A 2014-es országgyűlési választásokon már levélben is lehet szavazni – de nem akárkinek. A TASZ alkotmányjogi panasszal élt, mert úgy véljük, diszkriminatív a szabályozás. De pontosan milyen eltérő terheket ró a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárokra a választási eljárás jelenlegi szabályozása, és milyen jogi visszásságokkal jár?

Mostantól rendszeresen értékeljük a TASZ témáin keresztül a magyarországi jogállamiság és alapjogvédelem állapotát. Az alábbi írás a 2013. októberi tapasztalatok alapján azzal foglalkozik, hogy bár szűkülnek a hagyományos jogvédelem lehetőségei Magyarországon, de átgondolt pereskedéssel még lehet eredményeket elérni.

Kulturálódásra, utazásra, szórakozásra egyáltalán nincsen lehetőségük. Ruhát évek óta nem vásároltak, új szőnyegre időtlen idők óta nem telt, a gyereknek tudnak néha egy-egy új játékot vásárolni, ételt csak az akciós polcról, kevés gyümölcs és ritkán hús, inkább tészta, krumpli és rizs. Ami van, az gyógyszerekre, a kerekesszék beállítására, az ülőmodul szerelésére vagy a gyógytornászra megy, mert akkor talán kevésbé fáj a gyerek háta vagy karja. Nem is emlékeznek már, mikor futotta utoljára arra, hogy fellélegezzenek, kikapcsolódjanak, megfizessenek valakit, hogy vigyázzon a gyerekre, míg ők színházba mennek.

Amikor a tavalyi AIDS világnap előtt írt egyik blogbejegyzésemben a HIV-vel élőket hátrányosan megkülönböztető, illetve a járványt a büntetőjog eszközeivel megfékezni próbáló országokról írtam, még azt mondhattam, hogy a magyarországi helyzet eddig kedvezően alakult; volt ugyan néhány HIV fertőzés miatt indult büntetőeljárás, de mindegyik felmentéssel, illetve a vád ejtésével végződött. Most azonban megszületett az első elmarasztaló ítélet. Magyarország eddigi leghosszabb, nyolc éve zajló HIV-perének vádlottját - legalábbis a sajtó tájékoztatása szerint - első fokon 10 hónap börtönre ítélte az eljáró bíróság, valamint megtiltotta számára, hogy "egészséges nővel létesítsen szexuális kapcsolatot".

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) jóváhagyta az észt bíróságok döntését a Delfi v. Észtország ügyben, ami arról szólt, hogy ki felel jogilag az internetes kommentekért. A szólásszabadság barátai szomorúan olvasták az ítéletet.

Nyolc nap különbséggel született jogerős döntés két nagyon hasonló büntetőügyben – nagyon különböző eredménnyel. Az egyiket a Debreceni Ítélőtábla, a másikat a Miskolci Törvényszék hozta, mindkettő másodfokon ítélkezett. Az előbbi szerint magyarellenes gyűlölet-bűncselekményt követtek el a sajóbábonyi romák, amikor gárdistáknak gondolt személyek autójára támadtak, és a bíróság még súlyosította is a szabadságvesztés büntetéseket. Az utóbbi szerint viszont nem minősíthető gyűlölet-bűncselekménynek, csak garázdaságnak azon miskolci romáknak a cselekménye, akik szkinhedeknek vélt sértettek gépjárművét ütlegelték, és ezért enyhítette a kiszabott börtönbüntetéseket.

Már az óvodában megtanultuk, hogy nem szép dolog a gyengébbet bántani. Lehetséges, hogy ezt csak bizonyos óvodákban tanítják, és azokban, ahová a T. képviselő urak és hölgyek anno jártak, más szabályok voltak érvényben? 

Manapság egyre divatosabbá válik az a téves nézet, hogy a buzik is emberek, és hogy őket is édesanya szülte. Egyre több meleg bújik elő, vonul fel, aztán még nekik áll feljebb, ha a normális emberek nyíltan lerohadtbuzizzák, ratyizzák vagy köcsögözik őket. Lassan már meg sem lehet rugdosni a buzikat anélkül, hogy valami buzgómócsing jogvédő közösség tagja elleni erőszakkal ne vádolná az elkövetőt. Az alábbi tíz hasznos tanáccsal azoknak az embertársainknak kívánunk segítséget nyújtani, akik nem szeretnék vagy nem tudják nyíltan felvállalni homofóbiájukat, és a civilizáltság mázával kénytelenek palástolni mélyen fortyogó indulataikat.

Tavaly augusztusban a Jobbik tüntetést szervezett Devecserbe. A szónokok a romák elleni harcra, a magyarországi cigányság kiirtására buzdítottak. A tüntetés résztvevői ezután megindultak a település romák lakta részei felé, hangosan cigányellenes rigmusokat skandáltak, és végül házakat dobáltak meg kövekkel és üvegekkel. Több ember megsérült. A rendőrség tegnapi határozata szerint, melyet a Magyar Helsinki Bizottságnak juttatott el, nem történt uszítás Devecseren, ezért a nyomozást megszüntette.

Fotó: Nagy Lajos/MTI

Nehéz mit mondani, amikor ma elfogadta az Országgyűlés a szabálysértési törvény módosítását, amely ismételten lehetővé teszi a hajléktalan emberek állami üldözését. Alkotmányos elvek és alapvető jogok semmibevételén keresztül vezetett az út azért, hogy állampolgárokat nem másért, hanem azért mert az utcán kényszerülnek élni akár elzárással is büntetni lehessen.