Az elterelés ára: ne hagyd, hogy veled fizettessék ki az elterelést!

Az elterelés ára: ne hagyd, hogy veled fizettessék ki az elterelést!

cop-policewoman-colleagues-funny-fig-police-4.jpg

Az elterelés lényege, hogy a jellemzően nehéz anyagi helyzetben lévő droghasználók segítséggel felhagyhatnak a fogyasztással, és így elkerülhetővé válnak a kábítószer birtoklása miatt megindítható további büntetőeljárások.  Ezt a segítséget teszi idézőjelbe az az új törvényi szabály, amely szerint az ügyészség a sikeres elterelés végén akár a teljes bűnügyi költség megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat. Olvasd el tájékoztatónkat a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről!

A kormány újra rúg egyet az oktatásba: megszüntetik a magántanulóságot

A kormány újra rúg egyet az oktatásba: megszüntetik a magántanulóságot

636586448207382734-gettyimages-200487905-002-900x0-c-default.jpg

Idén szeptembertől senki nem lehet többé magántanuló, ha ennek a törvényi lehetőségét is megszüntetik a jövő héten. Csak egy napja nyújtotta be a kormány, de jövő héten már el is fogadhatja azt a törvényjavaslatot, ami alapján egy sor változás jöhet a közoktatásban – például 2020-tól már a négyéveseket sem lehet felmenteni az óvodalátogatás kötelezettsége alól. A döntéseket pedig innentől a szülő, az igazgató vagy a jegyző helyett kormány alá rendelt hatóságok hozzák.

Szokás szerint bármilyen előzetes egyeztetés nélkül, váratlanul terjesztett elő a kormány egy köznevelési törvényt módosító salátatörvényt, pedig ezzel alapvető oktatási változásokat akarnak bevezetni. A Parlament jövő heti, rendkívüli ülésén pedig már el is fogadhatjáki az új szabályokat. A legnagyobb horderejű változás az lehet, hogy megszüntetik a magántanulóság intézményét.

Kik magántanulók Magyarországon?

2010 óta folyamatosan fogy a szabadság a magyar oktatásban. Az iskolákat államosították, egyentankönyvből egyentananyagot kell tanítani, rengeteget kell magolni, de kevés képességhez lehet hozzájutni. Az iskola nem tanít hatékonyan idegen nyelvet, nincs programozásóra, de van etika, egész napos iskola és kizsigerelt tanárok. Egyre több a szülő, aki nem szerette volna, hogy a gyereke rossz minőségű, poroszos, félkatonai rendszerben nevelkedjen, hanem – az államiból kimenekítve – értelmes, szabad, modern iskolába akarja járatni a gyerekét.

Igen ám, de mind kevésbé volt hova: az alternatív intézményeket is ellehetetlenítették, vagy olyan szigorú keretek közé szorították, hogy alig maradt lélegzetük. Ezért sokan döntöttek úgy, hogy a gyerekük oktatásáról az iskolarendszeren kívül fognak gondoskodni. Vannak, akiknek a gyereke „klasszikus” magántanuló, otthon készül fel a félévente esedékes vizsgákra. Mások viszont magántanárt bíznak meg, hogy tanítsa a gyereküket, és olyanok is vannak, akik másokkal összeállva tanulói csoportot hoznak létre. Ezek a gyerekek ugyanúgy járnak közösségbe, játszanak, tanulnak, mintha egy alternatív intézménybe járnának, közben pedig megfelelnek az állami elvárásoknak is, mert osztályozó vizsgákat tesznek. De mindezt sokkal szabadabban, mint az állami iskolában.

Kárvallottak: a kormány szegénységi bizonyítványa

De arról is beszélni kell, hogy az állami oktatás legreménytelenebb bugyraiban mind több az olyan gyerek, akivel egyszerűen képtelen bármit is kezdeni az iskola. Rossz magatartású, hátrányos környezetből érkező, nehéz sorsú gyerekekről van szók, akiknek a leglepusztultabb iskola, a legfáradtabb pedagógus és a legproblémásabb osztálytársak jutnak. Az itt tanító pedagógusok csaknem pótolhatatlanok – hiszen, érthető módon, kevesen szeretnének ilyen iskolában tanítani. Ezért amikor egy ilyen pedagógus azt mondja az igazgatónak, hogy nem bírja tovább kezelni ezeket a gyerekeket, az igazgató nem a tanártól vesz búcsút, hanem a problémás gyereket teszi az utcára.

Ezek azok a gyerekek, akikre a legjobban kellene odafigyelnie a rendszernek: különleges fejlesztést, speciális tudású pedagógusokat, extra figyelmet, személyes foglalkozást kellene nekik nyújtani. Ehelyett az utcára lökik őket.

