Nem tilthatják meg, hogy nyilatkozz egy tüntetésen

Nem tilthatják meg, hogy nyilatkozz egy tüntetésen

4493013270_620ac20004_z.jpg

A Becsület napja a magyarországi szélsőjobboldal egyik legnagyobb éves rendezvénye, ahová rendszerint több európai országból is érkeznek résztvevők. Az idei rendezvényről szóló felhívásban a szervezők kikötötték, hogy a sajtó képviselőivel csak a szervezők kommunikálhatnak, az eseményről készült tudósításokból pedig az is kiderült, hogy a mindenki számára nyilvános rendezvényen az újságírók csak a szervezők által kijelölt területen dolgozhattak. A konkrét események, de legfőképpen az új gyülekezési törvény kapcsán ezért érdemesnek tartjuk megvizsgálni a gyűlés nyilvánosságának fogalmát és annak gyakorlati alkalmazását.

Tényleg jobb szülő az állam?

Tényleg jobb szülő az állam?

screen_shot_2018-03-22_at_18_20_06.png

Bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem tudja biztosítani gyermekének az ideális körülményeket, nem tud neki megadni mindent, amit szeretne és amit a hatóság elvár. Ilyen esetben a 12 éven aluli gyermekek nevelőszülőkhöz kerülnek, ám a legkiszolgáltatottabb gyerekeknek nem jár ez a lehetőség. A tartósan beteg és súlyosan fogyatékos gyerekek a nevelőszülők helyett intézményi ellátásba kerülnek. Ebben az írásban ezen intézmények állapotát és ezt az igazságtalan helyzetet szeretnénk bemutatni

Kedves olvasó!

Csak a játék kedvéért, tippeljen, az alábbi idézetek honnan származnak:

„A ház falai salétromosak, a szobák padlózata hullámos, .. a csaptelepeken nem volt forgatható szerelvény, .. melegvíz nem volt. A lakószobák takarítatlanok, kellemetlen szagúak, a szobákban leszakadt szekrényajtók, széttört szék volt. A kert műveletlen.A fürdőszobában csap nem működött, tisztálkodószerek, fogkefék nem voltak kirakva. A dohányzást tiltják, de érdemben megakadályozni nem tudják.”

A. válasz: Borsod megyei ügyfelünk, Kati gyermekeinek kiemeléséről szóló gyámhatósági határozat indokolása

B. válasz: Rákospalotai Fegyház és Börtön állapotát felmérő vizsgálat eredményei

C. válasz: veszélyeztető családjukból kiemelt gyermekek biztonságát, egészséges környezetét biztosítani hivatott gyermekotthon leírása.

Nem járt messze a valóságtól, aki az első választ adta, hiszen Kati gyermekeit azért emelte ki a hatóság a családjából, mert „magas a fű a kertben”, „takarításra nincs nyom”, a bejárat kívülről koszos, „valószínűleg a lakás belseje sem különbül néz ki.” Másik ügyfél-családunk gyermekeit pedig azért, mert „állandó lakhelyük nincs, mivel a tulajdonukban álló lakóépületet kényszerlebontásra ítélte az építési hatóság. Azóta a család vándorol, hol egyik- hol másik rokon fogadja be őket. A gyermeke higiéniai környezete, úgy környezeti, mint testi szempontból, kifogásolható.” Ez adott okot arra, hogy a gyerekeket a veszélyeztető családból a biztonságot jelentő állami intézménybe, gyermekotthonba vigyék. Ezek a gyermekotthonok azonban a legtöbb esetben nem jelentenek biztonságot és gyakran a körülmények is rosszabbak annál, mint ahonnan az állam kiemeli a gyermekeket.

A helyes válasz nem az A. hanem a C.

Az idézetek egy borsod megyei gyermekotthonról szólnak, ahol az alapvető jogok biztosa folytatott vizsgálatot. Az ott élő, 36 halmozottan hátrányos helyzetű, enyhe- vagy középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő gyakran traumatizált gyermekek közül a legtöbbet az állam azért mentett ki a családjából, hogy végre biztonságot teremtsen számukra. Valójában azonban ezzel egy még sokkal sivárabb, traumatizálóbb helyzetbe hozta őket.

