Tényleg nehezebb lesz mostantól tüntetni?

Sokunk életében eljön az a pont, amikor annyira felháborodunk egy közéleti eseményen, hogy kimenjünk egy tüntetésre, vagy akár szervezzünk egyet. Egy egészséges demokráciában nem kell rendszeresen tiltakoznunk a hatalom lépései miatt, de megvan rá a lehetőségünk, hogy ezt bármikor megtehessük. Ezért nagyon ijesztő, ha csak a gondolata is felmerül annak, hogy politikai véleményünk kinyilvánításában korlátozhatnak minket. Az új gyülekezési jogi törvényről sokan úgy vélik, hogy ezt a célt szeretnék vele elérni. Legutóbbi Megafon estünkön arról beszélgettünk, hogy mennyire jogosak ezek a félelmek.

A beszélgetésben részt vett  Hegyi Szabolcs, a Politikai Szabadságjogi Projektunk gyülekezési jogi szakértője; Jámbor András, a Mérce főszerkesztője; Mikecz Dániel, a Republikon Intézet   kutatója; Salát Orsolya, gyülekezési jogi kutató, az ELTE oktatója; és Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. A beszélgetést Nehéz-Posony Kata, ügyvéd moderálta.

Melyek a főbb különbségek az új gyülekezési törvény alapján? A tüntetéseket ezentúl 48 órával a felhívás közzétele előtt kell bejelenteni, és  a rendőrségnek is 48 órája van az elbírálásra. A formai követelmények is szigorodtak, ugyanis elektronikus bejelentést csak az Általános Nyomtatványkitöltő keretprogramon keresztül lehet tenni, e-mailen keresztül nem. Az ÁNYK-t külön kell telepíteni a gépünkön, ráadásul ügyfélkapus hozzáférés is kell a használatához, melyet csak személyesen lehet intézni, ha valaki még nem rendelkezik ilyennel. Abban egyetértés volt a kerekasztal résztvevői között, hogy ezek felesleges adminisztrációs terhet rónak a jövőben a tüntetések szervezőire.

Hegyi Szabolcs véleménye szerint míg korábban csak nagyon szűk körben és komoly megszorításokkal lehetett tüntetést betiltani, most már a közrend, közbiztonság veszélyeztetése vagy mások jogainak és szabadságának sérelmére hivatkozva ezt sokkal könnyebben meg lehet tenni. Jámbor András annyiban vitatkozott ezzel, hogy szerinte nem az új gyülekezési törvénnyel van a baj, hanem azzal, hogy adminisztratív eszközökkel már eddig is bármilyen rendezvényt el lehetett lehetetleníteni. Erre példaként azt hozta fel, amikor a május 8-i parlamenti alakuló ülés ideje alatt többször megváltoztatta a rendőrség az álláspontját arról, hogy lehet-e a Kossuth-téren tüntetni vagy sem. Azt, hogy az új adminisztratív lehetőségekkel tüntetések betiltása kapcsán él-e majd a rendőrség, Mikecz Dániel és Jámbor is politikai kérdésnek nevezte: amíg van benne politikai kockázat, addig a rendőrséget irányító kormányzat nem valószínű, hogy meglépi ezt.

Egy másik vitatott pontja a törvénynek a magánélet védelme, amire hivatkozva már előzetesen is be lehet tiltani majd egy tüntetést, mondjuk egy politikus házánál. Tóth Balázs szerint a korábbi törvény is tiltotta, hogy mások szabadsága és alapjogai sérüljenek, ezért az új törvényt ebből a szempontból jónak tartja, de úgy véli, hogy egy közszereplőnek sokkal többet kellene eltűrnie. Salát Orsolya kiemelte, hogy legitim ugyan az otthon nyugalmának védelmére hivatkozni, vagyis a politikusoknak nem kellene a tüntetéseket a házuk előtt elviselniük, de ennek feltétele lenne, hogy a média és a sajtó hatékonyan működjön és a közhatalom szereplőinek  lehessen kérdéseket feltenni. Ez ma Magyarországon sajnos nem adott.

A résztvevők között viszonylagos egyetértés alakult ki abban, hogy jelenleg a hatalom nem akar tüntetéseket betiltani. Sőt, Tóth szerint egyes ellenzéki médiumokban megjelent cikkek arról, hogy két ember nem politizálhat majd az utcán, kifejezetten károsak, de a jelenlegi szabályozásban valóban megvan a jövőbeli korlátozás lehetősége. Jámbor máshonnan közelítette meg a problémát, szerinte jelenleg aggasztóbb a közigazgatási bíróságok létrejötte, és az, hogy ők fogják elbírálni a gyülekezési törvény hatálya alá eső ügyeket. Hegyi pedig felhívta a figyelmet arra, hogy az új törvény a rendőrség helyzetét teszi kényelmesebbé, az adminisztratív eszközökkel a civil aktivizmust könnyebb lesz visszaszorítani.

A törvény lényegének éppen annak kéne lennie, hogy biztosítsa a lehetőségeket azoknak is, akik nem gyakorlottak a tüntetések szervezésében. Nekik biztosan nehezebb lesz a dolguk a jövőben. Ha ismersz olyat, aki emiatt akadna el, pedig hangot szeretne adni felháborodásának a mindenkori hatalommal szemben, irányítsd őt jogsegélyszolgálatunkhoz. A véleménynyilvánítás szabadságát sokszor el akarták venni a magyaroktól, de mindig megküzdöttünk érte és a miénk maradt. Most sem lesz ez másképp.

Wojuteczky Csaba