Közpénzen vett hűség- Mi szükség van így a közszolgálati médiára?

Közpénzen vett hűség- Mi szükség van így a közszolgálati médiára?

cinema-dark-display-8158.jpg

A közszolgálati, azaz közpénzből fenntartott és valamiféle közösségi ellenőrzés alatt álló televíziók, rádiók és internetes szolgáltatások fenntartását alapvetően két feladat ellátása indokolja. Egyfelől szükség van olyan közös terekre, ahol az adott közösséget érintő fontos ügyek bemutathatók és kibeszélhetők, méghozzá a vitában szemben álló felek kölcsönös megértése alapján és a közös megoldáskeresés érdekében. Másfelől a közszolgálati médiától várhatja az adott közösség, hogy elérhetővé tegye azokat a kulturális értékeket, amelyek kiindulópontok lehetnek az adott közösség önazonosságának felmutatásához, megerősítéséhez, folyamatos újragondolásához.

Így kért börtönt etikus hacker védencünkre az ügyész

Így kért börtönt etikus hacker védencünkre az ügyész

work-desk-computer-night-hacker-anonymous-office.jpg

Hiányos vádirattal, fenyegetőzéssel, az ügyészség feltűnő szakmai hozzá nem értése mellett zajlik annak az etikus hackernek a büntetőpere, aki felhasználók százezreit veszélyeztető hibát tárt fel a Magyar Telekom informatikai rendszerében. A biztonsági résen keresztül akár az összes felhasználó személyes adatait megszerezhették volna. A fiatal informatikus jelezte a hibát az illetékeseknek, akik először az alkalmazásáról tárgyaltak vele, majd inkább feljelentették.

TASZ vs. propaganda: így küzdünk az álhírgyár ellen

TASZ vs. propaganda: így küzdünk az álhírgyár ellen

sajto.jpg

Mindig is feladatunknak tekintettük, hogy jogsértés esetén megvédjük az újságírókat és azokat az állampolgárokat, akik véleményüket nyilvánosan felvállalják. Összegyűjtöttük, hogy a két pillérre épülő propaganda rendszerrel (melyről ebben a bejegyzésben írtunk részletesen) szemben mi jogvédőként mit tudunk tenni. Egyrészt jogi eljárásokat indítunk a szándékosan valótlanságot közlő és terjesztő propaganda médiumokkal szemben, másrészt támogatjuk a független médiumok munkáját: kutatást végzünk, az újságírók számára jogi képviseletet és védelmet nyújtunk polgári és büntetőjogi eljárásokban. 

Ne hagyd, hogy a rendőrség rádijesszen: tüntethetsz az úttesten is!

Ne hagyd, hogy a rendőrség rádijesszen: tüntethetsz az úttesten is!

unnamed_3.jpg

Az elmúlt három napban több tucatnyian kerestek minket azzal, hogy megkapták a rendőrség határozatát a 2018. december 13-i tüntetés miatt. A tüntetőket a rendőrség a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt sújtja szabálysértési bírsággal. Pedig minden érintett polgár jogszerűen élt a politikai szabadságjogával, amikor a bejelentett tüntetésen és az azt követően kialakult spontán tüntetésen az úttesten vonult.

Hogyan működik és miért ilyen hatékony a propaganda?

Hogyan működik és miért ilyen hatékony a propaganda?

48372905_10214584244054600_2635317037185892352_o.jpg

A propaganda egyidős a politikai nyilvánosság megszületésével, hiszen a mindenkori hatalom érdeke, hogy a számára fontos üzenetek minél szélesebb körben jussanak el az emberekhez. Propaganda alatt a hatalom által meghatározott valós és/vagy valótlan információk, üzenetek terjesztését értjük, melynek elsődleges célja az emberek manipulálása, megfélemlítése.

Így (nem) működik az állami jogsegélynyújtó szolgálat Magyarországon

Így (nem) működik az állami jogsegélynyújtó szolgálat Magyarországon

hammer-books-law-court-lawyer-paragraphs-rule-1_2.jpg

Évekig zaklatta Editet a szomszédja, mire úgy döntött, hogy elég volt, muszáj az igazságszolgáltatáshoz fordulnia. Mivel az idős és beteg asszonynak nem volt pénze ügyvédre, az ingyenes jogi segítségnyújtó szolgálatot szerette volna igénybe venni. Több, mint hetven ügyvédet keresett meg, és hónapokig tartó procedúrát jelentett, mire végül hajlandó volt valaki vállalni a képviseletét. Edit kitartása talán meghozza az eredményét a bíróságon is, de eddigi kálváriája sokat elmond arról, hogy mennyire nehezen elérhető a jogi segítségnyújtó szolgálat, amelyet az állam elvileg a rászorulóknak biztosít. 

Ne hagyd, hogy téged is megvezessenek!

Ne hagyd, hogy téged is megvezessenek!

