TASZ vs. propaganda: így küzdünk az álhírgyár ellen

Mindig is feladatunknak tekintettük, hogy jogsértés esetén megvédjük az újságírókat és azokat az állampolgárokat, akik véleményüket nyilvánosan felvállalják. Összegyűjtöttük, hogy a két pillérre épülő propaganda rendszerrel (melyről ebben a bejegyzésben írtunk részletesen) szemben mi jogvédőként mit tudunk tenni. Egyrészt jogi eljárásokat indítunk a szándékosan valótlanságot közlő és terjesztő propaganda médiumokkal szemben, másrészt támogatjuk a független médiumok munkáját: kutatást végzünk, az újságírók számára jogi képviseletet és védelmet nyújtunk polgári és büntetőjogi eljárásokban. 

Személyiségi jogi perek indítása a propaganda médiumokkal szemben

Mivel a kormány a médiumok túlnyomó többségét tulajdonolja vagy kontrollálja, a manipuláló üzeneteket széles körben és nagy hatékonysággal tudja terjeszteni. A rendszer egyik jellemzője, hogy civil szervezetekkel, civil aktivistákkal és kritikát megfogalmazó személyekkel  szemben egyoldalú, lejárató, gyakran szándékosan álhíreket tartalmazó híradások, cikkek jelennek meg propaganda termékekben. Ezekben az ügyekben ügyfeleink jóhírnév sérelem miatt pereljük a médiumokat és nyújtunk jogi képviseletet az érintettek számára.

Civil aktivisták, civil szervezetek képviselete

Magyar Idők: 2018. Májusában a Magyar Idők online internetes portál “Lincselt volna a csőcselék” címmel közölt cikket a parlament alakuló ülésének  napján történt tüntetésekről. A címlapon illusztrációként munkatársunkról, Szeles Andrásról tettek ki egy fotót, amelyen úgy állítják be őt, mintha részt vett volna az egyházi vezetőkkel szembeni attrocitásokban. A kép azonban egy korábbi tüntetésen készült, Szeles az erőszakos eseményeken nem vett részt. A lejárató cikket és a képet több internetes portál is átvette. Szeles András képviseletében az ügyben jóhírnév sérelem miatt eljárást indítottunk a Magyar Időkkel szemben.

Origo.hu: A parlament alakuló ülése napján tartott tüntetésekről és az azon történt attrocitásokról az origo.hu internetes portál is beszámolt. Az egyik cikk „Mélypont: a kormányellenes tüntetők egyházi vezetőket köpködtek le” címmel egy olyan fotóval illusztrálta az eseményeket, amelyen két civil tüntetőt egyedileg felismerhető módon ábrázolt az alábbi kísérőszöveggel: “Kormányellenes tüntetők egyházi vezetőket támadtak meg és köptek le”. Ügyfeleink ugyan a tüntetésen részt vettek, az egyházi vezetőkkel szembeni erőszakos cselekményekről azonban csak a róluk szóló tudósításokból szereztek tudomást. A két civil tüntető nevében jóhírnév sérelem miatt pereljük az Origót.

M1 híradó: 2018 nyarán a Fidesz - Kereszténydemokrata Néppárt és annak ifjúsági szervezete (Ifjúsági Kereszténydemokrata Szervezet -IKSZ) lejárató kampánysorozatot indított több civil szervezettel szemben, melynek második állomásaként „Bevándorlást Támogató Szervezet” matricát ragasztottak a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület budapesti irodájának ajtajára. Az akció keretében az IKSZ alelnöke, Tisóczky Flóra sajtótájékoztatót is tartott. Ennek során Tisóczky a szervezet jóhírnevét sértő olyan hamis állításokat közölt, mint például, hogy “a Menedék Egyesület azon dolgozik, hogy elárassza migránsokkal Magyarországot.” A sajtótájékoztatóról készült videofelvételt a Fidesz honlapján tették közzé, amit aztántöbb propaganda termék felhasznált az eseményről való tudósítás során. Az állami tulajdonú közszolgálati televízió M1-es csatornája az esti híradóban úgy adta le a videófelvételt, hogy a lejárató kampányban érintett Menedék képviselőjét nem szólaltatta meg. A szervezet képviseletében jóhírnév sértés miatt pereljük a köztévét, a Fideszt és a Kereszténydemokrata Néppárt ifjusági szervezetét, valamint annak szóvivőjét.  

