Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, majd két évvel később határoztak úgy, hogy minden év december 10-e az emberi jogok világnapja lesz. Olvassa el, mit üzent az ENSZ főtitkára ezen a napon, illetve ismerje meg, hogy a TASZ mit tart 2012 legsúlyosabb jogsértéseinek Magyarországon.
Önt mi zavarta idén a leginkább?
Ban Kimun ENSZ-főtitkár idén az alábbi üzenetet fogalmazta meg.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményt formáljon és véleményét meghallgassák a közösségét érintő ügyekben. Ezt a jogot tartalmazza az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és teljesen integráns részét képezi a nemzetközi jognak, különösen a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányának 25. cikkelye.
Az elmúlt évszázadban tagadhatatlan előrelépést tapasztalhattunk a jog elfogadása terén.
Mégis, túlságosan is sok csoport és személy néz szembe túlságosan is sok akadállyal. Bár a nők szinte mindenütt rendelkeznek választójoggal, mégis nagyon alulreprezentáltak a parlamentekben és a békefolyamatokban, a vezető kormánypozíciókban és vállalatok igazgatótestületeiben, illetve egyéb döntéshozó pozíciókban. A bennszülött emberek gyakran szembesülnek diszkriminációval, és megfosztják őket a számukra garantált jogok gyakorlásának lehetőségétől, vagy nem veszik figyelembe körülményeiket. A vallási és etnikai kisebbségeket – akárcsak a fogyatékkal élőket, a más szexuális orientációjával vagy politikai véleménnyel rendelkezőket – gyakran kirekesztik a kulcsfontosságú intézményekből és folyamatokból. Az intézményeknek és közösségi diskurzusoknak a társadalmakat a maguk sokféleségében kell reprezentálniuk.
A világ számos részén általános trend, hogy a demokratikus kormányzás nehezen megszerzett előnyeit riasztó fenyegetések érik. Egyes országokban a civil szervezeteket növekvő nyomás alá helyezik és korlátozásoknak teszik ki. Olyan törvényeket vezettek be, amelyek különösen a civil szervezeteket célozzák, és szinte lehetetlenné teszik számukra a működést. A demokrácia bajnokai új, ellenük irányuló intézkedésekkel szembesülnek. Mindannyiunkat aggódással kell, hogy eltöltsön ez a visszaesés.
Még az eddig jó teljesítményt nyújtó társadalmakban is van helye a fejlődésnek. Egyetlen egy ország sem tudta biztosítani eddig, hogy lakosai teljesen részt tudjanak vállalni a közügyekben, beleértve a közhivatalokba való választhatóságot és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést. Az új jogok törvénybe foglalása vagy az igazságtalan törvények megsemmisítése önmagában nem elégséges. A diszkriminatív gyakorlat túl gyakran marad fenn, olyan akadályokat és beidegződéseket teremtve, amelyeken nagyon nehéz túllépni.
A civil társadalom életerős csoportjai minden nemzet számára a jóllét és hatékony működés kulcsfontosságú elemei, az Egyesült Nemzetek ezért elítéli az elnyomásukra irányuló intézkedéseket. Ez okból az Emberi Jogok Világnapján az Egyesült Nemzetek a részvételhez fűződő és az ahhoz kapcsolódó jogokat helyezi reflektorfénybe – a véleménynyilvánítás szabadságát, a békés gyülekezéshez és egyesüléshez fűződő jogokat.
Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy kiemelt témáinkban melyek azok az emberi jogi jogsértések, amelyeket idén a legsúlyosabbnak tartottunk.
Szavazzon Ön is!
Betegjog és önrendelkezés
A betegjogok hatékony védelme továbbra is várat magára. Ez az emberi jogoknak egy különösen fontos vetülete, hiszen egy beteg ember kiszolgáltatott, az orvosaira van utalva, és alacsonyabb a jogérvényesítési képessége. Idén a betegjogi képviselet működőképessége a sorozatos szervezeti átalakítások miatt jelentősen csökkent. A Nemzeti Betegfórum működését rendezni kívánó kormányrendelet tervezete is arról tanúskodik, hogy a jogalkotók nem értik e jogok lényegét. A TASZ-hoz érkező egyéni panaszok növekvő száma is jelzi, hogy sok a jogsértés, de az állam nem biztosítja a betegjogok védelmét.
