bíróság előtt már nem jártak sikerrel: első fokon pert nyertünk az érpataki önkormányzattal szemben.

“A neve Big Baba Bird,” mutatja be a vállamra telepedő nagy fehér kakadut Muraco, az üzlet tulajdonosa. Nem számítottunk rá, hogy az egyik leghíresebb seattle-i gyógyászati marihuánát áruló bolt, a Zöld Buddha fő dísze egy madár lesz, akinek ráadásul még sztorija is van. “Van egy betegségem, mégpedig az, hogy hirtelen rohamok jönnek rám, amiket az orvosok nem tudtak megjósolni vagy megelőzni. Big Baba Bird azonban néhány perccel előbb megérzi, ha jön a rohamom, és figyelmeztet rá, így még időben megelőzhetem a rohamot marihuána segítségével,” simogatja meg a madarat Muraco. “Rejtély, hogyan csinálja, nagyon kevés állat van, ami erre képes.”

Számos eszköz van a politikai döntéshozók kezében a demográfiai csökkenés megfordítására, ám ezek költségesek, ellentmondásosak és bonyolultak. Az abortusz szigorítása, tiltása pedig nem szerepel köztük. A populista politikusok mégis ezzel érvelnek, hogy ne kelljen megtenniük az igazán szükséges lépéseket.