A nemzeti konzultáció műfajáról már többen megírták, hogy álságos konzultációnak nevezni. Valójában irányított kérdésekre, mostanra „igen vagy nem”-re egyszerűsített válaszlehetőségeket kínál, így teljesen alkalmatlan a polgárok véleményének felmérésére. A módszertani problémák mellett azért is álságos a konzultáció, mert ebben az esetben is van olyan a kérdések között, amiről már döntött a kormány. A nemzeti konzultációk valójában kampányeszközök: mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a kormány kedvenc témáit, a bevándorlást és „Brüsszel”-t vették elsőként sorra. A legújabb nemzeti konzultáció nevében a családok védelméről szól, de valójában ugyanarra a sémára épül, mint a korábbiak. Sorra vettük, hogy mi a három legnagyobb probléma vele.

Elképesztő történeteket hallottunk már arról, hogy milyen indokokkal próbálják meg a betegeket és hozzátartozóikat eltántorítani attól, hogy hozzáférhessenek a kórházi dokumentumokhoz. Az egyik betegjogi kitelepülésen azonban olyan esettel kerestek meg minket, ami még nekünk is meglepő volt. Az ÁNTSZ az új EU-s adatvédelmi rendeletre, a GDPR-ra hivatkozva küldött el egy fiatal férfit, aki kórházi fertőzésre gyanakodva akart halott édesanyja laboreredményeihez hozzáférni.

A közelgő önkormányzati választások szempontjából rossz hír, ha a választási bizottságok keze a kormánypárti jelöltek felé hajlik, de jó hír, hogy a bíróságok még mindig tudnak független ítéleteket hozni. Viszont a bíróságon csak az tud hatékonyan érvelni, aki mögött egy felkészült ügyvéd áll. A Momentumnak rendelkezésére állt ez a támogatás a szombathelyi ügyben, de vajon a független és a civil szervezetek által támogatott jelöltek képesek-e megvédeni magukat a választási ügyekben? Segítséget nyújtunk minden olyan jelöltnek, akinek a választási eljárásban megsértették a jogait.

2018. október 14-én időközi önkormányzati választást tartottak Szombathelyen. A Momentum Mozgalom egy olyan plakáttal kampányolt, amin ironikusan a FIDESZ-KDNP jelöltjének alkalmatalnságát állította. A plakát ellen az egyik fideszes önkormányzati képviselő kifogást tett, arra hivatkozva, hogy valótlanságot állít és ezzel csökkenti a kormánypárti jelölt választási esélyeit. A Helyi Választási Bizottság megbírságolta a Momentumot, mondván, hogy a választási plakát a választókat megtéveszti és ezzel csökkenti a FIDESZ-KDNP jelöltjének választási esélyeit. A Momentum bírósághoz fordult a  döntés ellen.

A Momentum plakátján ez szerepelt:

(A kép a bírósági ítéletből származik)

A választási szervek problémája az volt a plakáttal, hogy

nem arányokat és mértékeket kifogásolt, hanem azt a tényállást sugallta, hogy a városvezetés, a FIDESZ-KDNP vezette kormány és annak prominens helyi képviselője ígéreteik ellenére semmit, egy nagy »0«-t nyújtottak a városnak.

Csakhogy a kampányba ennek bőven bele kell férnie.

A választási plakátokon a pártok és jelöltek véleményeket mondanak, amelyek alapján a választópolgárok következtetéseket tudnak levonni. Emlékezhetünk arra, amikor a 2016-os népszavazási kampányban a kormány teleplakátolta az országot azzal, hogy „Tudta? Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni.” Persze, sem Brüsszel, sem Belgium, sem az Európai Unió nem akart egy városnyi illegális bevándorlót Magyarországra telepíteni. A bíróság döntése szerint azonban az ilyen kampány tevékenységet el kell tűrni. A Momentum most ehhez képest egy kevésbé félrevezető túlzással próbálkozott. Ironikus választási üzenetet közölt annak érdekében, hogy felhívja a szombathelyiek figyelmét a kormánypárti jelölt rossznak gondolt fejlesztési politikájára.