48380553_10161075556940234_9110918016245170176_n.jpg

A propaganda a hatalom eszköze, melynek célja a kormány által meghatározott üzenetek terjesztése az emberek manipulálása és a félelem gerjesztése érdekében. A politikai üzenetek terjesztését a kormány elsősorban a közmédián és a hozzá politikai és gazdasági alapon szorosan kapcsolódó médiumokon keresztül végzi, amit lehetetlen kikerülni, hiszen mindenhonnan ez dől ránk. Ezért a propagandával szembeni védekezés legjobb módja, ha tudatos médiafogyasztókká válunk és magunk is felismerjük, ha egy cikk manipulálni próbál vagy alternatív valóságot igyekszik felépíteni. Mivel a propagandamédia előszeretettel használja az álhíroldalakra jellemző eszközöket is, az alábbiakban összegyűjtött tanácsok nagy része az álhírekkel (más néven dezinformációval) szembeni védekezésére is szolgál.

Tájékozódjunk több forrásból!

Nézzünk utána egy cikk állításainak internetes keresőoldalak és az álhírek cáfolatára létrehozott oldalak segítségével (urbanlegends.hu, euvsdisinfo.eu, stopfake.org, politifact.com). Amennyiben egy hírt nem vizsgálnak ezeken az oldalakon, ellenőrizzük a weboldalt és a cikkben tett állításokat egy egyszerű Google kereséssel és vizsgáljuk meg azok igazságtartalmát. Ismert weboldalról van szó? Van szerzője a cikknek? Mennyire aktuális a tartalom? A cikk hivatkozott forrásra, bizonyítékra? 

szorolp_print.jpg

Ne osszunk meg semmit olvasatlanul!

Az emberek többsége úgy oszt meg cikkeket a közösségi médiában, hogy mindössze a címet vagy a bevezetőt olvasta el. Ha így teszünk, mi magunk is nagyon könnyen a valótlan hírek terjesztőivé válhatunk. Az álhíreket terjesztő oldalak gyakran adnak olyan címet a cikkeiknek, amelyek félrevezetőek, a szenzációhajhász címek pedig megosztásra kényszerítik az olvasókat. Mindent olvassunk el, mielőtt megosztunk, hiszen a megosztással támogatjuk az álhírekből élő oldalakat, növeljük a reklámbevételüket, valamint az olvasóik számát.

Töltsd le nyomtatható szórólapunkat, nyomtasd ki magadnak otthon és add a kezébe annak, aki propagandát olvas, vagy tedd a postalábádól kilógó, a metróban kirakott Lokál mellé. Akciódról készíts videót, vagy fotót, és oszd meg a #szabadjanuár hashtaggel! 

Kövesd a kampányunkat, zárd ki egy hónapra az életedből a propagandát és teljesítsd kihívásait! 

 

Vigyázzunk az ismeretlen weboldalakkal!

Ha egy ismeretlen weboldalra tévedünk (vagy ismeretlen lapot veszünk a kezünkbe), fontos, hogy átolvassunk néhány - az oldalon korábban publikált - cikket. Akkor gyanakodhatunk arra, hogy álhíreket terjesztő portállal van dolgunk, ha túlzottan szenzációhajhász címekkel vagy összeesküvés elméletekkel találkozunk a korábbi tartalmak között. Tekintsünk ezért kritikus szemmel azokra a címekre vagy tartalmakra, amelyek azt állítják, hogy olyan dolgokról számolnak be, „amit eddig titkoltak”, vagy „soha nem gondoltunk volna”. Gyanúsnak tekinthetők azok a weboldalak is, amelyeknek nincsen impresszumuk és nem tudhatjuk meg a szerkesztők nevét, valamint a kiadvány alapvető adatait sem. Gyakori továbbá az is, hogy manipulatív tartalmak jelennek meg ismert médiumok nevére hasonlító oldalakon, Gyanakodjunk például, ha az URL hasonlítani próbál egy létező oldaléra, csak egy kicsit tér el tőle. Minden esetben ellenőrizzük, hogy azon a weboldalon járunk-e, amelyiken gondoljuk. Ha beírjuk a kérdéses weboldal nevét a keresőbe, valószínűleg az eredeti verzió ugrik majd fel első találatként. Érdemes a böngésző címsávját is megvizsgálni és gyanakodni, ha nem .hu, .org, .eu vagy .com, hanem .info vagy más címmel szerepel az oldal.

Ellenőrizzük a cikk dátumát! Aktuális vagy régi a tartalom?

Az álhíroldalak olyan híreket is megoszthatnak, amelyek jóval korábbi eseményről számolnak be vagy egy korábbi eseményt az aktuális helyzethez igazítva írnak át és publikálnak újra. Ezért érdemes meggyőződni arról, hogy a cikk az olvasás pillanatában aktuális-e még. Ha a cikk címét vagy az eseményt beírjuk a google keresőbe, könnyen ki tudjuk deríteni, hogy más médiumok foglalkoznak-e aktuálisan a témával.  

Név nélkül közölt cikk mindig gyanús!

