Tizenkilenc perc alatt el tudsz készíteni egy egyszerű ételt. Meg tudod mosni és szárítani a hajadat. Tizenkilenc perc elég idő ahhoz, hogy felolvass egy mesét egy kisgyereknek. Ennyi idő alatt néha sietve megebédelsz, olykor ennyi ideig halogatod reggel a felkelést. Ha vonatra szállsz egy városban, tizenkilenc perc alatt egy egészen más világba juthatsz. Ennyi idő elég ahhoz, hogy a társadalom peremére érkezz.

Az amerikai elnökválasztás katasztrofális végeredménye elhomályosítja azt a hatalmas sikert, amely alapvető hatást fog gyakorolni a globális drogpolitikára: az USA négy állama, köztük a legnagyobb Kalifornia megszavazta a kannabisz legalizációját, míg további két állam a gyógyászati célú használat engedélyezése mellett döntött.

Október 18-án ülésezett a Kábítószerügyi Tanács, ami egyeztetési pontot biztosít drogterület civil szervezetei és az az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) között.

Rengeteg mítosz és tévhit övezi még mindig a fogyatékos emberek lakhatása körüli vitákat. Miért nem jó nagy intézetben élni, annak ellenére sem, ha ott gondoskodnak az emberről? Miért tolunk ismét milliókat egy korszerűtlen rendszerbe? Kozma Ágnes szociálpolitikus szerint ezekben a hónapokban dönthetünk a fogyatékos gyerekek és felnőttek jövőjéről, és úgy tűnik, ismét elszalasztjuk a kínálkozó lehetőséget.

Fél éve, március végén hírt adtunk róla, hogy Bence két éves korában végre hazakerült a szüleihez. Mint akkor megírtuk, a kisbaba születésekor azért nem kerülhetett haza, mert a helyi védőnő hónapokkal korábban jelezte a kórház számára: „Az asszonynak minden gyermeke átmeneti nevelésben van. Irreális lenne az újszülött kórházból való távozása az anyával együtt.” 

Az október 23-i állami ünnepségre nem engedték be Juhász Pétert, az EGYÜTT politikusát. 2014. július 5-én Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester nagyjából ugyanott, a Kossuth téren próbált sikertelenül csatlakozni a Budapest Pride felvonuláshoz, de a rendezők neki sem hagyták ezt. Első látásra hasonlít a két eset: egy-egy megosztó személyiséget nem engedtek be rendezők – a rendőrség tétlenkedése mellett – a Kossuth téren egy olyan rendezvényre, amellyel szemben ők ott tudhatóan a nemtetszésüket szerették volna kifejezni. Mindketten a véleménynyilvánítási szabadságukkal szerettek volna élni. Csakhogy míg Orosz Mihály Zoltánt jogszerűen tartották távol, Juhász Pétert – az általunk ismert információk alapján – nem. Orosz jogai nem sérültek, Juhászt viszont súlyos jogsérelem érte. Miért e különbség?

• Fizikai és mentális bántalmazás után került a vádlottak padjára állami gondozott ügyfelünk, Norbert.
• Az állami gondoskodás ahelyett, hogy biztonságot nyújtott volna számára, megalázó, kiszolgáltatott helyzetekbe hozta őt. 
• Norbert nem hagyta annyiban a vele szemben elkövetett visszaéléseket, de szókimondása miatt végül a bíróságon találta magát.

Egyhónapos csúszással nyilvánosságra hozták a kórházi fertőzésekről szóló jelentést. Az ÁNTSZ ünnepel, pedig erre nem lenne semmi oka. Megmutatjuk, mi hiányzik a jelentéséből, és mit mulaszt el megtenni az ÁNTSZ.

• A Magyar Idők sikerként ünnepli az otthoni pálinkafőzés emelkedését, a „pálinkaharc nyerésre állását”.
• Eközben egy szót sem ejt a közel milliós nagyságrendű magyar alkoholbetegről és az ehhez köthető betegségekről, halálesetekről.
• A kormány, miközben népszerűsíti a pálinkát, nem tesz semmit az alkoholivással járó károk mérsékléséért.
• Pedig a legalizációk alapeleme, hogy a bevételek jelentős részét egészségügyi és társadalmi célokra fordítják.

Elhinnéd, ha azt mondanám, hogy az emberminisztériumban szerethető és fogyatékos emberek életét jobbá tevő programot dolgoztak ki, amelyet képtelenek végrehajtani, mert egy csökönyös hivatal megbénította az apparátust?

És mit szólnál ahhoz, hogy a kitartó hivatal képes megtáncoltatni az EU-s pénzosztó rendszert is?

Lássuk, hogy mehet a levesbe 35 milliárd forint. 35 milliárd, amiből 8-10 ezer fogyatékos ember életét lehetne emberségessé tenni, és amivel akkora lökést lehetne adni a hazai szociálpolitikának, mint amekkorával a NASA gyújt az űrsiklók alá.