A négy kis lakásotthon az alig 800 fős Tornanádaskán, az ország legészakibb, legszegényebb részén, a szlovák határ mentén található. Tornanádaska minden szociológiai mutató szerint a legelmaradottabb, legkilátástalanabb települések egyike. Itt található az a 4 lakásotthon, ahol az ajtókon, ablakokon rácsok, leszerelt kilincsek mögött élnek a leghátrányosabb helyzetű, többségében fogyatékossággal élő gyerekek, olyan házakban, melyekben nincs melegvíz, salétromosak, nedvesek a falak, nem működnek a vízcsapok, páncélszekrénybe zárva tartják a ruhákat, és nincs sem internet, sem túl sok társasjáték, vagy bármilyen személyes tárgy.

A pszichésen terhelt gyerekek pszichológusai sofőri munkát látnak el, semmilyen pszichológiai, vagy fejlesztő foglalkozást nem kapnak a terhelt gyermekek. Az ereit vagdosó, önbántalmazó fiatal sebeit ellátják, de lelki segítséget nem tartanak szükségesnek az önkárosító kamasz esetében.

Többen vannak szökésben, bántalmazás, bűncselekmények miatt is indultak eljárások az utóbbi években. 

kiabrandult_gomb.png

A jelentés összegzése szerint „az otthonok sivár hangulata, lepusztult körülményei nyilvánvalóak, … nincsenek megfelelő higiéniai körülmények, hiányoznak vagy szakadtak a bútorok. A gyermekek deprivált környezetben élnek, fizikai elhanyagolás tapasztalható, ami fokozza az egyébként is többszörösen terhelt, traumatizált gyermekek áldozattá válását.” Az ott dolgozókkal készült interjúk „egyértelműen mutatják a kétségbeesést, reménytelenséget, eszköztelenséget, … mely tényezők alapjaiban veszélyeztetik a gyermekek fizikai és mentális állapotát.”

Kati gyermekei is beszámoltak arról, hogy miként élték meg - egy másik - gyermekotthonban szerzett tapasztalataikat. Kiemelésük után havi egyszer láthatták a szüleiket egy-egy órára, illetve hétvégente telefonálhattak egymással, pár percet. „Nagyon kegyetlen volt a nagyobbik lányomnak, beleesett a pánikbetegségbe, folyton sírva telefonozott. A két kicsi is nagyon nehezen viselte, egyfolytába csak sírt, mind a három beleesett a bánatbetegségbe.” A 12 éves nagylány lakóotthonba került. Zavartan meséli, hogy „Rengetegen voltak folyton szökésben, kurválkodni. Én nem gondoltam rá, hogy megszökjek, csak vártam, hogy anya mikor hív.

Ezek után egyetlen kérdés marad: ezért minek kiemelni a gyermekeket a családjukból? Tényleg jobb szülő lenne az állam? Hogy megengedhető az, hogy a legkiszolgáltatottabb gyermekeket még sokkal rosszabb állapotok közé helyezik, mint amilyenek a családjukban voltak?

Nem megengedhető! Lehet, hogy nem tökéletes szülő Kati, de biztosan jobb szülő, mint az állam.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a nevelőszülői elhelyezés egészen más gondozást jelent, mint a fentebb leírt intézményi ellátás. Minden tiszteletünk azon nevelőszülőké, akik valódi otthont nyújtanak a veszélyeztetett gyermekeknek, épp ezért különösen fájó, hogy épp a legkiszolgáltatottabb beteg, fogyatékossággal élő gyermekek maradnak ki ennek lehetőségéből.



 

Drogmentesség helyett párbeszédet és támogatást!

Drogmentesség helyett párbeszédet és támogatást!

3575000735_6ba08467d9_b.jpg

Ha hihetünk a kormány Nemzeti Drogellenes Stratégiájának és Magyarország 2020-ra kábítószermentessé válik, akkor 2019 a kábítószermentességre felkészülés éve. Ha azonban a hazai kábítószerügy jelenlegi helyzetéből indulunk ki, sokkal inkább a problémákat szőnyeg alá söprő, a segítségre szorulókat magukra hagyó ellátásmentes Magyarországra kell felkészülni. Ez azonban a legkevésbé sem a segítő szervezetek hibája, hanem az államé, ami a források szűkítése mellett az egyeztetés fórumait is leépíti.

