Első fokon elrendelte a bíróság a kuruc.info 2013-as, holokauszttagadó cikkének hozzáférhetetlenné tételét. A TASZ-nak több problémája is van az ítélettel: indokolatlanul szóláskorlátozónak tartjuk a holokauszt tagadását büntető szabályt, és aránytalanul szélesnek azt a kört, amiben elrendelhető egy internetes tartalom blokkolása.

Ahogyan korábban is írtuk a holokauszttagadással kapcsolatban, az alkotmányellenesen korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Ostobaságért nem járhat börtön. Bár a népirtások tagadása valóban sértheti az áldozatok és hozzátartozóik érzékenységét, ez elégtelen indok az állam kezében lévő legerősebb és legvégső eszköz, a büntetőjog alkalmazására. Ráadásul nem is hatékony: tabusítással nem lehet kiirtani az ordas eszméket, arra csak az oktatás, a népirtás folyamatos és következetes állami elítélése, és a megfelelő emlékezetpolitika kialakítása lehet a megoldás. Egy olyan államban, amelyik egy népirtást bagatellizáló történészt nevez ki intézetvezetői pozícióba és önfelmentő emlékművet épít a második világháborúról, a büntetőjogi tiltás képmutató álmegoldás.

Az ügy azonban azért igazi kuriózum, mert először alkalmazták a bíróságok a Lex Kurucinfoként elhíresült szabályt, ami lehetővé teszi a jogsértő internetes tartalmak hozzáférhetetlenné tételének elrendelését. Egy ilyen bírósági döntés elsősorban a tárhelyszolgáltatót kötelezi a tartalom eltávolításra. A kuruc.info egy amerikai tárhelyszolgáltató szerverein működik, amire a magyar bíróság döntése nem kötelező. Ebben az esetben a magyar állam jogsegélyt kérhet az USA-tól, kérheti a magyar bírósági ítélet végrehajtását. Mivel az amerikai szabályozás nem teszi lehetővé a holokauszttagadó tartalmak blokkolását, ezért várhatóan megtagadják majd a jogsegély-kérelem teljesítését. Így a hazai internetszolgáltatók feladata lesz blokkolni a tartalmat, és Magyarországról nem lesz elérhető az adott cikk.

Egy ilyen szabályozás széles körben teszi lehetővé az államnak, hogy cenzúrázza a netet. Elég, ha a tartalom közvádas bűncselekményt valósít meg - például egy közhatalmat gyakorló politikus becsületét sérti. Természetesen vannak olyan tartalmak, melyek ellen minden eszközzel fel kell lépni, ilyen például az internet sötét zugaiban burjánzó pedofília. De a jogi eszközök felhasználhatóságainak határait körültekintően kell meghúznia a jogalkotónak, különben a szólásszabadságon esik csorba. Márpedig itt nem ez a helyzet: az internetről bármi, ami bűncselekmény elkövetésével jött létre, eltávolítható, holott indokolt lenne legalább a bűncselekmények súlya és következményei tekintetében differenciálni akkor, amikor egy ilyen eszköz alkalmazását teszi lehetővé a törvény. Az internetes tartalmak blokkolása egy bevett eszköz a fél- és egyáltalán nem demokratikus rendszerekben. Minél szélesebb körben van erre lehetőség, annál kiszolgáltatottabb az internet az államhatalomnak. Márpedig Magyarország egyre szűkülő szabad terei között eddig az internet tartotta magát a legjobban.

1977-ben egy amerikai neonáci szervezet felvonulást szervezett Chicago egyik elővárosába, Skokie-ba. A település lakossága nagyrészt zsidókból állt, minden hatodik lakos holokauszttúlélő volt. A helyi hatóságok megtiltották a náciknak, hogy felvonuljanak. A legismertebb liberális jogvédő szervezet, az American Civil Liberties Union (ACLU) képviseletet ajánlott a náciknak és a bíróság előtt védte a véleménynyilvánítási szabadságukat. Az ACLU döntése megosztotta a támogatóikat: volt, aki következetes és elvhű döntésnek ítélte, hogy az ellenségeik jogait is hajlandók megvédeni, míg mások örökre elpártoltak a nácivédő jogvédőktől. A szervezet akkori elnöke, Aryeh Neier később könyvet írt az esetről Defending My Enemy (Megvédeni az ellenségem) címmel, amiben utólag is helyes döntésnek tartotta az ügy felvállalását.

Azt, hogy a kuruc.info ügye pontosan hol tart az eljárásjogi útvesztőben, a sajtóhírekből nem tudjuk kikövetkeztetni. Éppen ezért ajánlott a TASZ jogsegélyt a cikk szerzőjének és a felelős szerkesztőnek. Másképpen nem tudjuk az igazolhatatlan szabadságkorlátozó szabályok érvényességét jogilag is értelmezhető módon vitatni. Annak ellenére tesszük ezt, hogy nemcsak nem szimpatizálunk a kuruc.infoval, hanem kifejezetten ellenséges a viszony közöttünk. A TASZ mélységesen elítéli a kirekesztő megnyilvánulásokat, a rasszista és antiszemita tartalmakat, valamint a holokauszt tagadását. A morális elítélés azonban nem jelenti azt, hogy ne illetné meg a megfelelő jogi képviselet a kuruc.infot. Hiszünk abban, hogy azoknak a szólásszabadsága is védelmet érdemel, akik tökéletesen az ellenkezőjét gondolják a világról, mint mi, és akik már többször meghurcoltak bennünket is.

Dojcsák Dalma