A november 22-én, Hatvanban történtekkel kapcsolatban a TASZ az igazság minél teljesebb feltárására és a rendőri bántalmazások sértettjei jogainak érvényesítésére törekszik. Úgy gondoljuk, sem a rendőrség írásos közleménye, sem kiadott videófelvételük nem tartalmazza az események összességét. November 26-án videós stábunkkal a helyszínre utaztunk, hogy érintettek és szemtanúk beszámolóiból próbáljuk rekonstruálni a csütörtök délutánt.
„Mikor a rendőrséggel szemközti házba költöztünk, külön örültünk, hogy legalább biztonságban leszünk. Erre csütörtök óta félünk egyedül itthon maradni” – mondta a TASZ-nak az egyik szemtanú, aki az ablakból nézte és hallgatta végig az eseményeket, amíg a rendőrök vissza nem zavarták a lakásba. Az asszony férje aznap éjszaka nem is ment be a munkahelyére, azóta is alig mernek kimozdulni, de otthon sem érzik magukat biztonságban. A hatvani roma családok azoktól tartanak most, akiknek védeniük kellene őket, méltóságuk és biztonságérzetük miatt is fontos az események minél pontosabb feltárása és bemutatása. Az alábbiakban közvetlen érintettek és szemtanúk beszámolói alapján kíséreljük meg összerakni a történetet, nem hallgatva el a homályos vagy ellentmondásos részleteket sem.
November 22-e délutánjára a rendőrség 12 embert állított elő a „visszaélés kábítószerrel bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárással összefüggésben.” (megjegyezzük, közülük később mindenkit kiengedtek, két ember ellen folyik eljárás). Az ő hozzátartozóik gyülekeztek a Hatvani Rendőrkapitányság épülete előtti utcán, mint azt kameránknak is többen elmondták, a cigány családokban szokás, hogy ha bárkit öröm vagy szerencsétlenség ér, azt a közösség együtt éli meg vele. A hétfői beszélgetésekből az a kép bontakozott ki, hogy a rendőrségi közlemény állításával szemben - mely 40 fős hangoskodó és agresszív csoportról beszél - maximum 30 fő volt a helyszínen, három, egymástól független csoportban, ezek közül pedig csupán V. Ferenc 5-6 rokona hangoskodhatott. A rendőri akció időpontjáig ráadásul az egyik csoport már elhagyta az utcát, mivel hozzátartozójukat időközben kiengedték. Úgy tűnt, V. Ferenc is szabadon távozhat, ám két nyomozó az udvarról visszahívta az épületbe. Nagyjából 20-25 perc múlva ismét kiengedték, rokonai ekkor vették észre a TASZ ügyvédje által csütörtök este készített felvételen is jól látható sérüléseket az arcán. Ezután kezdték kiabálni a „miért kellett megverni a fiamat/testvéremet”, „felvetetjük a látleletet” illetve a „fel lesztek jelentve” mondatokat. Egy-egy tanú szájából az is elhangzott, hogy V.Ferenc valószínűleg a szájában összegyűlt vért köpött ki, V.Gergő pedig testvére megverésén felháborodva a földre köpött, amit a rendőrök agresszivitásként értelmezhettek.
A tanúk egybehangzó állítása szerint a rendőrségről ezek után nagyjából 20-30 „kommandós” indult el a romák felé, felszólítás nélkül. Egyikük instrukciókat adott arra vonatkozóan, hogy kiket kell előállítani. V.Gergőt négyen a földre teperték, fejét egy virágágyásba nyomták, az intézkedés során kificamodott az egyik válla. V. Lászlónét és a frissen elbocsátott V. Ferencet néhány méterrel távolabb vitték földre, bár abban nem egyeznek a tanúvallomások, hogy idáig futva menekültek-e a sértettek, vagy a rendőrök vitték őket arrébb. Utóbbi forgatókönyv azt sejtetné, hogy a térfigyelő kamera látóteréből próbáltak kikerülni a civil ruhás nyomozók. A rendőrségi felvételen is jól látható módon rátérdeltek a két sértett hátára, V. Lászlónét pedig több méteren keresztül térden vonszolták a betonon. Az intézkedés alatt a tanúk elmondása szerint a „büdös cigányok” és a „dolgozni kéne nem bűnözni” felkiáltásokkal éltek a rendőrök, utóbbi az említett felvételen is hallható. Ezenkívül gázspray-vel lefújták a kerítés előtt várakozókat, illetve több embert, akik éppen az utcán tartózkodtak, vagy a kiabálásra rohantak le. A bámészkodókat próbálták visszaküldeni a lakásokba, ugyanakkor úgy tudjuk, a rendőrséghez legközelebbi ház lépcsőházának bejáratát elállta az egyik rendőr.
