Te lehetsz a következő!

Már az óvodában megtanultuk, hogy nem szép dolog a gyengébbet bántani. Lehetséges, hogy ezt csak bizonyos óvodákban tanítják, és azokban, ahová a T. képviselő urak és hölgyek anno jártak, más szabályok voltak érvényben? 

Az utóbbi hetekben számos olyan intézkedésnek lehettünk tanúi és elszenvedői, amely a legsebezhetőbb társadalmi rétegekhez tartozó embereket sújtja. Ahelyett, hogy az ügyekben érintettek bevonásával a felek számára elfogadható, ésszerű megoldásokat találnánk súlyos társadalmi és szociális problémákra, a döntéshozók az országház falain belül, szavazógombokat nyomogatva büntetik a legszegényebb, legsebezhetőbb magyar embereket kreatívabbnál kreatívabb intézkedésekkel.

Ne is lássuk…

Az Országgyűlés elnöke, miután a múlt héten a T. Ház megszavazta a szabálysértési törvény módosítását, szokás szerint megküldte a köztársasági elnöknek, hogy ő mondja rá a végső áment. A módosítás többek között lehetővé teszi, hogy az utcán élés büntethetővé váljon, ami – az esetek többségében - akkor lehetséges, ha az önkormányzatok sem restek lépéseket tenni a cél érdekében. Félreértés ne essék, a módosítás nem kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy mindent félredobva azon melegében rendeletet alkossanak, és mielőbb megszabaduljanak az utcán élő honfitársaiktól, ez csupán egy vissza nem térő lehetőség a számukra. De hát polgármester az olyan, aki nem tesz meg mindent a tiszta, hajléktalan emberektől mentes utcák és terek biztosításáért, azon nemes ügyért, hogy a gyermekeinknek ne kelljen nap, mint nap megbotránkozniuk koszos és büdös emberek látványától?

Képzeljük csak el azt a tökéletes reggelt, amikor nem kell a piros lámpánál felhúzott ablakkal a távolba bámulni azért, hogy a kéregető, újságot áruló hajléktalan ember lehetőleg minél hamarabb elhúzza a csíkot az autónktól. Milyen szép is lenne, ha nem kellene elfordítanunk a fejünket és befognunk az orrunkat a Nyugati aluljáróban a földön fekvő emberek látványától és a felőlük áradó bűztől.

Ennyi lenne az egész? Egyszerűen ki kell takarítani az embereket néhány tehetősebb körzetből, és a szegénység problematikáját ki is pipálhatjuk?

Elszomorító, és végtelenül cinikus, hogy az országom válasza a szegénységre a börtön, és több tízezres bírságokkal sújtaná a pénztelen és otthontalan embereket, köztisztasági szempontokkal legitimálva az intézkedést (Tavaly fél év alatt majdnem 40 millió forintnyi bírságot szabtak ki országszerte.).
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mi fényévekre vagyunk attól, hogy az utcára kerüljünk, hiszen keményen dolgozunk, szerető családban élünk és még némi megtakarításunk is van vész esetére. Sajnos azonban semmi sem tart örökké, elveszíthetjük a munkánkat, a családunkat és a devizahitel részletei elvihetik a megtakarításainkat. A Budapest utcáin élő hajléktalan emberek nem egy tőlünk teljesen idegen faj csoportját alkotják, hanem hozzánk hasonlóan egykor keményen dolgozó, családban élő, megtakarításra törekvő emberek voltak, akik megzuhantak egy válás, munkanélküli létbe csöppenés vagy szerettük elvesztése miatt.

Hajléktalan emberek még hagyján, de drogosok azért már mégse.

A Kék Pont Alapítvány több mint 15 éve dolgozik azon, hogy a tűcsere szolgáltatásuk mellett prevenciós tanácsadással és szűrővizsgálat nyújtásával csökkentse a szerhasználat ártalmait. Józsefváros önkormányzatának képviselőtestülete néhány napja döntött arról, hogy 2013. december 31-től nem kíván együttműködni az Alapítvánnyal, mondván, kezelhetetlen a drogszemét az utcákon. Kocsis Máté azzal magyarázta javaslata legitimációját, hogy véget kell vetni annak, hogy más kerületekből drogosok érkezzenek a józsefvárosi tűcsere központba. Az intézkedésnek hála ez a trend valószínűleg meg is oldódik, így a képviselő úrnak már csak a kerületben lakó, közel 2000 fő droghasználóval és az esetlegesen terjedésnek induló vírusokkal és járványokkal kell leszámolnia.

Az Országos Epidemiológiai Központ 2013-as adatai alapján, a HIV-fertőzötteknek csupán elenyésző hányadát teszik ki jelenleg az intravénás szerhasználók, azonban ez a trend nyilvánvalóan változhat, ha a jövőben elterjed a tű többszöri, többek általi használata. Az Európai Járványügyi Központ legfrissebb jelentése szerint ugyanis a steril tűhöz és fecskendőhöz való hozzáférés csökkentése nagyban hozzájárult a HIV-fertőzöttek számának agresszív emelkedéséhez az Európai Unió több tagállamában. Míg Romániában 2007-2009 közötti időszakban évi 3-5 új fertőzöttet diagnosztizáltak, ez a szám 2010-ben 12-re, 2011-ben pedig 62-re nőtt. Görögországban évi 9-16 fertőzöttet tartottak nyilván, ami 2011-re 190-re duzzadt. Hála annak a 14 felelősségteljes kerületi képviselőnek, akik megszavazták az Alapítvánnyal kötött együttműködés felbontását, és ezzel ráállították Magyarországot a fenti, tagállamok által kitaposott útra.

Az említetteken túl számos, hasonlóan méltánytalan alapjog sértő intézkedést sorolhatnánk a közelmúltból, mint például a cukorbetegek gyógyszertámogatásának megvonása, vagy a lomtalanítás alkalmával az utcára kikerült tárgyak elvitelének bírságolása.

Vissza a jövőbe

Aggódó kíváncsisággal várom, hogy melyik társadalmi csoport lesz a következő, amelyik szúrni kezdi a döntéshozók szemét. Ne lepődjünk meg, ha a legközelebbi szórásba mi is beleesünk, elvégre bármelyikünk kitaszított lehet egyik pillanatról a másikra.
Mélyen tisztelt polgármester hölgyek és urak! Ne késlekedjenek kijelölni azokat a területeket, ahol nem látják szívesen a hajléktalan embereket, vagy az intravénás droghasználókat. Ha minden terv szerint halad, hamarosan lehetőségük lesz a melegek, kutyások, slendriánul öltözködők, alkoholfogyasztók, gyermektelenek kitiltásáról dönteni egy tiszta, rendes Magyarországért! Ámen.

Vodál Anita (TASZ)

(fotó: Flicker)