A Lehet Más a Politika (LMP) párt javaslatára az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Lakhatási Bizottsága október 9-én hétfőn tűzte napirendre egy eseti kábítószerügyi bizottság megalakításának kérdését, a jegyzőkönyv nemrég került ki a netre. Az LMP-s képviselők által benyújtott javaslat az eseti bizottságot a drogjelenség trendjeinek, a drogpolitika alakulásának vizsgálatával bízta volna meg, ezen belül kitért volna a büntetőpolitika, a prevenció, az elterelés, az ártalomcsökkentés működésére is. Nagy szükség lett volna erre a bizottságra, hiszen az országnak két éve nincsen nemzeti drogstratégiája, a területre fordított politikai figyelem és pénzügyi támogatás pedig drasztikus mértékben zsugorodott az elmúlt években, nem beszélve a dizájner drogok terjedéséről, a HIV és hepatitis fertőzések növekvő kockázatáról, a büntetőjogi változásokról, illetve az éves drogjelentés cenzúrázása körüli botrányról. Az “átkos” elmúlt nyolc évben szinte végig működött parlamenti eseti bizottság, a ma kormányon, akkor ellenzékben lévő pártok hosszú éveken keresztül számon kérhették az akkori kormányzaton annak döntéseit, azok megvitatására, a képviselők tájékoztatására szakemberek bevonásával kerülhetett sor. Úgy látszik, a mai kormánypártok ezt nem tartják szükségesnek: a javaslatot az ifjúsági bizottság elutasította.

A nők elleni erőszak egyik igen gyakori formája az, amikor értelmi fogyatékos vagy mentális zavarokkal élő nőket kényszerűen sterilizálnak vagy kényszerítenek arra, hogy megszakítsák terhességüket. A rendszerváltás óta egyre nehezebb információkat szerezni a témáról, de egy 1989-ben publikált kutatás még nyíltan beszélt az embertelen gyakorlatról.

„A lakosság szolgálatában” végzett megfigyelő tevékenység leple alatt etnikai, nemzeti hovatartozás alapján félemlítenek meg gyerekeket, zaklatnak felnőtteket egyenruhások Magyarbánhegyesen. Az elhangzottak alapján úgy tűnik, mintha a rendőrség nem védené meg a helybélieket.

Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, majd két évvel később határoztak úgy, hogy minden év december 10-e az emberi jogok világnapja lesz. Olvassa el, mit üzent az ENSZ főtitkára ezen a napon, illetve ismerje meg, hogy a TASZ mit tart 2012 legsúlyosabb jogsértéseinek Magyarországon.

Önt mi zavarta idén a leginkább?

Tanácstalan hangvételű emailben fordult hozzánk egy érintett, aki polgári védelmi kötelezettségre vonatkozó határozatot kapott. A dokumentumon a VI. kerületi polgármester aláírása szerepelt. Mivel nagyon valószínű, hogy nem ő egyedül kapott mostanában ilyen levelet, a további ijedelmek elkerülése érdekében összegyűjtöttünk néhány hasznos tudnivalót a határozat értelmezéséhez. Kérdések és válaszok.

“Sosem bíztam az olyan közpolitikában, ami az emberek önbecsülésének lerombolásán alapul,” felelte Alexandre Quintanilha, a Portói Egyetem biológia professzora arra a kérdésünkre, hogy mi győzte meg végül a drogfogyasztás dekriminalizálása mellett. Quintanilha sosem fogyasztott illegális szereket, az ő drogja bevallottan a tudomány, és tudományos érdeklődésének homlokterében sem a drogkérdés áll – éppen ezért kérték fel 1999-ben arra, hogy független és pártatlan szakértőként vegyen részt a portugál drogpolitikát felülvizsgáló parlamenti bizottság munkájában.

A november 22-én, Hatvanban történtekkel kapcsolatban a TASZ az igazság minél teljesebb feltárására és a rendőri bántalmazások sértettjei jogainak érvényesítésére törekszik. Úgy gondoljuk, sem a rendőrség írásos közleménye, sem kiadott videófelvételük nem tartalmazza az események összességét. November 26-án videós stábunkkal a helyszínre utaztunk, hogy érintettek és szemtanúk beszámolóiból próbáljuk rekonstruálni a csütörtök délutánt.

Egy februári blogposztunkban arról számoltunk be, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában hátrányos megkülönböztetés éri a roma gyerekeket, miután a Hír tévé olyan riportokat készített, amelyekben ennek ellenkezőjét próbálta bizonyítani. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) egyenesen perre ment a szegregáció megállapításáért. Blogposztunkban és filmünkben feltártuk és bizonyítottuk, hogy a Hír tévé félrevezeti nézőit. A Hír tévé ezután pert indított ellenünk jó hírnév megsértése miatt.

December 1-je 1988 óta az AIDS Világnapja. Ezen a napon az AIDS-elleni küzdelem kerül a figyelem középpontjába, rendezvények sora és a sajtó is érezhetően többet foglalkozik ilyenkor a témával. Magyarországon jellemzően sajnos csak ezen a napon lehet hallani a témáról, az „alacsony fertőzöttség" és a „kedvező helyzet" nyújtotta hamis biztonságérzetben az év többi részén alig hallani hírt a HIV/AIDS területről.

A HIV járvány a 80-as évek elején ütötte fel a fejét, amikor sorra jelentettek tipikus immunhiányos állapot következtében kialakult megbetegedéseket a San Fransico-i meleg közösség körében. Először azt hitték, hogy egy ’meleg betegség’-ről van szó, ám hamarosan kiderült, hogy ez a vírus sem válogat: nemtől, kortól, szexuális irányultságtól és rassztól függetlenül bárki megfertőződhet az immunhiányos tüneteggyüttes, közismertebb nevén az AIDS-ért felelős emberi immunhiányt okozó vírussal: a HIV-vel.

Bár a vírus valóban nem válogat, a leginkább érintett emberek azokból a közösségekből kerülnek ki, akik a társadalom szélére szorultak. Ők azok, akik számos esetben hátrányos megkülönböztetés áldozatai, jogaikat nem tudják érvényesíteni, vagy akár kriminalizáció is sújtja őket.