Normál esetben a médiumok feltüntetik, hogy ki írta az adott cikket, mivel az etikus újságírás megköveteli, hogy minden tartalom mögött beazonosítható szerző legyen. Ez alól lehetnek persze kivételek, amikor például valamilyen közleményt vagy helyreigazítást hoz le a szerkesztőség. Ezzel szemben az álhíroldalak és a propagandamédia sajátos jellemzője az, hogy a tartalmak és a lejárató cikkek névtelenül vagy álnéven jelennek meg.

Ellenőrizzük a cikk forrását!

A forrásmegjelölés szintén alapvető szabály a médiában megjelent tartalmak vonatkozásában és csak ritkán lehet ez alól kivételt tenni, például akkor, ha az információ más módon nem szerezhető be és amelynek indokát közölni kell az olvasókkal. A propagandamédia és az álhír oldalak gyakran jelentetnek meg cikkeket azzal, hogy szintén névtelen cikkre, tehát újabb álhíroldal tartalmára hivatkoznak anélkül, hogy konkrét forrást megjelölnének. A propagandamédiaként működő origo.hu portál rendszeresen jelentet meg a migrációhoz kapcsolódó bűnügyi témájú híreket, amelyek nagy részéből hiányzik a szerző neve és a forráshivatkozás. A cikkek többsége pedig egyfajta torzított valóságról szól, amelynek célja inkább a felháborítás és félelemkeltés, a tényközlése és megértés helyett.

Ellenőrizzük a cikk bizonyítékait!

Ha lehetséges, érdemes a cikkben hivatkozott bizonyítékokat ellenőrizni egyszerű Google kereséssel. Gyakori például, hogy egy-egy manipulatív cikk konkrét dokumentumok tartalmára, statisztikai adatokra, kutatásokra hivatkozik. Ezekben az esetekben érdemes megkeresni az eredeti forrást és ellenőrizni, hogy a cikk hűen adja-e vissza annak tartalmát. A Nézőpont Intézet egy friss elemzése szerint például Magyarországon a kormányzati média jelentős kisebbségben van és alulreprezentált a kormánykritikus médiával szemben. A kutatási jelentésről hírt adott a közmédia és az összes propaganda média is. Szakemberek, adatújságírók elemzése azonban felhívta az olvasók figyelmét arra, hogy a látszólag objektív kutatás tele van csúsztatással és a kutatás módszertana is erősen megkérdőjelezhető.

Ellenőrizzük a cikkben megszólaltatott szakértőket és azok hátterét!

Manipulatív tartalmak vagy politikai megrendelésre gyártott cikkek gyakran hivatkoznak olyan - többnyire a szakmában nem ismert - szakértőkre, akik a cikk narrációját támasztják alá vagy azt erősítik. Egy-egy szakértő szakmai múltját és hátterét azonban viszonylag könnyű ellenőrizni: Milyen publikációk, tanulmányok, kutatások jelentek meg a neve alatt? Milyen véleménynek adott hangot egy-egy téma kapcsán?

Ellenőrizzük a képek hitelességét!

A propagandamédia és az álhír oldalak gyakran használnak képeket és videókat állításaik alátámasztására. Ezeket sokszor manipulálják valamilyen kép- vagy videószerkesztő programmal. Az is előfordul, hogy a képek vagy videók olyan eseményeket mutatnak be, amelyek nem kapcsolódnak a cikk tartalmához, esetleg a cikkben megjelöltekhez képest más helyszínen vagy máskor játszódnak. A fotók hitelességét viszonylag könnyen tudjuk ellenőrizni a jobb egér “Kép keresés ezzel: Google” opció vagy egyéb telepített alkalmazásokkal, mint a “Who stole my pictures” vagy a TinyEye. Ezek többnyire meg tudják mutatni, hogy az adott képet korábban már máshol is felhasználták-e. Videók esetében érdemes megkeresni a Youtube-ra feltöltött verziót és megnézni, hogy más is feltöltött-e azt. Olvassunk bele a videó leírásába és a kommentekbe, hátha valaki belinkelte az eredeti verziót. A hazai propagandamédia is előszeretettel alkalmaz ilyen eszközöket, elsősorban a kormányzati narratíva megerősítésére, valamint a kormánnyal szembeni kritikus személyek ellehetetlenítésére. 

Ellenőrizzük, hogy a cikk megszólítja-e a történet fontos szereplőit!

Aktuális közéleti eseményekről szóló híradásokkal és tudósításokkal szembeni alapvető követelmény a történet érintett szereplőinek megszólaltatása, a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Mivel a propagandamédia ezt a törvényi követelményt ritkán tartja be, különösen ha politikai megrendelésre készít anyagokat, ezért érdemes az ilyen eseményekről több forrásból is tájékozódni. A civil szervezetek lejáratására szervezett matricás akcióról készített propaganda híradások például elmulasztották megszólítani a matricás akcióval érintett civil szervezetek képviselőt, miközben róluk valótlanságokat közöltek és terjesztettek.

Bodrogi Bea