TV2, 888.hu, origo.hu: 2018 decemberében a túlóra törvény elfogadása miatt több tüntetés is zajlott országszerte. A tüntetések civil szervezői és a felszólaló politikusoki azonnal a propaganda célpontjává váltak. A 888.hu szedte először listába és készített “arcképcsarnokot” azokról a személyekről, akik a tüntetésen valamilyen formában aktív szerepet vállaltak (tüntetések szervezői, felszólalók, ellenzéki képviselők stb), ez a listázás később megjelent az origo.hu, valamint a TV2 esti híradó riportjában is. Három civil aktivista számára nyújtunk jogi képviseletet az ügyben, mivel a propaganda termékek valótlanul állították róluk azt, hogy a tüntetéseken törtek, zúztak, és céljuk a pusztítás volt.

Független médiumok munkájának segítése

A propaganda másik fontos eszköze, a független médiumok munkájának, piaci helyzetének ellehetetlenítése. A sajtó a hatalom számára állandó veszélyforrást jelent, ezért a propaganda rendszer része az is, hogy a sajtó munkáját, a sokszínű tájékoztatást különböző eszközökkel akadályozza. Ezek az eszközök nem újkeletűek, korábban is ismerte és alkalmazta őket a mindenkori hatalom, rendszerszintű használatuk azonban egyértelműen a jelenlegi propagandagépezethez kapcsolódik.  A tudatos médiafogyasztásról szóló kampányunk mellett ezért a propagandával szembeni fellépésünk másik kiemelt területe az újságírók munkájának segítése, támogatása.

Jogi képviselet biztosítása újságírók számára hazai és nemzetközi fórumokon

Az újságírók közérdekű eseményekről való tudósításának akadályozása évek óta visszatérő probléma. Ennek egyik formája az, amikor az újságírókat nem engedik be a parlamentbe, különböző állami intézményekbe vagy sajtótájékoztatókra. Ez utóbbi napi szintű probléma, már lassan nincsen olyan hét, amikor valamelyik kormánykritikus sajtót ne utasítanák ki egy közérdekű ügyben tartott sajtótájékoztatóról, feltéve persze, hogy az adott médium egyáltalán tudomást szerezett az eseményről. Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a tipikus ügyeket, amelyekben jogi képviseletet biztosítunk újságírók számára hazai és nemzetközi fórumok előtt.

Menekülttábor

A 2015-ös menekültválság idején az állami szervek többek között ügyfelünknek, Szurovecz Illésnek, az Abcúg újságírójának sem tették lehetővé, hogy a menekülttáborokból tudósíthasson. Mivel a magyar bíróságok tehetetlennek bizonyultak a sajtószabadság korlátozásával szemben,  ügyében a strasbourgi székhelyű Emberi Jogi Európai Bírósághoz fordultunk.

Parlament

Több újságírót is képviseltünk, miután Kövér László házelnök kitiltotta őket a parlamentből, mert általa nem engedélyezett területeken próbáltak interjút készíteni képviselőkkel.  A hat kitiltott újságíró ügyében szintén a strasbourgi székhelyű Emberi Jogi Európai Bírósághoz fordultunk.  

Újságírók megbélyegzése, büntetőjog eszközzel való fenyegetések

Halász Júlia a 444 újságírója egy nyilvános lakossági fórumról szeretett volna tudósítani, de a szervezők kizavarták és elvették a telefonját, majd miután erről beszámolt, rágalmazás miatt büntetőeljárást indítottak vele szemben. Az eljárásban Júliát mi képviseljük.

Kutatás

A közérdekű információk eltitkolásának másik formája az, amikor a sajtó megkeresésére az állami szervek nem válaszolnak vagy érdemi választ nem adnak. Februárban megjelenő kutatásunkban - adatok elemzése és főszekresztőkkel végzett mélyinterjúk alapján - azt fogjuk bemutatni, hogy az állami bojkott az utóbbi években hogyan lehetetleníti el a sajtó munkáját. Így egy olyan helyzet alakult ki, amelyben a sajtó a sajtótörvényben foglalt tájékoztatási feladatának sem tud eleget tenni.  

Bodrogi Bea