Formálisan ez úgy néz ki, hogy az igazgató megbeszéli a szülőkkel, hogy kérvényezzék a gyerekük magántanulói státuszát, aztán megy minden, mint a karikacsapás: a gyerek csakhamar nemcsak az iskolán, hanem mindenfajta rendszeren kívül találja magát – nem neveli, nem tanítja senki.

A kormány ezzel a törvényjavaslattal beismeri, hogy ezt a helyzetet nem sikerült kezelnie. Most megpróbálja még jobban elleplezni, de attól még egyértelmű, hogy kísérletet sem tett a megoldására.

Rossz az egész rendszer

Tehát a magántanulók egy része menekül az állami oktatásból, egy másik részét pedig a rendszer maga veti ki magából. Ugyan miféle megoldást jelent erre, ha megszüntetik a magántanulóságot? Megjavul a rossz színvonalú, elmaradt, poroszos oktatás? Lesz egy csapásra felkészült pedagógusgárda, hogy a leghátrányosabb helyzetűeket felzárkóztassa?

Vagy inkább arról van szó, hogy a kormány tovább szigorítana, tovább korlátozná a szabadságot, ahelyett, hogy rendbetenné, amit elmulasztott megjavítani – vagy épp maga tett tönkre?

Súlyos jogkorlátozás

Túl azon, hogy milyen kártékony változtatásra készül megint a kormány, ne menjünk el amellett sem, hogy mindezt ezúttal is úgy tenné, hogy súlyosan korlátozza a polgárok jogait. Nem vitás, hogy az állam bizonyos mértékig beleszólhat abba, hogy a szülők hogy nevelik a gyereküket – például azzal, hogy tankötelezettséget vezet be, vagyis hogy minden gyereknek kötelező tanulnia, méghozzá az állam által meghatározott tananyagot. Helyes az is, hogy az állam ingyenesen működtet egy egész intézményrendszert, ami elvégzi ezt az oktató-nevelő munkát. De az már nagyon súlyos jogkorlátozás, ha mindenkit arra kötelez, hogy vegyenek részt ebben a rendszerben. A szülő szabadságának arra legalábbis ki kell terjednie, hogy eldönthesse: iskolába járatja a gyerekét vagy otthon tanítja, esetleg a rendszeren kívüli magántanulói csoportot szervez neki. Ezt a jogot elvonni szerintünk alkotmánysértő. Ha ezt a törvényt elfogadják, jogi eljárást indítunk a jogszabály megsemmisítése érdekében.

És akkor most mi lesz?

A magántanulóságot tehát megszüntetnék, helyette „egyéni munkarendet” lehetne kérelmezni. Igen, mostantól egy formális hatósági eljárásban egy kormányzati hivatal dönthetne majd arról, lehet-e kvázi-magántanuló a gyerekünk. Nemhogy szakértőnek, de még az iskola igazgatójának a véleményét sem kellene kikérni a döntés előtt. Ha pedig nem lennénk elégedettek a döntéssel, közigazgatási perben, a bíróság előtt próbálhatjuk meg elérni, hogy a gyerekünknek ne napi bejárással kelljen a poroszos rendszerben tanulnia.

A hosszabb (vagy akár határozatlan) időre magántanulói státuszban lévők is jó, ha résen vannak, mert a javaslat értelmében a kormányzati hivatal egy éven belül felülvizsgálja a státuszukat. Ha pedig nem tartja indokoltnak az „egyéni munkarend“-et, lehet pereskedni, vagy visszamenni az iskolarendszerbe.

Ezt nem hagyjuk annyiban

Az álláspontunk egyértelmű: ezt a súlyosan alapjogkorlátozó és ráadásul értelmetlen törvényt meg kell semmisíteni. Ha át is megy jövő héten a parlamenten, utána el kell érnünk, hogy ne maradhasson sokáig hatályban. A részletekkel hamarosan jelentkezünk, de egy biztos: ehhez rátok is szükség lesz, közösen kell cselekednünk!

Itt a vége, kiharcoltuk: nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait!

Itt a vége, kiharcoltuk: nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait!

12134671045_b3dbbf9f31_c.jpg

Majd’ két évig tartott, az EMMI minden lehetséges jogi utat végigjárt, a legabszurdabb érvekkel is megpróbálkozott, de hiába, mert győztünk: kiharcoltuk, közzé kell tenni a kórházi fertőzések adatait intézményekre lebontva! A Kúria tegnapi döntése sokéves titkolózásnak vetett véget, mostantól egyértelmű, amit mindig is állítottunk: a nyilvánosságra tartozik, hogy hányan fertőződnek meg és hányan halnak meg kórházi fertőzésben a magyarországi kórházakban. 

