Hogyan működik és miért ilyen hatékony a propaganda?

A propaganda egyidős a politikai nyilvánosság megszületésével, hiszen a mindenkori hatalom érdeke, hogy a számára fontos üzenetek minél szélesebb körben jussanak el az emberekhez. Propaganda alatt a hatalom által meghatározott valós és/vagy valótlan információk, üzenetek terjesztését értjük, melynek elsődleges célja az emberek manipulálása, megfélemlítése.

A propagandának eltérő szerepe és ereje volt különböző történelmi korszakokban és politikai rendszerekben, ahogyan a vele szembeni fellépés is változó volt. Az újkori propagandával szembeni fellépés legnagyobb kihívása egyértelműen az internet. Az online tér számos előnye mellett azzal is jár, hogy gyorsan, hatékonyan és nagy mennyiségben  jutnak el hozzánk megtévesztő és valótlan üzenetek, a propaganda és az álhírek. Ez egy globális probléma, amely mindenkit érint, és amellyel szemben az egyik leghatékonyabb fellépés a tudatos médiafogyasztás.

A magyar propaganda sajátossága:  így működik nálunk a propaganda rendszer

Az internet elterjedésével a mindenkori hatalom hatékonyabban tudja működtetni a propagandát, ezért sok országban az adott társadalmi körülmények jellegzetességeit figyelembe véve új formájában működik és virágzik. Magyarországon a modernkori propaganda egy olyan tudatosan felépített rendszer része, amelyben az állam a  manipuláló üzeneteit széles körben és nagy hatékonysággal tudja terjeszteni, mivel a médiumok túlnyomó többségét tulajdonolja, kontrolállja, így a legnagyobb eléréssel tudják megszólítani az embereket. Ezek közül fontos kiemelni az állami pénzből fenntartott közszolgálati médiumokat (televízió, rádió), amelyek kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettségüknek nem tesznek eleget és az újságírói etika alapvető szabályait sem tartják be. A propaganda médiumok elsődlegesen a kormány számára hasznos információkat közölnek, míg szándékosan elhallgatnak vagy egyoldalúan tájékoztatnak olyan közérdekű eseményekről, amelyek a hatalom számára kellemetlenek (fővárosi és vidéki tüntetések stb.).

A hatalom és a média összefonódott, a sajtóra jellemző klasszikus ellenőrző (watchdog) szerepét a propaganda nem tölti be, helyette a hatalom kiszolgálójává vált.

A propaganda üzenetei és célpontjai 

A mindenkori hatalom nem szereti a vele szembeni kritikus hangokat, egy jól működő demokráciában azonban elfogadott tény, hogy a politikusoknak, közhatalmat gyakorlóknak jobban kell tűrniük az ellenőrzést és a kritikát, hiszen ez a sajtószabadság garanciája és alapja. A mostani hatalom azonban a kritikát - származzon az politikustól, civil szervezettől, tüntetés szervezőjétől, újságírótól vagy egyéb véleményformálótól - támadásként veszi és támadással is reagál rá. Ez pedig azt jelenti, hogy ezen személyekkel szemben egyoldalú, lejárató, gyakran szándékosan álhíreket tartalmazó híradások, cikkek jelennek meg a propaganda termékekben. A lejáratást és álhírgyártást azonban nem csak konkrét személyekkel, hanem bizonyos társadalmi csoportokkal szemben is hatékonyan alkalmazzák. A 2015-ben kirobbant menekültválság óta egyértelműen a menekültekkel, szemben folyik a megfélemlítő, gyűlöletkeltő propaganda, de azóta célkeresztbe kerültek a hajléktalanok, a civil aktivisták, újságírók, a kritikus hangot megfogalmazók homogén masszájának tekintett “Sorosbérencek” is.   

Újkori cenzúra?

A propaganda másik fontos eszköze, a nyilvánosság torzításának érdekében, a független médiumok munkájának, piaci helyzetének ellehetetlenítése. És, bár az internetnek köszönhetően nem tudják elzárni az embereket a nekik nem tetsző, kormánnyal kritikus hangoktól, más platformokon (televízió,rádió,napi-és heti lapok) mindent megtesznek azért, hogy korlátozzák a hozzáférést a sokszínű tájékoztatáshoz. 

A rendszer tehát két pillérből áll: a propaganda média felépítése és elsöprő térnyerése mellett az állam különböző eszközökkel arra törekszik, hogy az alternatív hírforrásokat korlátozza, piaci helyzetüket ellehetetlenítse, amely összességében újkori cenzúrát eredményez. Ezáltal a sajtó nehezen tudja ellátni tájékoztatási feladatát, illetve az emberek sokszor korlátozottan jutnak információkhoz és ezzel sérül a tájékozódáshoz fűződő joguk.

