Kezdjük elveszíteni a humorérzékünket

Fogadják meg jó tanácsunkat, ha önkormányzati pénzek sorsára kíváncsiak, kérdezzenek a polgármestertől és a polgármesteri hivataltól is! A hivatalos szervek ugyan megpróbáltak kibújni a felelősség alól, de a bíróság előtt már nem jártak sikerrel: első fokon pert nyertünk az érpataki önkormányzattal szemben.

A közpénzek átláthatóságának növelésére, az állami és önkormányzati szervek tevékenységének megismerhetőségére a lakosság kezében egy igen hatékony eszköz van: a közérdekű adatigénylés. A TASZ ügyvédje egy olyan állampolgárt képviselt, aki élt is ezzel a jogával és kérdéseivel az érpataki önkormányzathoz fordult. Igen ám, de ilyenkor tudni kell, hogy a levelet pontosan kinek is címezzük, jogi nyelven megfogalmazva: ki is az adatkezelő. Praktikusan az önkormányzattal kapcsolatban a következő címzési lehetőségek keringenek a fejünkben: képviselőtestület, polgármester, jegyző, polgármesteri hivatal. Ráadásul kisebb településeken ezek gyakran egy címen, egy épületben, majdhogynem egy irodában találhatók. Nem mindegy, ki kapja a levelet? Legfeljebb átkopog az ajtón!

A közérdekű adatok megismerése az Alaptörvény VI. cikkében rögzített alapjog. Az pedig nyilvánvaló, hogy a feltett kérdésekre csak az adatkezelő fog tudni válaszolni. Azonban véleményünk szerint ennek az alapjognak az érvényesülése keretében az állampolgárnak nem feladata jogi distinkciót tenni a fent felsorolt szervek, személyek között. Szerencsére a bíróságok előtt több alkalommal bebizonyosodott, hogy jól gondoljuk.

Gyakori eset, hogy egy szerződés megkötéséről a polgármester dönt, ő is írja alá. A dokumentumot azonban a jegyző iratkezelése alapján a Polgármesteri Hivatal tárolja. Így mindketten adatkezelőnek minősülnek. A Nyíregyházi Városi Bíróság ma a Kúria egy korábbi ítéletét is alapul véve (Pfv. IV. 21. 798/2011/3. sz.) megállapította, hogy a felperes helyesen tette, hogy alperesként az érpataki Polgármesteri Hivatalt, valamint a polgármestert, Orosz Mihály Zoltánt jelölte meg.

Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a válaszadás megtagadása vagy elmaradása miatt meginduló közérdekű adatok kiadása iránti perekben az önkormányzatok körében bevett gyakorlat, hogy a fent felsorolt szervek egymásra mutogatnak, hogy ők bizony nem adatkezelők, a másiktól kellett volna kérdezni. Persze az adatigénylés elutasításakor ez az érv még fel sem merült. Jelen esetben arról is hajlamosak voltak megfeledkezni, hogy a polgármester írta alá ugyan a levelet, de azon a Polgármesteri Hivatal fejléce díszelgett. Ezek után valóban csak a kérdező hibája lehet, hogy nem akart, nem is tudott választani közülük. Irónia ide vagy oda, Érpatak kapcsán kezdjük elveszíteni a humorérzékünket.

Hidvégi Fanny, a TASZ Adatvédelem és Információszabadság programvezetője