NEKED IS FONTOS, HOGY LEGYEN AKI FELLÉP A KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK ELLEN? TÁMOGASD MUNKÁNKAT, HOGY TOVÁBB KÜZDHESSÜNK EGY ÁTLÁTHATÓBB ÉS BIZTONSÁGOSABB EGÉSZSÉGÜGYÉRT! TASZ.HU/TAMOGATAS


Az eltitkolás gyötrelmei

Hosszú sora volt annak, hogy hogyan igyekezett az állam eltitkolni a fertőzések adatait – belegondolni is rossz, mennyi értelmes munkát elvégezhettek volna annyi idő alatt, amíg álságos érveket keresgéltek az adatok jogellenes eltitkolására. Már 2016 elején is ezen vitatkoztunk, sőt az – akkor még valódi újságként működő – origo-nak már 2007-ben sem adták ki az adatokat.

Már ekkor, 2016 áprilisában is megjelentek azok a megmosolyogtató érvek, amikkel aztán később, a perben is előjött az EMMI. Próbálkoztak a jogászkodással, mondván: az adatok döntés-előkészítőnek minősülnek és nem adhatók ki. Valami furcsa koncepció alapján azt is jó ötletnek tartották, hogy az adatokat pánikkeltésre alkalmasnak állítsák be, és arra is hivatkoztak, hogy ezek félrevezethetnék a betegeket – mintha nem épp az ő dolguk lenne elmagyarázni az azokat.

Az EMMI abszurd érvekre hivatkozott, és közben nem tett semmit

2017-ben tehát elhatároztuk: jogi eszközökkel érjük el az adatok nyilvánosságra hozását. Szeptemberben beadtuk az adatigénylést, amit annak rendje-módja szerint meg is tagadtak, úgyhogy jöhetett a per. 2018 nyaráig tartott, míg másodfokon, jogerősen is nyertünk, de az EMMI ekkor is az időhúzást választotta, nem számított, hogy mekkora pofonba szaladnak bele. Tegnap viszont megszületett a Kúria döntése, amellyel megerősítette a másodfokú bíróság ítéletét, és kimondta, hogy a kórházi fertőzéses adatoknak intézményekre lebontva is nyilvánosaknak kell lenniük. A Kúria ezen felül tételesen elutasította az EMMI minden, az adatigénylés ellen felhozott érvét. Kimondta: nem igaz az, hogy egy statisztikai adatsor nyilvánosságra hozatala bárki személyes adatait veszélyeztetné, mint ahogy az sem igaz, hogy ezek az adatok döntés-előkészítő jellegűek lennének, amikor a titoktartás indokolt lehetne. Üdvözöljük, hogy a Kúria a  következetes álláspontunkkal egyezően arra is felhívta a figyelmet, hogy az államnak felelőssége van abban, hogy megmagyarázza és kontextusba helyezze a nyers adatokat, hogy azok ne legyenek riadalomkeltők. Az EMMI utoljára még megpróbálkozott azzal érvelni, hogy valójában nem is kezelik a kérdéses adatokat, mert azokat a tisztifőorvosnak jelentik az egyes kórházak. Amikor a bíróság rákérdezett, hogy rendelkezésükre állnak-e azok az adatok, amelyekről egyébként már két éve folyik a per, természetesen kénytelenek voltak beismerni, hogy a tisztifőorvos feletteseként az EMMI-nél is megvannak a kért statisztikák. A döntés értelmében az adatokat az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül meg kell kapnunk az EMMI-től.És hogy mi történt ez alatt a két év alatt? A kórházi fertőzésekről csak alapszintű adatokat tartalmazó jelentést sem bírták egyszer sem közzétenni határidőben, legutóbb még trükközni is kellett vele. Amikor végre sikerült, az megint olyan érthetetlen lett, hogy nekünk kellett szakértő segítségével érthetővé tenni. Kásler miniszter közben bejelentett, rendeletet fogadtak el, de érdemben semmi nem változott.

És most mi lesz?

Szomorkás, hogy a mai ítélettel csak a 2015 és 16 közötti adatokhoz juthatunk hozzá – amikor beadtuk az adatigénylést, még nem léteztek frissebbek, és az ítélet nem vonatkozik az azóta keletkezettek adatokra. Úgyhogy most gyorsan beadjuk az adatigénylést a 2017-es adatokra is –  ezt már aligha tagadhatja meg a minisztérium. (A ‘18-as számoknak még elvileg nem kell készen állniuk, majd csak ősszel.)

Az biztos, hogy ha megkapjuk az adatokat, némi időt fog igénybe venni, hogy értelmezzük őket – feltételezzük, hogy olyan nyers adatokat fognak közölni, amiket még fel kell dolgozni. Szerencsére van pár önkéntes szakértőnk, akik már ajánlkoztak, hogy segítenek elvégezni ezt a munkát.

Amint megkapjuk az adatokat, elvégezzük a feldolgozásukat, az eredményekkel pedig hamarosan jelentkezünk!

Nagy lépést tehetünk ezzel az átláthatóbb és biztonságosabb egészségügy felé!