Hajléktalanság
A TASZ idén is sokszor felemelte hangját a hajléktalanság kriminalizációja ellen. Üdvözöltük az Alkotmánybíróság döntését, ami kimondta, hogy alkotmányellenes az utcán élőket bírságolni. Üdvözöltük továbbá annak múlt héten született kiegészítését, melynek értelmében a korábbi, bírságolásról szóló jogerős döntéseket is felül kell vizsgálni. Ami alkotmányellenes, az nemcsak holnaptól az.
HIV/AIDS
A HIV-vel élők rendszeresen tapasztalnak az egészségügyben hátrányos megkülönböztetést, gyakran utasítják vissza ellátásukat HIV-vel nem összefüggő egészségügyi problémájuk esetén. Ezek az ügyek nehezen dokumentálhatóak, a HIV-vel élők, félve a további meghurcolástól, a legritkább esetben keresnek jogorvoslatot. A budapesti Központi Stomatológiai Intézetben azonban jól látható helyen ki is írták, hogy nem látnak el HIV-fertőzötteket. A TASZ az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz és az Országgyűlési Biztosok Hivatalához fordult, hogy folytassanak le eljárást az intézet, illetve a problémakört évek óta elbagatellizáló egészségügyi kormányzat (a magyar állam) ellen.
Fogyatékosügy
Idén az Országgyűlés egyértelművé tette: az Új Polgári Törvénykönyv a fogyatékos állampolgárokat továbbra is páriasorban kívánja tartani. A jogalkotó meghagyta a cselekvőképesség és gondnokság alá helyezés ötvenes években elfogadott szabályait, amelyek lehetővé teszik, hogy fogyatékosságára hivatkozva bárkit megfosszanak önrendelkezési jogaitól, miközben az Alaptörvény továbbra is elvonhatóvá teszi az érintettek választójogát. A regisztráció bevezetése is súlyos sérelmet jelent a fogyatékkal élők számára is. Miközben mind több kelet-közép-európai állam jelentős lépéseket tett a jogok kiterjesztése felé, hazánk ragaszkodik a jogfosztás régi formáihoz.
Drogpolitika
A Nemzeti Drog Fókuszpont minden évben jelentést küld a hazai kábítószer-helyzetről az Európai Unió drogmonitorozásért felelős intézményének, az EMCDDA-nak, hogy hiteles és megbízható információkkal lássa el a politikai döntéshozókat. Idén a Fókuszpont éves jelentésének szakértők által lektorált verziójából az utolsó pillanatban töröltek mintegy 28 ezer karaktert, a törölt részek a kormány politikájára kedvezőtlen adatokat és tényeket tartalmaztak. A TASZ rámutatott a jelentés kozmetikázására, az ágazat szakmai szervezetei pedig petícióban tiltakoznak.
Információszabadság
A Kúria döntése szerint a közvetett állami tulajdonban álló Vértesi Erőmű Zrt. nem közfeladatot ellátó szerv, ezért nem volt köteles kiadni Bodoky Tamás (atlatszo.hu) újságíró kérésére a Vértesi Erőmű milliárdos veszteségeit megalapozó szerződéseket és ezekhez kapcsolódó belső vizsgálati anyagokat. A Kúria vitatható jogértelmezése következtében a közpénzek nyomon követhetőségének kijátszásához nem kell más, mint hogy a vagyontörvényben nevesített gazdasági társaság egyszerűen kiszervezi a tevékenységét és a vagyonát általa alapított leányvállalatokhoz, akik már nem kötelesek elszámolni a köztulajdon feletti rendelkezésről.