ÁSZ eljárások: nincs garancia a függetlenségre és pártatlanságra!

ÁSZ eljárások: nincs garancia a függetlenségre és pártatlanságra!

a_sz.jpg

Újra akcióban az Állami Számvevőszék (ÁSZ): idén a DK, a Jobbik, a Momentum és a Párbeszéd került terítékre. Tavalyi részletes elemzésünkben már megírtuk, hogy miért veszélyes és jogellenes, amit az ÁSZ csinál. A helyzet nem lett jobb, az idei választások előtt sem - az ÁSZ az ellenzéki pártokkal szemben ismét olyan eljárásokat alkalmaz amelyeknél az ügyek hátterét nem ismerheti meg a széles közvélemény és a szankciókkal szemben sem biztosít a törvény jogorvoslatot.

Az ÁSZ egyik feladata a pártok gazdálkodásának és kampányköltségeinek ellenőrzése. Egy ideális rendszerben rendben lenne, hogy egy állami szerv ellenőrzi a pártok által a választási kampányban felhasznált pénzeket. A mi közel sem ideális rendszerünkben azonban kétségeket ébreszt bennünk, hogy a tavalyi országgyűlési választási kampányban kiszabott szankciók után idén is csak az ellenzéki pártok gazdálkodásában talált kivetnivalót az ÁSZ. Persze a számvevőszék kényszeresen elhelyezi minden sajtóközleményében, hogy “ellenőrzései során mindenben a vonatkozó törvényi előírások szerint, a jogállam védelme, a törvényi előírások betartása érdekében jár el, és a vonatkozó törvények keretei között minden párt számára ugyanazt a jogszabályok szerinti eljárást biztosítja. Az ÁSZ minden pártot azonos törvényi előírások alapján és eljárási szabályok szerint ellenőriz. Pontosan ez az, ami garantálja a jogállami kereteket, illetve a demokratikus normáknak való megfelelést.”

Nagyon szépen látszik ebben a frázisban, hogy igen, elvileg a jog egyenlő mércével mér. Azonban -- ezt már csak mi tesszük hozzá -- annak alkalmazása során merülhetnek fel ezzel kapcsolatban kérdések. Nem megnyugtató, hogy egy pártokat ellenőrizni hivatott szervezetet egy korábban a kormányzó pártban politizáló személy vezet. Nem megnyugtató az sem, hogy az ÁSZ elnökét az ellenzéki pártok támogatása nélkül választotta meg az Országgyűlés. Ezeknek a tényeknek a tudatában felmerül az ÁSZ függetlenségével kapcsolatban némi kétely.

csendesforradalmar_gomb.pngA jogállam védelme sem érvényesül: nincs értelme jogállamiságról beszélni, ha egy szankcióval szemben nem áll rendelkezésre megfelelő jogorvoslat. Márpedig most ez a helyzet. Ahogyan azt már korábban kifejtettük, hiába mondja az ÁSZ, hogy ő nem szankcionál, mert egyedi döntéseket hoz egy-egy párt gazdálkodásának jogszerűségéről, és ha jogszerűtlenségeket talál, felszólít -- vagyis kötelez -- egy pártot a tiltott vagyoni hozzájárulás befizetésére. Az ÁSZ tehát pontosan úgy jár el, mint bármely hatóság, akárminek is nevezi magát. Az, hogy egy másik szerv hajtja be a felszólításnak eleget nem tevő pártoktól az ÁSZ által megállapított tiltott támogatást, nem megoldás a problémára, hanem a probléma maga. Így ugyanis a pártok a két szék közt a pad alatt találják magukat. Az ÁSZ döntéseit bíróságon nem támadhatják, mert az ÁSZ még nem hajthat be semmit a pártokon. Az ÁSZ maga tehát soha nem kell helyt álljon állításai helyességéért egy bíróság előtt. A NAV behajtását vagy a Magyar Államkincstár állami támogatás visszatartását pedig a pórul járt pártok hiába támadják bíróságon: ezek a szervek már csak az ÁSZ megállapításaira mutogatnak majd, bizonyítva eljárásuk jogszerűségét, de mivel ők maguk nem jogosultak a pártok gazdálkodását törvényességi szempontból ellenőrizni, hanem az ÁSZ, az ÁSZ megállapításainak tartalmi helyességét nekik nem kell bizonyítaniuk, ezt nem is tudnák megtenni.