Ágyban, párnák közt, lekötözve halni meg

Ágyban, párnák közt, lekötözve halni meg

jon-butterworth-191557-unsplash.jpg
S. Mátét (29) 2018. június 5-én szállították egy vidéki kórház pszichiátriai szakintenzív osztályára, ahol másnap hajnalban, kikötözve elhunyt. Máté nem halálos, de gyógyíthatatlan beteg volt, többféle gyógyszert szedett rendszeresen.A beszállítást megelőző napokban édesanyja nem tudta telefonon elérni Mátét, ezért bejelentést tett a rendőrségen. A kiérkező járőrök a zavart beszédű fiúhoz mentőt hívtak.

A dilivonaton nincsen fék - elképesztői döntések választási ügyekben III.

A dilivonaton nincsen fék - elképesztői döntések választási ügyekben III.

vote_3.jpg

Már hetek óta figyeljük a saját és mások ügyeiben a választási bizottságok és a bíróságok választással kapcsolatos döntéseit. Néha vicces, máskor sötét kép rajzolódik ki. Most újabb döntéseket találtunk, amelyekben a józan ész nem feltétlenül érvényesül. Reméljük, hogy mindenki jól szórakozik, de más érzelmi reakciók is teljesen érthetőek.

A Fidesz reklámját leadni nem lesz baj

Bár a Nemzeti Választási Bizottság elmarasztalta a közszolgálati M4 csatornát, amiért hírként beállítva szinte egy az egyben leadták a Fidesz reklámfilmjét, a Kúria más döntésre jutott és úgy látta: nem történt jogsértés. Ezt ezzel indokolták:

(...) jelen ügyben érdemi tartalmi szerkesztésnek volt tekinthető az eredeti hangsáv helyett narrátor alkalmazása, a kampányfilm üzenetének további tömörítése annak kevésbé lényeges elemeinek kivágásával, mely változtatások ugyan még inkább felerősítették az ismertetett kampányfilm üzenetét, azonban a szerkesztett hír jellegére tekintettel azon csak a kiegyensúlyozottsági követelmények (...) lettek volna számon kérhetők.

Lefordítjuk: az valóban gond lenne, ha hírnek álcázva adnák le a kampányfilm egészét és nem módosítanának rajta semmit. Mivel azonban egy bemondó kommentálta a videót és kivágtak belőle bizonyos (“kevésbé lényeges”) részeket, így az már szerkesztett tartalomnak minősül, és mint ilyen, nem jogsértő. Igen, jól értitek: ha egy minimális megjegyzést fűznek az egyébként a “kevésbé lényeges” részektől megtisztított, tehát még hatásosabb videóhoz, akkor az már elfogadható. Valahogy olyan érzésünk van, hogy ezzel viszonylag könnyű visszaélni.

Az is jogsértő azonban, ha egy műsorban csak az egyik pártot tolják és a többi indulóval nem foglalkoznak. Mielőtt illúziókba ringatnánk magunkat: ezt a kaput is gyorsan becsukta a Kúria.

Az érvelés lényege szerint egy perc túl rövid ahhoz, hogy abban kiegyensúlyozottan lehessen tájékoztatni (tehát több álláspontot is bemutassanak), csak sok műsorszám összevetésével lehet megállapítani, hogy valóban megsértették-e a kiegyensúlyozottsági követelményeket. Amúgy jut eszünkbe: esetleg nem lehetne úgy szerkeszteni a műsorszámokat, különösen  a közszolgálati híradókat, hogy azok tartalma akár a rövid műsoridőn belül is megfeleljen a kiegyensúlyozottsági követelményeknek?

A kegyelemdöfés azonban csak ezután jön: a Kúria szerint sérülne a szabad tájékoztatáshoz való jog, ha minden, pártokkal foglalkozó tudósítást politikai reklámnak tekintenénk, mert akkor ezeket nem lehetne bemutatni. Igen ám, de jelen esetben konkrétan egy minimálisan módosított, politikai reklámnak készült felvételt “adtak el” tudósításként, tájékoztató műsorszámként, nem pedig egy érdemi, eredeti műsorszámot.

Németh Szilárd, az öregdiák

A Csepeli Hírmondónak is semlegesnek kellene lennie a választási eljárásban, azaz, ha foglalkozik a kampánnyal, akkor minden pártot egyenlő eséllyel kellene szerepeltetnie. A választási kifogás benyújtója szerint kormánypárti politikusok meglehetősen felülreprezentáltak a lap oldalain. A választási bizottság eszén azonban nem lehet túljárni. Szerintük:

Ezekben az esetekben Novák Katalin és Németh Szilárd államtitkárok szerepeltetése állami feladatukhoz kapcsolódóan, közéleti szereplő öregdiákként, illetve egy az újságban állandó szereplésnek tekinthető receptrovatban történik meg, a jelöltek nevén kívül a választásra utaló tartalom a cikkekben nincs.