Az első akció után négy embert állítottak elő, azt nem tudni, mi alapján választották ki éppen négyüket, egyes tanúk szerint ők fenyegetőztek feljelentéssel, illetve ők szenvedtek kisebb-nagyobb sérüléseket. Körülbelül fél óra múlva két újabb családtag érkezett a helyszínre, egyikük valószínűleg bekiabált a rendőröknek, és rángatta a rendőrség kerítését is. Őt autójából rángatták ki, a minderről telefonján felvételeket készítő V. Lászlót viszont lakásába követték, onnan hurcolták el. A lakásban ekkor több ember is tartózkodott, közülük egy idős asszonyt meglöktek, egy másik nő kezéből kitépték a közben hozzá kerülő mobiltelefont. Ekkor történt, hogy az egyik lakó bevizelt, egy fiatal lány pedig állítólag térden állva könyörgött a rendőröknek, annyira féltette a lakásban alvó csecsemőjét.
Este fél 10 körül egy másik panelházban lakó roma családhoz is behatoltak a rendőrök, kutyákkal kábítószert kerestettek, de nem találtak semmit. Két fiatalt ugyanakkor bevittek kihallgatásra, ám értesülésünk szerint furcsa módon nem a drogügyben kérdezték őket, hanem a délutáni garázdaságról tettek fel kérdéseket.
A TASZ videós stábjával kívülálló szemtanúkat is megpróbáltunk felkutatni, ez azonban szinte lehetetlen feladatnak bizonyult, a legtöbben már a csütörtök szó említésére ránk vágták az ajtót, többen elmondták, hogy egészen biztosan nem fogunk találni senkit, aki erről az ügyről beszél. Szokatlanul mély hallgatás és nagy félelem alakult tehát ki a lakók körében, arra azonban nem derült egyértelműen fény, hogy pontosan mitől, kitől vagy kiktől tartanak. Végül kamerán kívül három olyan szemtanúval tudtunk beszélni, akik bizonyosan nem álltak szoros kapcsolatban sem a garázdasággal gyanúsított romákkal, sem a rendőrökkel. Közülük ketten megerősítették a brutális rendőri intézkedésről szóló információkat, egy férfi árnyalta némileg a képet, aki kifejezetten emlékezett rendőri felszólításra, továbbá nem tartotta indokolatlanul súlyosnak a rendőrök eljárását, bár hozzátette, hogy csak az akció elejét követte figyelemmel.
A TASZ információi szerint november 24-én és 25-én a bíróság hat fő 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el, közülük öt ellen köznyugalmat súlyosan megzavaró csoportos garázdaság, egy fő ellen pedig hivatalos személy elleni erőszak és könnyű testi sértés miatt folyik a nyomozás. Úgy tudjuk, azóta az egyik gyanúsítottat elengedték.
Azt, hogy az az öt ember, akiket garázdasággal gyanúsítottak meg, valóban olyan erőszakos, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsított, amely riadalom vagy megbotránkozás keltésére alkalmas (ezek a garázdaság bűncselekményének tényállási elemei), a térfigyelőkamerák felvételei alapján lenne nagy bizonyossággal megállapítható. Ezeket a felvételeket azonban még nem hozták nyilvánosságra.
Ha meg is valósult a csoportos garázdaság, a rendőrség eljárása akkor is nyilvánvalóan aránytalan volt. Nem ez az első eset, amikor erős a gyanú, hogy a rendőrök azért léptek fel brutális módon, mert cigányokkal szemben intézkedtek. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a rendőrség a romákkal szemben gyakran kettős mércét alkalmaz, vagyis egész máshol van a rendőrség ingerküszöbe, amikor romákról, és máshol, amikor nem romákról van szó, ezért itt az aránytalan rendőri intézkedés egyben az egyenlő bánásmódhoz való jogot is sértette álláspontunk szerint.
A rendőrségi kettős mércére a legjobb ellenpélda az idén augusztus 5-én Devecserben tartott szélsőjobboldali tüntetésen bekövetkezett súlyos, rasszista indítékú incidens. A tüntetők egy csoportja gyűlölettől hajtva súlyosan erőszakos magatartást tanúsított, amikor egy cigányok lakta házra üvegeket, köveket dobáltak. Cselekményük a garázdaságnál súlyosabban minősülő közösség tagja elleni erőszak bűncselekményét valósította meg, a gyülekezés biztosítása miatt nagy számban jelenlévő rendőrök azonban senkit nem állítottak elő, semmiféle kényszerítő eszközt nem alkalmaztak, és az ügyészség senkinek az előzetes letartóztatását nem kezdeményezte.
A rendőrség az állami erőszakmonopólium egyik letéteményese. Az ezzel a hatalommal való visszaélés súlyos alapjogsértésekhez vezet, ezért foglalkozik a TASZ mint emberi jogi szervezet rendőri bántalmazásos ügyekkel. A 2006 őszén történt rendőri túlkapások áldozatai közül is többeknek nyújtottunk sértetti képviseletet.
A hatvani eset kapcsán a TASZ kezdeményezte a Független Rendészeti Panasztestület eljárását az alapjogsértő rendőri intézkedés megállapítására, és feljelentést tesz az erőszakot alkalmazó rendőrökkel szemben.
Teczár Szilárd, a TASZ önkéntese és Jovánovics Eszter a TASZ Romaprogramjának vezetője
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.