Adatvédelem
Az Alaptörvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény megszüntette az Adatvédelmi Biztos intézményét, és helyette egy formálisan független, de az államigazgatási hierarchiába tartozó hatóság látja el (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) az információs jogok védelmét. A változás egyértelmű gyengülést jelent, hiszen a személyes adatok védelmét és közérdekű adatok nyilvánosságát elsősorban éppen azzal végrehajtó hatalommal szemben kell majd biztosítania a hatóságnak, amelytől a léte függ.
Szólás- és sajtószabadság
A médiatörvényeket illető tavalyi alkotmánybírósági döntés nyomán végrehajtott törvénymódosítások alig változtattak a sajtószabadság helyzetén. A kormánypárti befolyás különösen szembeötlő a közmédia tekintetében, aminek a működését folyamatos botrányok tarkítják. Az újságírókkal és általában a kormánykritikus szólással szemben a szokásos utakat járják a szabadság ellenségei: a személyiségi jogi perek, a rágalmazás és becsületsértés miatti feljelentések mindennapi részei a magyar újságíró életének.
Gyülekezési jog
Az ENSZ-főtitkár nem véletlenül emelte ki üzenetében ezt a területet. A hatóságoknak a békés gyülekezés szabadságához való hozzáállása az egyik legjobb fokmérője az állam emberi jogi érzékenységének – Magyarországon a helyzet kétségbeejtő. Néha a rendőrség túlzott aktivitásában nyilvánul meg: a Meleg Méltóság Menetének idei ismételt előzetes betiltási kísérletében, vagy hogy a TEK műveleti területté nyilváníthatta a miniszterelnök lakóháza körüli utcákat, megakadályozva ezzel egy tervezett ellenzéki tüntetést. Más esetekben a rendőrség inkompetens passzivitást mutat: Devecserben, ahol nem oszlatta fel a szeme láttára erőszakba torkolló jobboldali tüntetést, amit utólag békésnek is nyilvánított. Ugyancsak nem akadályozta meg a riasztásra érkező rendőrjárőr azt, hogy az MTVA előtt zajló tüntetést az épület biztonsági őrei megpróbáljanak felszámolni.
A jogállam védelme
A terület egyre nagyobb feladatot jelent: a TASZ az Ekint-tel és a MHB-gal együttműködve vállvetve küzd a jogállam folyamatos és fokozódó bontása ellen. Az alkotmányos jogállam az Alaptörvény hatályba lépésével súlyos károkat szenvedett, amit csak fokozott az Átmeneti rendelkezések egyidejű hatályba léptetése. Ez utóbbi ágyazott meg a jogállamiság ellen elkövetett legsúlyosabb támadásnak, a bírósági rendszer átalakításának, centralizációjának, az idősebb bírák kényszernyugdíjazásának. Az ügy súlyát jól jelzi az a kötelességszegési eljárás, amit sürgősséggel folytattak le Magyarországgal szemben, és aminek a végén az EU bírósága elmarasztaló ítéletet hozott.
Lelkiismereti szabadság
A szintén az év elején hatályba lépett egyháztörvény több, mint 300 bejegyzett és törvényesen működő egyházat fosztott meg egyházi státuszától és kényszerített egyesületté való átalakulásra, miközben az egyházként való elismerést a parlament kétharmados és jogorvoslat nélküli döntésére bízta.
Roma jogvédelem
A Jobbik, a gárda utódszervezetei és egyéb szélsőséges csoportok 2012-ben is számos cigányellenes megmozdulást szerveztek. Ezeken több esetben tömegesen valósultak meg gyűlölet-bűncselekmények. A legsúlyosabb emberi jogsértésekhez a Jobbik augusztus 5-i devecseri tüntetése vezetett, ahol az uszító szónoklatok által felheccelt erőszakos tömeg köveket, üvegeket dobált egy cigányok lakta házra. A rendőrség jelen volt, de tétlenül nézte az eseményeket.
Ön szerint melyik volt ezek közül a legsúlyosabb emberi jogi jogsértés? Szavazzon a Facebookon!
Mi volt 2012 legsúlyosabb emberi jogi jogsértése?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.