Azaz, a bulvár-politika az nem politika. Bárcsak így lenne, fűzzük hozzá csendesen.

Nem sokkal később előkerül az az érv is, hogy úgy sem tudják a választópolgárok, hogy ők rajta vannak-e az EP-listán. Szó szerint ezt tartalmazza a határozat: “...az sem feltétlenül elvárható a választópolgároktól, hogy a jelölő szervezetek listáinak névsorát ismerjék.Tehát minden mindegy, hiszen a választók úgy sem tudják. Végül is, lehet, hogy nekik van igazuk.  

Toroczkai László, aki mások pellengérre állításával kampányolhat

Térjünk vissza a Kúriához. A DK és a Momentum - a segítségünkkel - kifogást nyújtott be Toroczkai László kampányvideója ellen. Ebben azt kifogásoltuk, hogy a polgármester-pártelnök egy videót töltött fel a Facebook-oldalára, amelyben úgy kampányol, hogy az ásotthalmi jegyzővel és mezőörökkel intézkedik általa jogcím nélküli lakásfoglalóknak nevezett emberek ellen. Ez azt jelenti, hogy az EP-kampányhoz önkormányzati munkaerőt és erőforrásokat használ fel, hiszen a jegyző és a mezőőrök munkaereje és munkaideje ilyen erőforrás. Az is szerepelt a kifogásban, hogy az intézkedés által érintett emberek nyilvánvalóan nem járultak hozzá ahhoz, hogy róluk felvétel készüljön és azt közzétegyék, pedig ez csak így lenne jogszerű.

A kifogást az NVB elutasította és a Kúria is így tett, az indokolásban pedig hajmeresztő állítások jelentek meg. Először is, a felvételkészítéshez való hozzájárulás hiányát azzal zárták le, hogy az ellen csak az emelhetett volna kifogást, aki a felvételen szerepel. Szomorú, hogy egy választási jogsértést nem orvosoltathat bárki, de az meg egyenesen elképesztő, hogy még a választáson induló pártok sem!

A Kúria azt is kimondta, hogy nem bizonyított, hogy Toroczkai közhatalmi pozícióját kihasználva, az önkormányzati célokra rendelt “közpénzt” használta fel. Túl azon, hogy a közpénz idézőjelbe helyezése megmosolyogtató a jelen környezetben, tartalmilag is abszurd az állítás. Ugyan miből fizetik az önkormányzati alkalmazottként dolgozó mezőőröket és a jegyzőt? Netán maga a jelölt fizette őket saját jövedelméből? Esetleg ők ingyen, szabadidejükben, kedvtelésből végeztek hatósági intézkedést? Nyilvánvalóan nem.

Azt sem látta megállapíthatónak a Kúria, hogy a párt vízjeles logójával ellátott, az EP-választáson részvételre buzdító videót kifejezetten kampánycélra rögzítették, felhasználva az önkormányzat infrastruktúráját. Ezt úgy fogalmazza meg a Kúria, hogy “nem igazolja ezt az állítást önmagában az, hogy a felvétel végén a polgármester (...) odavetve az EP választásra is utal.” Tehát kampányidőszakban elmondani, hogyan vezetné az országot a Mi Hazánk, az tulajdonképpen nem kampány...

A polgármester, aki ha kell magánember, ha kell nem az

E heti válogatásunkat koronázzuk meg a Pest Megyei Választási Bizottság mélységesen cinikus döntésével!

Az előzmény, hogy az érdi alpolgármester levelet küldött települése első választóinak, amiben a kormánypárt támogatására buzdította őket. Ezzel van egy bökkenő: a levelet a település logójával (“Érd a mi városunk”) ellátott borítékban küldte ki, és magát polgármesterként nevezte meg az aláírásában. Több párt is lecsapott és kifogást nyújtottak be emiatt, mivel joggal merül fel, hogy a levél kiküldéséhez önkormányzati infrastruktúrát és forrásokat használtak fel. Hogy az ezzel kapcsolatos vádakat eloszlassa, az alpolgármester az interneten közzétette, hogy ilyesmiről szó sincs, közpénzt nem használt fel ehhez. A Pest Megyei választási bizottság pedig mindent rendben talált: megállapították, hogy

T. Mészáros András a kifogással támadott levelet nem mint a közhatalmat gyakorló polgármester küldte ki az érintetteknek, annak ellenére, hogy a tisztségét feltüntette az aláírása alatt.

Ezt már kommentálni is nehéz a sírástól és a röhögéstől. Polgármesterként írta alá, de nem polgármesterként küldte ki. Mi az a mozzanat, amikor a magánemberi szerep elválik a polgármesteritől?

