Kétrészes blogsorozatunkban a párizsi terrorcselekmények miatt felerősödő bevándorló-ellenes sztereotípiákra ráharapó ellenzéki indítvánnyal foglalkozunk, amely alapján néhány, különösen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén kötelezően visszavonnák a magyar állampolgárságot azoktól, akik 20 éven belül váltak politikai közösségünk tagjaivá. Miért megalapozatlan, és miért jogszerűtlen egy ilyen szabályozás? Blogsorozatunk második részében néhány, a magyar állampolgárságot szerzettek helyzetével kapcsolatos félreértést oszlatunk el, és elmondjuk, a javaslat miért ütközne nemzetközi szerződésbe.

A kép forrása : MigSzol Csoport 

Az előző részben azzal foglalkoztunk, miért büntet, és miért diszkriminatív az új törvényjavaslat.

Új – ezúttal ellenzéki – törvényjavaslat hódol be az Charlie Hebdo-támadás után felerősödő bevándorló-ellenes sztereotípiáknak. Az LMP indítványa alapján néhány, különösen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén kötelezően visszavonnák a magyar állampolgárságot azoktól, akik 20 éven belül váltak politikai közösségünk tagjaivá. De vajon miért csak őket érintené a szankció? Miért megalapozatlan, és miért jogszerűtlen egy ilyen szabályozás? Kétrészes blog-sorozatunkból megtudhatod! Az első részben azzal foglalkozunk, miért büntet, és miért diszkriminatív az új törvényjavaslat.

Első fokon elrendelte a bíróság a kuruc.info 2013-as, holokauszttagadó cikkének hozzáférhetetlenné tételét. A TASZ-nak több problémája is van az ítélettel: indokolatlanul szóláskorlátozónak tartjuk a holokauszt tagadását büntető szabályt, és aránytalanul szélesnek azt a kört, amiben elrendelhető egy internetes tartalom blokkolása.

Létezik egy munkacsoport, amelynek feladata, hogy szakértői testületként koordinálja a magyarországi HIV/AIDS-elleni küzdelmet és javaslatokat tegyen mind a kezelés, mind a prevenció területén. A tagokat a miniszter kéri fel. A civil tagok közt nincs egy LMBT-szervezet képviselője sem. Pedig kértük, többször is, és a munkacsoport meg is szavazta. A miniszter azonban nem kér belőlük.

Hát de. Domonkos esete a legjobb példa, akinek a védelmét a TASZ ügyvédje látta el.

A Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlás, a rendőrök meggyilkolása és a túszok kivégzése minden emberi mérce szerint aljas és elfogadhatatlan. Nincsen de. A düh hevében úgy döntetni, hogy feladjuk a nyugati típusú demokráciák meghatározó értékeit nem önvédelem, hanem önpusztítás.

A Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett merénylet két, régóta velünk élő szólamot erősített fel: az egyik az általános muszlim- és most már bevándorló-ellenesség hangja, a másik pedig a cenzúra és az öncenzúra iránti igény. Bármelyiknek engedünk is a kettő közül, a terroristák elérik a céljukat.

Minden hibája ellenére a huszonöt éves gyülekezési törvény és a mögötte halmozódó joggyakorlat és jogértelmezés elegendő hátteret biztosít ahhoz, hogy a gyülekezési szabadság érvényesüljön Magyarországon. A TASZ szerint nincs elég ok a gyülekezési jog újraszabályozására vagy reformjára: az igazán problematikus jelenségek nem jogalkotással kezelendők, ugyanakkor jóval égetőbbek, mint az eseteges szabályozatlanság.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn benyújtott egy törvényjavaslatot, ami átláthatatlanná teszi a sportági szakszövetségek pl. az MLSZ pénzügyeit, működéseit. A javaslatról már ma dönt a Parlament.

A polgári jog szabályai szerint, ha kiírom a blogomra, hogy Rozi ellopta az irodai hűtőből a sütimet, amit ebéd utánra tartogattam, holott csak elfelejtettem, hogy már ebéd előtt megettem azt a sütit, akkor hamis tény állításával megsértem Rozi jóhírnévhez való jogát. A bejegyzésemet átveszi egy újság, és kritika nélkül közli, hogy „Rozi sütit lopott” – írta a TASZ munkatársa, akkor a lap hamis tény híresztelésével sérti meg Rozi jogait.