Az ÁSZ álláspontja szerint a kiküldött jelentéstervezetek nem ismerhetőek meg. Ennek a megállapításnak szerintünk egyrészt nincsen jogszabályi alapja, másrészt pedig ettől  az ÁSZ eljárása megismerhetetlenné és így átláthatatlanná válik.

Bárcsak meg lehetnénk győződve arról, hogy egy valaha a kormányzó pártban politizáló személy által vezetett szervezet döntése úgy is független tud lenni, hogy sokáig megismerhetetlen és nincsen fölötte bírósági kontroll. Sajnos nem vagyunk.

Az európai parlamenti és az önkormányzati választások évében különösen problémás, hogy ezek a sokáig megismerhetetlen és tételes jogi alapon megtámadhatatlan döntések éppen a jogállamban mindenkor nagyobb védelmet érdemlő  ellenzéki pártok működését teszik nehézzé vagy éppen teljesen lehetetlenné.

Nem gondoljuk, hogy a pártok esetlegesen jogellenes költései fölött el kellene siklani, de azt viszont tudjuk, hogy ezt ellenőrizni csak egy minden ízében semleges szervezet jogosult, mégpedig egy végig transzparens eljárásban, amely ellen bírósági jogorvoslattal élhetnek a pártok mielőtt még behajtanák rajtuk a büntetést. Csak ez garantálná azt a függetlenséget és jogállamiságot, amire egyébként az ÁSZ bőszen hivatkozik.       

 

Szabó Attila

fotó: Bődey János / Index

Mindannyiunk feladata tenni a társadalmi befogadásért

Mindannyiunk feladata tenni a társadalmi befogadásért

mondo2.jpg

Fontos, hogy a tanárok jól ismerjék a gyermekek jogait és ezt a tudást át is adják a diákjaiknak. Ezért a TASZ 2019-ben - egy közösségi gyűjtésnek köszönhetően - több mint 40 iskolába viszi el a MONDO nevű jogtudatosító kártyajátékot. Az ember jogi oktatást nem lehet elég korán kezdeni, ezért workshopok keretében tanítjuk meg a pedagógusoknak, hogy hogyan tudják beépíteni a MONDO-t a mindennapi gyakorlatukba. Bízunk benne, hogy a tanárok hasznos eszköznek találják a MONDO-t, és bátor gyermekeket nevelnek, akik tisztában vannak a jogaikkal, és ha kell, fel is szólalnak azok védelmében.  

Hatvan év után minden akadály elhárulhat a kannabisz gyógyászati alkalmazása elől

Hatvan év után minden akadály elhárulhat a kannabisz gyógyászati alkalmazása elől

5501509228_30fdcd61a2_z.jpg

Történelmi jelentőségű lépés történt a gyógyászati kannabisz megítélésében, ami alapvetően változtathatja meg a jövőt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Kábítószerfüggőségi Szakbizottsága (ECDD) tavaly júniusban kezdte meg a kannabisz és származékainak felülvizsgálatát, amely nem is végződhetett volna pozitívabban: a javaslat a kannabisz legtöbb formáját és hatóanyagát átsorolná a szabályozott anyagok I. jegyzékére, ahol gyógyászati célú alkalmazásuk engedélyezetté válna.

Joguk van tanulni!

Joguk van tanulni!

screen_shot_2019-02-13_at_16_33_13.png

Magyarországon több mint 54 ezer fogyatékossággal élő gyermek jár általános iskolába.

Vannak köztük olyan tanulók, akik súlyos és halmozott fogyatékossággal élnek.

Ez azt jelenti, hogy ők egyszerre többféle, súlyos fogyatékossággal élnek.

Például nehezen mozognak és kommunikálnak vagy nehezen értenek meg dolgokat.

Magyarországon több mint 3 ezer súlyos és halmozott fogyatékossággal élő tanuló van.

 

Az ELTE gyógypedagógusai készítettek egy kutatást.

Az ELTE az Eötvös Loránd Tudományegyetem rövidítése.

A kutatás azt vizsgálta, hogy a súlyos és halmozott fogyatékossággal élő tanulók

hova és mennyit járnak iskolába.

 

Kiderült, hogy sokuk egyáltalán nem jár iskolába.