De ezt is lehet fokozni, a választási bizottság meg is tette! Lássuk csak:

A hivatkozott AB határozat éppen azt mondja ki, hogy a kampányban a polgármestert is megilleti a véleménynyilvánítás alkotmányban foglalt szabadsága.

Hoppá, amint sikerült neki kedvező AB-döntést találni, hirtelen csak visszaalakult (al)polgármesterré az a magánember!

És akkor jöjjön itt is parádés befejezés:

A TVB “hivatalból fellelte” az alpolgármester nyilatkozatát, amiben a közpénzfelhasználást tagadta, és erre tekintettel is rendben talált mindent. Ezzel két baj van: az egyik, hogy “bemondásra” elhiszik az állítást. A másik pedig az, hogy az alpolgármesternek kedvező tényt - csodák csodájára - magától megtalálta a választási bizottság, pedig általában nem szoktak ilyen rugalmassággal hozzáállni egy ügy összes körülményének feltérképezéséhez.

 

Döbrentey Dániel - Szabó Attila

Nyakatekert érveléssel mentette fel a szabálytalanul aláírásokat gyűjtő Fidesz aktivistákat a Kúria

Nyakatekert érveléssel mentette fel a szabálytalanul aláírásokat gyűjtő Fidesz aktivistákat a Kúria

kuria-040-n.jpg

Részletesen beszámoltunk arról az Alkotmánybírósági határozatról, ami a Fidesz hazudós aktivistái ügyében született. Az Alkotmánybíróság visszautalta a Kúria elé az ügyet, és szempontokat adott annak eldöntéshez. Ebből született meg egy nehezen követhető és a kormányzó pártoknak kedvező döntés. Most segítünk abban, hogy ez a döntés közérthető legyen.

A választási bizottságok elképesztő döntéseket hoznak II. -  avagy hogyan őrizd meg a józan eszed a választások idején

A választási bizottságok elképesztő döntéseket hoznak II. - avagy hogyan őrizd meg a józan eszed a választások idején

 

18295091_1120889_30101d6d968d005e10a67370eee3b907_wm.jpg

A múlt heti blogposztunk népszerűségén felbuzdulva újra átnéztük  a választási bizottságok döntéseit, ezek még mindig képesek sokkolni, meglepetéseket okozni.  Szerencsére erre a hétre csak három meredek döntést találtunk. Hogy javul-e a döntések színvonala, azt ennyiből még nem tudjuk eldönteni.   

Ha neked is fontos, hogy legyen aki felszólal a rendszer hibái ellen, ajánld fel nekünk idén is adód egy százalékát! Adószámunk:18067109-1-41 https://tasz.hu/1szazalek

 

Elkésett, de Fidesz

Részletesen bemutattunk egy másik posztban az Alkotmánybíróság egy keddi döntését. Itt most egy olyan elemre szeretnénk felhívni a figyelmet, ami nem tartozik szorosan a választási kérdéshez, de ide kívánkozik, mert egészen elképesztő. Az indítványozó Fidesz április 29-én 16.47-kor nyújtotta be az alkotmányjogi panaszát. A határidő elteltét -- rendszerint -- a bíróságok a döntés internetes közzétételétől számítják. Ez alapján -- mivel a Kúria döntése április 26-án volt kint a honlapon -- a határidő április 29-én 16.00-kor eltelt.

Hogy, hogy nem az Alkotmánybíróság mégis befogadta az indítványt. Tapasztalataink szerint nem szokott más indítványozóval az AB olyan nagylelkű lenni, mint most a Fidesszel. Ahogy egy kollégánk mondta dühében: “Mindenki tudja, hogy általában könnyebb egy tehenet átnyomni a tű fokán, mint elérni, hogy az alkotmánybíróság foglalkozzon egy üggyel!”  Végül egy egészen sajátos jogértelmezést kellett az AB-nak kitalálnia ahhoz, hogy az indítványt be tudja fogadni. Az igazán durva az, hogy az indítványában maga a Fidesz is megemlíti, hogy a döntés április 26-án kikerült a Kúria honlapjára, tehát tudtak arról, hogy az ott van, azaz a határidőnek logikailag már telnie kellett volna. Ehhez képest mégis 47 perccel kicsúsztak a határidőből és az AB mégis addig gondolkodott, hogy be tudja fogadni az indítványt.   

Köszönjük Mécs Jánosnak, az ELTE-ÁJK PhD hallgatójának, hogy erre a problémára felhívta a figyelmet.  

Propagandamédia a választásban

Az állami, önkormányzati tulajdonú sajtóra szigorú szabályok vonatkoznak a kampányban, nem így a magántulajdonban állókra. A  Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azért nem tudta megállapítani a Lokál Extra által elkövetett választási jogsértést, mert az sajnos-sajnos nem állami tulajdonú. Ugyanis a tulajdonosa a híres Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA).  Akinek a KESMA neve nem sokat mond, annak álljon itt egy folyamatban lévő ügyünkről szóló hírAhogy az közismert, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven hoz létre médiabirodalmat a kormány, a hazai médiapiacon példátlan koncentrációt megvalósítva. A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta.

