“Bárki, aki azt mondja neked, hogy meg tudja jósolni, mi történik a legalizáció után, az hazudik,” jelenti ki Dominic Holden, a The Stranger című seattle-i alternatív magazin újságírója az azt firtató a kérdésemre, hogy vajon hogyan fognak reagálni a szövetségi hatóságok a marihuána fogyasztását és forgalmazását egész Washington államban legálissá tevő népszavazásra.
Kétségtelenül korrekt választ ad, hiszen jelenleg csak az biztos, hogy december 6. után a marihuána fogyasztását 21 éven felüliek számára legalizáló állami jogszabály hatályba lép. Hatályban marad ugyanakkor a szövetségi drogtörvény is, ami szerint a marihuána fogyasztása bűncselekmény marad – elvileg tehát a szövetségi hatóságok (különösen a DEA) bármikor felléphetnének a törvényt megszegők ellen. De csak elméletben.
A gyakorlatban a marihuánával kapcsolatos bűncselekmények több, mint 90 százalékában az állami és helyi rendvédelmi szervek járnak el, a szövetségiek csak a határokon átnyúló kereskedelmi operációk felszámolásában vesznek részt. A helyi ügyészek pedig máris ejtik azokat az ügyeket, amikben 21 évnél idősebbek csekély mennyiségű marihuánát tartott magánál. A győzelem ezen a fronton tehát máris teljes – a fogyasztók hatósági vegzálása immár történelemmé vált!
A legális forgalmazás egy másik kérdés. Az állami szeszhatóságnak egy év áll a rendelkezésére, hogy kidolgozza a marihuána államilag szabályozott termesztésének, feldolgozásának és forgalmazásának rendszerét. 2013. decemberétől elvileg megnyílhatnak azok az államilag engedélyezett boltok, amelyekben a 21 évesnél idősebb polgárok legálisan megvásárolhatják a kannabiszt. Elvileg a szövetségi hatóságok szemét ezek a boltok már sokkal inkább zavarhatják, mint a fogyasztók. De csak elvileg. A gyakorlatban számos jel utal arra, hogy a boltok elleni DEA-razziák el fognak maradni.
Hasonló boltok ugyanis nem hivatalosan már most is léteznek – csak most még gyógyászati marihuána központoknak hívják őket, és kizárólag az orvosi ajánlással rendelkező páciensek juthatnak hozzá bennük a marihuánához, “adományért” cserébe (lásd beszámolónkat!). Ezeket az üzleteket már eddig is csak akkor rohanták le a szövetségi hatóságok, ha bizonyítékuk volt arra, hogy az államon kívüli forrásokból szerzik be a kannabiszt, esetleg bűnszervezetekkel állnak kapcsolatban. Az állami szabályoknak megfelelően működő központokat békén hagyják.
Tonia Winchester, a kampányt levezénylő New Approach Washington szervezet jogásza szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a szövetségiek a legális forgalmazást sem fogják zavarni. “Egyeztettünk a szövetségiekkel a törvényjavaslat szövegének megfogalmazásakor, így nem számítunk konfliktusra,” mondja. “Ha mégis probléma lenne, számos lehetőségünk van arra, hogy jogi útra tereljük a vitát.”
De vajon beigazolódnak-e azok a félelmek, amelyek szerint a legális forgalmazás következtében majd az egekbe kúszik a fogyasztás és a marihuána-függőség? Dr. Roger Roffman, a Washington-i Egyetem szociológia professzora a 60-as évek óta kutatja ezt a témát, ő végezte az első fűfogyasztással kapcsolatos kutatást a vietnámi veteránok körében. Szerinte a marihuána-függőség létező jelenség, nem érdemes tagadni, és különösen a tinédzserek számára a fűszívás tartogathat veszélyeket. Mégsem gondolja, hogy a 21 éven felüli felnőttek számára történő legalizáció következtében elszabadulna a fogyasztás, hiszen a marihuánához már jelenleg is igen széles körben hozzáférnek a fiatalok, és ők nem vásárolhatnak majd a legális boltokban. Ő a reformban a forgalmazás állami korlátozását és a szabályozatlan feketepiac visszaszorítását látja.
Különösen pozitívnak tartja, hogy a marihuána-kereskedelemből származó igen hatalmas jövedelmek ezentúl nem a bűnszervezetek számláját gyarapítják, hanem jelentős adóbevételt biztosítanak az államnak – a törvény szerint az adóbevételek jelentős részét bizonyítékok által informált prevenciós és terápiás programokba kell visszaforgatni. Márpedig igen jelentős pénzösszegekről van itt szó: Washington államban az alma után a második legértékesebb mezőgazdasági termény a kannabisz, ami akár több százmillió dolláros adóbevételt generálhat. Ez a pénz eddig a feketepiacon landolt, az ezzel együtt járó pénzmosás és korrupció jelentős károkat okozott a nemzetgazdaságnak.
“A marihuána-fogyasztás legálissá tétele nem egyszerűen a fűről szól, hanem a szociális igazságosságról,” mutat rá Dominic Holden. “A rendőrség eddig sem a fehér középosztálybeli kölyköket zaklatta, hanem szisztematikusan a feketék és a latinok ellen alkalmazta a törvényt. Azzal, hogy a drogpolitikát egészségügyi és szociális mederbe tereljük, éppen a leghátrányosabb helyzetű csoportoknak segítünk abban, hogy felzárkózzanak, ez mindannyiunk érdeke.”
Kathleen Taylor, a szabadságjogokat védő amerikai testvérszervezetünk, az ACLU washingtoni irodájának igazgatója szerint a washington-i népszavazás győzelme más államokat is inspirálni fog, és előbb-utóbb a szövetségi kormány is kénytelen lesz visszavonni a szövetségi drogtörvényt. Az ACLU vezető szerepet töltött be mind a melegházasságért, mind a marihuána fogyasztás legalizációjáért folytatott kampányban, hosszú évekig tartott, amíg megfelelő támogatást tudtak felsorakoztatni a kezdeményezések mögé.
“Marihuána legalizációja: pipa. Házassági egyenlőség: pipa. További feladatok: halálbüntetés eltörlése és világbéke,” tódítja az ACLU seattle-i irodájának falán virító falragasz. A Seattle-ben a választások után uralkodó hangulatot mindenesetre jól tükrözi. “És nálatok mi a helyzet,” kérdezték többen is az interjúalanyok közül. Minél szárazabban és tényszerűbben próbáltam felvázolni az emberi jogok magyarországi helyzetét, annál sajnálkozóbb tekintettel csóválták a fejüket a válasz hallatán. De nézzük a jó oldalát, nálunk még már legalább nincs halálbüntetés!
Sárosi Péter
TASZ
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.