Kiderült, hogy sokkal kevesebb órájuk van, mint más tanulóknak.

 

A TASZ szerint nagy probléma, ha valaki nem jár iskolába.

A TASZ azt jelenti, hogy Társaság a Szabadságjogokért.

A TASZ egy civil szervezet.

A TASZ az emberek jogait védi.

 

A TASZ szerint azért nagy probléma ha valaki nem jár iskolába,

mert minden gyereknek joga van tanulni.

A súlyos és halmozott fogyatékossággal élő gyerekeknek is

joguk van tanulni.

A tanuláshoz való jog azt jelenti, hogy mindenkinek joga van iskolába járni.

Az állam feladata, hogy legyenek iskolák, az iskolában legyenek jó tanárok, a tanuláshoz szükséges megfelelő eszközök.

 

A TASZ írt az ombudsmannak.

Az ombudsman az alapvető jogok biztosa.

Ő jelzi a parlament felé, ha valakinek az alapjogait megsértik.

Jogsértés például, ha valaki nem tanulhat.

A jelenlegi ombudsmant Dr. Székely Lászlónak hívják.

Az ombudsmannak bárki írhat, akinek panasza van.

Az ombudsmanról többet megtudhatsz,

ha az aláhúzott linkre kattintasz.

 

Az ombudsman elkészített egy jelentést.

A jelentés egy írásos összefoglaló.

A jelentés arról szól, hogy Magyarországon milyen a súlyos és halmozott fogyatékossággal élő tanulók oktatása.

 

A jelentés leírja a súlyos és halmozott fogyatékossággal élő tanulók oktatásának problémáit.

Probléma, hogy nincs elég férőhely az iskolákban.

 

Probléma, hogy sokat kell utazni a tanulóknak az iskolába.

Ezt a családok sokszor nem tudják megoldani.

Az állam nem segít az utazásban eleget a családoknak.

 

Probléma, hogy nincsen elég gyógypedagógus.

Probléma, hogy nincsen elég taneszköz.

 

Probléma van a szakértői bizottságokkal.

A szakértői bizottságban orvos, gyógypedagógus és pszichológus dolgozik.

Az ő feladatuk, hogy megmondják, hogy mi a gyermek fogyatékossága.

Ők mondják meg, hogy a tanulónak mire van szüksége a fejlődéshez.

Ők mondják meg, hogy melyik iskolába járjon a gyermek.

Sokszor nem tudnak iskolát javasolni, mert nincs iskola, ami fogadná a tanulót.

Ez nagy baj.

 

Probléma van azzal is, hogy a súlyos és halmozott fogyatékossággal élő gyermekeket külön oktatási kategóriába sorolják.

Az oktatási kategória azt jelenti, hogy rájuk más szabályok vonatkoznak, mint a többi gyermekre.

Ennek az oktatási kategóriának az a neve, hogy fejlesztő nevelés-oktatás.

 

Ez az oktatási kategória lehetővé teszi, hogy ezek a gyerekek ne járjanak iskolába.

Ez az oktatási kategória lehetővé teszi,

hogy ezeknek a gyerekeknek sokkal kevesebb órája legyen, mint más gyerekeknek.

 

A TASZ szerint ezt az oktatási kategóriát el kell törölni.

Nem kell külön fejlesztő nevelés-oktatás.

Nekik is rendes iskola és jó tanárok kellenek.

 

Az ombudsman tehát sok problémát leírt.

Az ombudsman felkérte a minisztert, hogy oldja meg ezeket a problémákat.

A miniszter egy egész hivatalt vezet.

Ennek a hivatalnak az a neve, hogy

Emberi Erőforrások Minisztériuma.

 

Ennek a miniszternek a dolga, hogy javítson az

oktatáson.

Ezt a minisztert Kásler Miklósnak hívják.

A TASZ bízik abban, hogy Kásler Miklós dolgozni fog azon,

hogy a súlyos és halmozott fogyatékossággal élő tanulók is járhassanak iskolába.

 

Fontos, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek is

iskolában tanulhassanak.

 

Fontos, hogy a fogyatékossággal élő gyerekeknek is

sok órájuk legyen.

 

Minden gyereknek joga van tanulni.

A súlyos és halmozott fogyatékossággal élő gyerekeknek is joguk van tanulni.