Nagyon ötletes: az állam az összes kormányközeli médiaszolgáltatót egybe szervezi, állami hirdetésekkel finanszírozza, de kivonja a választási szabályok betartása alól. Ehhez minden adott, mivel már 2014-ben, jóval a KESMA létrehozása előtt megszületett az ezt lehetővé tevő alkotmánybírósági határozat.Tulajdonképpen csak annyit lehet ehhez hozzáfűzni: Bravó!

Szemesnek áll a világ!

Első látásra úgy tűnik, hogy a Fővárosi Területi Választási Bizottság (TVB) nem csak a kormányzó pártokkal elfogult, hanem lehetséges, hogy szereti a jogelveket általában figyelmen kívül hagyni. Vagy csak arról van szó, hogy nem szeretne teret adni az esélyegyenlőség-barát érvelésnek?

Egy kispesti ügyben a kifogást benyújtó azzal érvelt, hogy a Gajda Péter kerületi MSZP-s polgármester megbízásából készült „Több közvetlen Uniós forrást Kispestre” című MSZP-Párbeszéd választási plakátjainak elhelyezése jogsértő módon egyenlőtlen és aránytalan, mégpedig azért, mert a három osztásból álló felületen ezek a plakátok kettő osztást elfoglalnak. Azaz, a plakátnak helyet biztosító önkormányzat mindjárt el is foglalja magának e helyek kétharmadát. A kifogást benyújtó szerint így a többi jelölő szervezetnek a fennmaradó egy osztás által biztosított helyen kell osztoznia, és ez sérti az esélyegyenlőséget. Azt mondja erre a problémára a Fővárosi TVB, hogy:

Amikor egy önkormányzat dönt arról, hogy hová teszi ki a választási plakátok elhelyezésére szolgáló eszközöket, a polgármester pártja azonnal el tud kezdeni plakátolni. A többiek meg kutassák fel szépen a maradék helyeket, mondja a TVB. Ez a megközelítés behozhatatlan versenyelőnyt biztosít az önkormányzatot iránytó párt számára!

Nem árt ehhez azt is tudni, hogy 2018. szeptember 1. óta nagyon korlátozott hová és hogyan lehet plakátokat kihelyezni, így az elfoglalt plakáthelyek komoly korlátot jelentenek a többi párt számára. A TVB megközelítése egész nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyja a jelölő szervezetek esélyegyenlőségét. Hogy a döntés tényleg a kispesti MSZP védelmében született-e vagy inkább az országos erőviszonyokhoz igazodva távlati célokat szolgál, esetleg csak borzasztóan szűklátókörű, azt mindenki döntse el maga.



 

 

Hazudni alkotmányos jog? Mi a baj az Alkotmánybíróság döntésével az aláírásgyűjtő aktivistákról?

Hazudni alkotmányos jog? Mi a baj az Alkotmánybíróság döntésével az aláírásgyűjtő aktivistákról?

truth-lie-street-sign-contrast-contrary-note.jpg

Mi is beszámoltunk arról a választási kifogásról, ami a fideszes aktivisták támogató aláírásgyűjtéséről szól. Az ügy egyszerűnek tűnik, de a választási bizottságok és a bíróságok mégis eltérő döntéseket hoznak. Ebben a blogposztban megpróbáljuk összefoglalni, hogy mi is történik ebben az eljárásban.

Megszabadulni az érzéstől, ami egyre szűkebb és szűkebb körbe zár be

Megszabadulni az érzéstől, ami egyre szűkebb és szűkebb körbe zár be

szabo_ma_te.jpg

Sok csúcspontja volt a szombati első Szabad-díjátadónak, az első ilyen rögtön az este elején, Szabó Máté és D.Bányász Gergő közös beszédénél eljött. Most közzétesszük a két beszéd szövegét, mindenkinek nagyon felszabadító élményt kívánunk az olvasásukhoz.

Központi utasításra, jogszerűtlenül tiltják a fényképezést a kórházak

Központi utasításra, jogszerűtlenül tiltják a fényképezést a kórházak

orosvari.jpg

Az utóbbi időben többen jelezték nekünk, hogy a kórházakban tiltják a fényképezést. Szerintünk jogszerűen nem lehet ilyet tenni, ezért írtunk a kórházaknak. Már meg sem lepődtünk, hogy ezúttal is kiderült: központi utasításra cselekedtek. De vajon miért ad az ÁEEK nyilvánvalóan jogszerűtlen utasítást a kórházaknak?

