Véget érhet százmilliók indokolatlan lehallgatása

Egész Európa adatgyűjtését alapvetően érintő döntés született az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A tizenkét civil szervezettel közösen indított (aztán mások ügyeivel egyesített) perünk ítéletében a testület velünk egyetértve kimondta, hogy az Egyesült Királyság tömeges megfigyelése sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, így véget érhet százmilliók indokolatlan lehallgatása és megfigyelése.

Az ügy 2013-ban kezdődött, amikor Edward Snowden, az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) korábbi vezető tanácsadója feltárta, hogy az Egyesült Államok kormánya olyan tömeges megfigyelésre alkalmas programokat használ, amelyekkel láthatja többek között a Microsoft, az Apple, a Yahoo, a Google, a Facebook, a PalTalk, az AOL, a Skype és a YouTube felületeken folytatott személyes kommunikációt.

Később kiderült, hogy a brit hírszerzés már 2010 óta használ hasonló megfigyelésre alkalmas programot, amivel naponta kommunikációk százmillióit képes ellenőrizni. Az így kinyert adatok egy részét ráadásul az amerikai titkosszolgálattal is megosztotta. Az ügy előzményeiről itt írtunk részletesen.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága friss ítéletében kimondta, hogy a

brit kormány tömeges megfigyelése sérti az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkében foglalt magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a 10. cikkben foglalt véleménynyilvánítás szabadságát,

mivel nincs kielégítően meghatározva az adatgyűjtés módja, a megfigyelt internethasználók köre, valamint hiányoznak a megfigyelt kommunikáció szűrésének, keresésének és kiválasztásának előírásai. Az ítélet szerint súlyos beavatkozást jelent a magánéletbe, hogy nemcsak a forgalmi adatokat figyelték meg (pl. egy telefonhívás időpontja), hanem a kommunikáció tartalmát is (magyarul beleolvashattak pl. emailek szövegébe). A bíróság megállapította, hogy a tömegfelügyeleti rendszer működtetése önmagában nem jogsértő, ám az ilyen rendszernek szigorú kritériumoknak kell megfelelnie. Az Egyesült Királyság gyakorlata azonban túllépi a „demokratikus társadalomban szükséges” beavatkozás szintjét.

Az ügyben európai, amerikai, afrikai és ázsiai szövetségesekkel közösen pereskedtünk, többek között az American Civil Liberties Union (ACLU), az Amnesty International, a Liberty és a Privacy International szervezetekkel. A példátlan nemzetközi összefogás jelzi, hogy az ügy jelentősége túlnyúlik az Egyesült Királyság gyakorlatán, hiszen a tömeges megfigyelés eszközével – különböző mértékben – minden kormány él. Az Európai Emberi Jogi Bíróság ítélete ezért világszerte jelentős lépést jelent a magánszféra és a szabad véleménynyilvánítás védelmének tekintetében. A precedensértékű ügy miatt bízhatunk benne, hogy a kormányok a megfelelő technikai lehetőségek birtokában sem fogják indokolatlanul kiterjeszteni a tömeges megfigyelés kereteit.

Az ítélettel azonban nem lehetünk maradéktalanul elégedettek. A strasbourgi bíróság ugyanis nem találta jogellenesnek a tömeges megfigyelésből származó adatok bármiféle garanciák nélküli, korlátlan megosztását más országok titkosszolgálatával, ahogyan ez például az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok között is történik. De nem is kell ilyen messzire menni: a jelenségben mi, magyarok is érintettek vagyunk. Saját állításuk szerint még a magyar nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek sem tudják, hogy Magyarország mely államokkal oszt meg titkos hírszerzési információkat, ezért ezen a ponton különösen bíztunk a bíróság pozitív ítéletében.

Továbbra is küzdeni fogunk azért, hogy a tömeges megfigyelés ne élvezzen elsőbbséget a magánszféra és a véleménynyilvánítás szabadságának védelmével szemben.

Kardos Tamás