A választási bizottságok kiálltak amellett, hogy a plakát valótlanságot állított a kormánypárti jelöltről, és hogy ennek nincs helye a választási kampányban. A bíróság azonban helyre tette ezt a korlátozó megközelítést. A bíróság szerint “[a plakáton közölt] politikai vélemény -- meghökkentő és akár túlzó megnyilvánulásai ellenére -- a vélemény-nyilvánítás szabadságának legteljesebb biztosítása érdekében nem korlátozható [...]”. A bíróság nem volt nehéz helyzetben, mert korábban már egyértelműen kimondta az Alkotmánybíróság, hogy “[h]a a megnyilatkozásnak a közügyek vitája, kiváltképp a kampány sajátosságaira tekintettel észszerűen tulajdonítható olyan jelentés, amely szerint a közlést a választók az érintett múlt- vagy jövőbeli politikájára vagy a jelölt alkalmasságára vonatkozó politikai véleményként (nem pedig szó szerint) értelmezik, akkor a közéleti vita legintenzívebb szférájának szabad alakulása érdekében ebből kell kiindulni.” És igen, a Momentum nyilvánvalóan a kormánypárti jelölt alkalmasságát firtatta a plakáttal, így nem sértette meg a jogot.

Az eset tanulsága, hogy a választási bizottságok korlátozhatják ugyan az önkormányzati képviselő-jelöltek jogait, de a rossz döntéseket a bíróság helyre tudja tenni. Félő azonban, hogy az önkormányzati választásokon nem minden jelölt mögött áll egy profi jogász csapat, ami képes végigvinni egy ilyen nagyon speciális jogorvoslati eljárást.

Szabó Attila

Sokunk életében eljön az a pont, amikor annyira felháborodunk egy közéleti eseményen, hogy kimenjünk egy tüntetésre, vagy akár szervezzünk egyet. Egy egészséges demokráciában nem kell rendszeresen tiltakoznunk a hatalom lépései miatt, de megvan rá a lehetőségünk, hogy ezt bármikor megtehessük. Ezért nagyon ijesztő, ha csak a gondolata is felmerül annak, hogy politikai véleményünk kinyilvánításában korlátozhatnak minket. Az új gyülekezési jogi törvényről sokan úgy vélik, hogy ezt a célt szeretnék vele elérni. Legutóbbi Megafon estünkön arról beszélgettünk, hogy mennyire jogosak ezek a félelmek.

Éppen egy műtétre vársz a kórházban. Ez már önmagában egy olyan helyzet, amikor teljesen kiszolgáltatottnak érzed magad, egészséged az orvosok és a kórházi személyzet kezében van. Bármi, ami ilyenkor még kiszolgáltatottabbá tehet, akár a legkisebb kényelmetlenség is, elviselhetetlenül gyötrelmes lehet. Ha egy dolog van, amit végképp szeretnél elkerülni, az az, hogy idegenek lássanak meztelenül.

Az október 1. óta hatályos gyülekezési törvény legalizálta a rendőrségnek azt a korábbi jogsértő gyakorlatát, hogy védett személyek jelenlétére hivatkozva korlátozta a tüntetéseket. És ha már a rendőrség kapott egy ilyen lehetőséget, akkor rögtön Erdogan budapesti látogatása alkalmával élt is vele.

Bármit is állít a kormány vagy harsog a propaganda, lassan tényleg mindenkinek van saját tapasztalata arról, hogy egyre katasztrofálisabb a magyar egészségügy helyzete. Akik megtehetik, menekülnek az állami egészségügyből. Ők súlyos tízezreket áldoznak a gyógyulásukra, miközben persze ugyanúgy fizetik a TB-jüket is. Akiknek pedig erre nem futja, imádkoznak, hogy még azelőtt sorra kerüljenek a várólistáról, mielőtt meghalnak.

Egész Európa adatgyűjtését alapvetően érintő döntés született az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A tizenkét civil szervezettel közösen indított (aztán mások ügyeivel egyesített) perünk ítéletében a testület velünk egyetértve kimondta, hogy az Egyesült Királyság tömeges megfigyelése sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, így véget érhet százmilliók indokolatlan lehallgatása és megfigyelése.

Emlékeztek még a nyári hírekre? Hogy most aztán nekiáll a kormány és rendet tesz a kórházi fertőzések terén? Sokat elmond a szándék komolyságáról, hogy ugyan nagy hanggal harangozták be az új rendeleteket, de hatályba még mindig nem léptették őket. Mondjuk a régi szabályokat sem tartják be: 2018 szeptember végén még mindig nem ismerhetjük a 2017-es kórházi fertőzéses adatokat.

Ahogy az orvostudomány egyre meggyőzőbb és szerteágazóbb bizonyítékokkal szolgál a kannabisz gyógyászatilag kedvező hatásaira, úgy szaporodik azon államok száma, ahol a kannabisz különböző formákban elérhetővé vált a betegek számára. Mi is részt veszünk a közelgő budapesti gyógyászati kannabisz konferencia, a Cannabicum  szervezésében, ahol arról is szó lesz, hogy Magyarországon hozzáférhető-e a gyógyászati kannabisz. Most nézzük át, hogy az európai országok hogy állnak a gyógyászati kannabisz ügyéhez!