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) folytatott vitánkról a Hófehérke és a hét törpe című rajzfilm erdei állatai jutottak eszembe. A kisállatok úgy segítenek az erdei házikó takarításában, hogy felhajtják a szőnyeget és minden koszt szépen alásöpörnek, aztán, mint akik jól végezték dolgukat, a koszra visszahajtják a szőnyeget.

Jogellenes tilalom

Hasonlóan gondolkodik az ÁEEK is. Miután egyre-másra kezdtek nyilvánosságra kerülni a képek a törölközővel és pulóverrel földre ágyazott fekhelyekről, a begipszelt infúziós állványról és a kórházi hűtőben kialakított hentesboltról, az ÁEEK a problémák orvoslása helyett arra utasította a fenntartása alatt álló kórházak vezetőit, hozzák a betegek és látogatók tudomására, hogy a kórház területén nem lehet csak úgy fényképezgetni, ehhez bizony igazgató engedély kell. Így jelentek meg a kórházakban a plakátok, amelyek figyelmeztetnek: itt bizony TILOS fényképezni, csak külön igazgatói engedéllyel szabad fotózni!

50317404_553342601799274_512793784900124672_n.jpg

Miután többen megkerestek minket azzal a kérdéssel, hogy tényleg be lehet-e tiltani a fényképezést,  levelet küldtünk az összes kórházvezetőnek, amelyben felhívtuk a figyelmüket, hogy:

Az egészségügyi intézmény területén ugyanolyan szabályok szerint lehet fénykép-, videó-, illetve hangfelvételt készíteni, mint bármely más, magántulajdonban nem álló, nyilvános helyen. A felvételkészítés egyedüli feltétele, hogy az mások személyiségi jogát ne sértse. Amennyiben tehát egy beteg vagy látogató az intézmény helyiségeiben úgy kíván képet rögzíteni, hogy azon más (beteg, az intézmény munkavállalója, vagy az intézményben tartózkodó más személy) nem ismerhető fel, akkor ezt számára megtiltani, illetve engedélyhez kötni nem lehet.

Központi utasításra

Azon ma már meg sem lepődünk, hogy egy levél a kórházigazgatóknak valójában az ÁEEK-val való levelezést jelenti. Ahogy erről már korábban írtunk, az intézményvezetők az utóbbi időben szinte semmiben nem mernek állást foglalni anélkül, hogy a fenntartó véleményét ki ne kérték volna. Így történt ez most is, több intézmény jelezte, hogy továbbították levelünket a fenntartónak, mert a plakát kifüggesztése sem a saját ötletük volt, az ÁEEK-tól kaptak erre utasítást. Így aztán írtunk az ÁEEK-nak is, és csakhamar meg is érkezett a válaszuk, amiben beismerték, hogy a fényképfelvétel készítését a kórházakban, ha az személyiségi jogot nem sért (azaz senki olyan nem felismerhető rajta, aki ehhez nem járult hozzá) sem a Polgári Törvénykönyv, sem az egészségügyi törvény nem tiltja.

Nem tilos, csak nem engedik

Ezután viszont egy kacifántos csavarral megpróbálnak úgy csinálni, mintha a kórházi fényképezés gátolná a kórházi gyógyító tevékenységet: „a kórház rendeltetésszerű működéshez szükséges keretek között jogosult arra, hogy a betegek és látogatók magatartását szabályozza, jogaik gyakorlását korlátozza.” Tehát szerintük, ha valaki fényképfelvételt készít a gyermeke mellett kialakított fekhelyéről, a málló vakolatról, a leszakadt WC deszkáról, vagy akár az újszülött kisbabájáról, az a gyógyító tevékenységet annyira hátráltatja, hogy emiatt a jogainak gyakorlását korlátozni lehet? Merthogy ezek a fotók adatvédelmi szempontból biztos, hogy nem kifogásolhatók.

Inkább tájékoztatni kellene

Az ÁEEK válaszából jól látszik, hogy maguk sincsenek tisztában a fényképkészítés pontos szabályaival. Ezért javaslattal éltünk a kórházigazgatók és az ÁEEK felé, hogyha a fő problémájuk valóban adatvédelmi indíttatású és nem a takargatnivalók elrejtése, akkor a plakátokon a fényképfelvételek készítését ne megtiltsák, hanem tájékoztassák a betegeket és látogatókat, hogy ezt hogyan tudják szabályszerűen, az adatvédelmi szempontokat figyelembe véve megtenni. Sőt: készítettünk is egy plakátot, ami a hatályos jogszabályoknak megfelelően hívja fel a figyelmet a fényképkészítés szabályaira. Ez szabadon használható, bármelyik kórházban kifüggeszthető!

blog_ill.jpg

Ha szerinted is fontos, hogy az egészségügyben ne takargassák, hanem megoldják a problémákat, írd alá az egészségügy átláthatóvá tételéről szóló petíciónkat!

Fernezelyi Borbála