Gyerekkel vagyok: Javul-e a helyzet a szülők kórházban tartózkodása terén?

Összesen 10 milliárd forintot költenek gyermek-, csecsemő- és szülészeti osztályok fejlesztésére. Vajon ebből a pénzből jut-e arra is, hogy lehetővé tegyék a szülőknek, hogy a gyerekük mellett legyenek a kórházban? Megkérdeztük az érintett intézményeket, és nagyon különböző válaszokat kaptunk.

Minden kisgyerekes szülő ismeri azt a rettenetes érzést, amikor a betegség már olyan fokra jut, hogy felsejlik a kórházba vonulás réme. Az ember ilyenkor imádkozik, hogy csak a kórházat ússzuk meg. A szorongás egyik fontos faktora, hogy vajon szülőként hogyan fogunk tudni a beteg gyermekünk mellett maradni. Amikor a gyerekünk komolyan beteg, semmi mást nem kíván jobban, mint hogy folyton vele legyünk. Szorítja a kezünket. Ha egy pillanatra eltávolodnánk az ágyától, már kapaszkodik. Ilyenkor a legtöbben nem szívesen hagyjuk még a nagyszülőre sem.

A kórházakban viszont nagyon eltérő mértékben teszik azt lehetővé, hogy a beteg gyermekünkkel maradjunk. Pedig jogszabály írja elő, hogy a szülő 24 órában a gyermeke mellett lehet. Abban a tekintetben pedig még rosszabb a helyzet, hogy milyen körülmények között tudjuk a gyermekkel tölteni az éjszakát.

Van, amikor helyhiányra hivatkozva hazaküldenek, van, hogy „biztonsági előírások” miatt nem engedik, hogy az otthonról hozott laticelt az ágy mellé tegyük, így egy széken kell tölteni akár több éjszakát is, és van olyan is, hogy a gyerek ágya alá kell behúzódni, ha vízszintesben akarjuk tölteni az éjszakát.

A TASZ Gyerekkel vagyok kampánya éppen azért indult, hogy feltérképezzük, melyik intézményben milyen nehézségekbe ütköznek a szülők a folyamatos kapcsolattartás terén és előmozdítsuk a javulást. A kampány oldalán személyes történeteket és jó gyakorlatokat ismerhetnek meg az érdeklődők, sőt a saját tapasztalataikat is megoszthatják arról a kórházról, ahol a gyerekükkel tartózkodtak.

A kampány során azt is nyomon követjük, hogy az újonnan létrejövő, illetve felújításra kerülő gyermekosztályok kialakításakor figyelembe veszik e ezt a szempontot. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tájékoztatása szerint jelenleg a 10 milliárd forintos összköltségvetésű  EFOP-2.2.1-16 Gyermek sürgősségi, baleseti ellátás fejlesztése projekt keretén belül történnek olyan korszerűsítések, amelyek gyermek-, csecsemő- és szülészeti osztályokat érintenek. Tájékoztatást kértünk attól a hat intézménytől, amelyik részt vesz ebben fejlesztésben.

A tájékoztatáskérésünkre végül mindegyik kórház válaszolt, de hatból csak három küldött érdemi választ.

• A miskolci kórházban a sürgősségi járóbeteg-ellátás fejlesztése és a műtők teljes rekonstrukciója mellett a Gyermekszebészeti, Traumatológiai és Égési Osztály felújítása során a betegszobákat is úgy alakítják ki, hogy a szülők bent tartózkodhassanak. Az Égési Centrumban három ilyen szobát alakítanak ki.
• A pécsi egyetemi kórházban növekszik azoknak a betegszobáknak a száma, ahol a szülő a gyermekével együtt maradhat (ún. szülő-gyermek együttápolási egységek). A 28 férőhelyből 18 beteget fog ez érinteni. Szülői váró készül a műtőben lévő gyermekek szüleinek, illetve olyan ébredőszobát hoznak létre, ahol a szülők is ott lehetnek, amikor a gyermek a műtét után először magához tér.
• A győri Petz Aladár kórház arra hivatkozott, hogy mivel a 10 milliárdos összköltségvetésnek csak egy kis töredékét, nagyjából 1 %-át használhatják fel, ezért csak kisebb átalakításokra van lehetőségük, amelyek nem érintik a gyermek elhelyezésének lehetőségeit, de tájékoztatásuk szerint ez eddig is megvalósult.

A maradék három intézmény, a debreceni klinika, a szegedi Egyetemi Kórház és a budapesti Heim Pál kórház arról tájékoztatott, hogy még nem tudják, hogy pontosan milyen fejlesztéseket hajtanak végre.

Meglepődve fogadjuk a hírt, hogy 1 milliárd forint sorsáról úgy döntöttek, hogy nincs kidolgozva, hogy a kedvezményezett intézmények pontosan milyen módon használják fel a számukra megítélt pénzkeretet. Persze lehet, hogy inkább arról van szó, hogy a három megkérdezett kórház erre hivatkozva kívánja a nyilvánosság elől eltitkolni a fejlesztési terveit. Ha így van, az még vállalhatatlanabb.

Fernezelyi Borbála