Újságírók munkájának akadályozása

A sajtó a hatalom számára állandó veszélyforrást jelent, ezért a propaganda rendszer része az is, hogy a sajtó munkáját, a sokszínű tájékoztatást különböző eszközökkel akadályozza, Ezek az eszközök nem újkeletűek, korábban is ismerte és alkalmazta őket a mindenkori hatalom, rendszerszintű használatuk azonban egyértelműen a jelenlegi propaganda gépezethez kapcsolódik. Ezek a bevett szokások súlyos veszélyt jelentenek a sajtószabadság számára.

Az újságírók közérdekű eseményekről való tudósításának akadályozása évek óta visszatérő probléma. Ennek egyik formája az, amikor az újságírókat nem engedik be a parlamentbe, különböző állami intézményekbe vagy sajtótájékoztatókra. Ez utóbbi napi szintű probléma, már lassan nincsen olyan hét, amikor valamelyik kormánykritikus sajtót ne utasítanák ki egy közérdekű ügyben tartott sajtótájékoztatóról, feltéve persze, ha tudomást szereznek róla.

A 2015-ös menekültválság idején tömegesen tiltották meg a sajtó munkatársainak hogy belépjenek a menedékjogért folyamodókat befogadó állomások területére. A menekülttáborok életéből, az ott uralkodó körülményekből csak azt láthattuk, amit a kormány látni engedett; azt már nem, amit a sajtó megmutatott volna. Ügyfelünk, Szurovecz Illés az abcug.hu újságírója például egyszer sem tudosíthatott a helyszínről. Mivel a magyar bíróságok tehetetlennek bizonyultak a sajtószabadság korlátozásával szemben,  ügyében a strasbourgi székhelyű Emberi Jogi Európai Bírósághoz fordultunk.

2016-ban Kövér László házelnök hat újságírót tiltott ki a parlamentből, mert az általa engedélyezett területeken kívül próbáltak interjút készíteni politikusokkal. Az újságírók az MNB alapítványokkal kapcsolatos botrányokról szerettek volna többet megtudni, de a képviselők gyakorlatilag elmenekültek a kérdések elől. A hat kitiltott újságíró ügyében szintén a strasbourgi székhelyű Emberi Jogi Európai Bírósághoz fordultunk.

Állami szervek bojkottja a sajtóval szemben

A közérdekű információkhoz való hozzáférés akadályozásának másik formája az, amikor a sajtó - a közérdekű adatigénylés körén kívül eső - megkeresésére az állami szervek nem válaszolnak vagy érdemi választ nem adnak. Februárban megjelenő kutatásunkban - adatok elemzése és főszekresztőkkel végzett mélyinterjúk alapján - azt fogjuk bemutatni, hogy az állami bojkott mérete az utóbbi években milyen mértékben lehetetlenítette el a sajtó munkáját, akadályozva ezzel azt, hogy a sajtótörvényben foglalt tájékoztatási feladatának eleget tegyen.

Újságírók megbélyegzése, büntetőjog eszközzel való fenyegetések

Az elmúlt években a kormánykritikus sajtó munkatársai fokozatosan a propagandamédia célpontjaivá váltak. Visszatérő jelenség, hogy egy-egy tényfeltáró cikk után az újságírót lejárató, munkáját összeesküvés elmélettel összekötött cikksorozat jelenik meg. Szintén rendszeres, hogy politikusok, közhatalmat gyakorlók “fake news gyárnak nem nyilatkozunk” indokolással kitérnek az újságírói kérdések elől. Orbán Viktor tette ezt először az index esetében, és adott ezzel zöld utat a közhatalom gyakorlóinak egyes médiumok indokolatlan bojkottálására. A lejáratás extrém példája Halász Júlia, 444-es újságíró ügyfelünk esete, amikor egy nyilvános lakossági fórumról a szervezők kizavarták, telefonját elvették, és amikor minderről beszámolt, akkor rágalmazás miatt büntetőeljárást indítottak vele szemben. A büntető eljárásban az újságírónő számára sértetti képviseletet biztosítunk.  A büntetőjog eszközének - rágalmazás, becsületsértés - újságírókkal, kritikus vélemények megfogalmazóival szembeni alkalmazása a propaganda fontos eszköze.

Civil aktivisták, véleményformálók, tüntetők nyilvános lejáratása, megbélyegzése

Végül, és persze nem utolsó sorban a hatalom veszélyként, sőt, ellenségként tekint a mindenkori hatalmat elsősorban szakmai szempontból kritizáló civil szervezetekre, civil aktivistákra, a tüntetések szervezőire és résztvevőire, összességében tehát a hatalommal szemben bármilyen kritikát nyilvánosan megfogalmazó személyekre. A kormány és a propaganda média egymással karöltve a lehető legkülönfélébb eszközökkel igyekszik ezen szervezetek és személyek ellehetetlenítésére, lejáratására. Ide tartozik a civilek megbélyegzése, listázása a Figyelő című hetilapban, illetve a menekültekkel foglalkozó civil szervezetekkel szembeni matricázós akció is. Utóbbi esetben szintén jogi képviseletet nyújtunk a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület számára.

Bodrogi Bea