Létezik egy munkacsoport, amelynek feladata, hogy szakértői testületként koordinálja a magyarországi HIV/AIDS-elleni küzdelmet és javaslatokat tegyen mind a kezelés, mind a prevenció területén. A tagokat a miniszter kéri fel. A civil tagok közt nincs egy LMBT-szervezet képviselője sem. Pedig kértük, többször is, és a munkacsoport meg is szavazta. A miniszter azonban nem kér belőlük.

A tények eddig: 2013-ban, miniszteri utasításra létrejött a Nemzeti AIDS Bizottság utódja, a Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoport (továbbiakban: NAM). A NAM 2013. december 11-én meg is tartotta alakuló ülését. A Pluss Egyesület elnökének javaslatára a munkacsoport megszavazta, hogy az LMBT Szövetséget vegyük fel tagnak. Egy évig a levelezésen kívül a kérdésben nem történt előrelépés. 2014. december 3-án újra összeült a NAM, ahol most én fejtettem ki az LMBT Szövetség tagként való felvételének fontosságát, hiszen a magyarországi HIV-járványt a meleg férfiak közössége vitte és viszi jelenleg is a hátán: a hazai új HIV-esetek 70-80%-a az MSM-csoportból kerül ki. Újra javasoltuk az LMBT Szövetség felvételét rendes, szavazati joggal rendelkező tagnak.

Az LMBT Szövetség végül megkapta a hivatalos választ: tanácskozási joggal részt vehetnek azokon a NAM üléseken, ahol az MSM-téma napirenden lesz.

MSM - men who have sex with men (férfiak, akik férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot) egy járványügyi terminus, amely magában foglalja a meleg és biszexuális férfiakon kívül azokat a férfiakat is, akik nem azonosulnak az előbbi csoporttal, de mégis létesítenek szexuális kapcsolatot más férfiakkal.

Mi lehet az elutasítás hátterében? Már túlsúlyban vannak a civil tagok a munkacsoportban? Esetleg nem releváns az LMBT-szervezetek jelenléte?

A TASZ-on kívül az Anonym AIDS Tanácsadó szolgálat van jelen mint civil tag. Az eredetileg harmadik civil, a Pluss Egyesület felszámolás alatt áll, így hát maradtunk összesen ketten civilek. Ahhoz pedig, hogy eldöntsük, releváns-e LMBT szervezetek részvétele a NAM munkájában, elég megnéznünk a magyarországi HIV adatokat. Akkor mégis miről lehet szó? Miért nem lehetnek tagok a magyarországi HIV-járvány szempontjából leginkább érintett csoport civil képviselői?

A kormányzat egyértelműen nem LMBT barát. Bár hivatalosan soha nem ismernék el, igenis diszkriminálják az LMBT embereket. Az Alaptörvény, az Alkotmány korábbi házasság definíciójával szemben, nem tekinti egyenrangúnak az azonos nemű párkapcsolatokat. Az új Polgári Törvénykönyv a nem hagyományos családmodellre épülő családokat, köztük az LMBT-családokat nem tekinti családnak. HIV területen sincs ez másképp. Bár az LMBT-szervezetek nyertek el pénzt állami HIV-prevenciós pályázatokon, a számukra juttatott összeg egyáltalán nincs arányban az érintettséggel. A minisztérium képviselői a NAM ülésen pedig a családi életre való nevelést hangsúlyozták, mint a HIV-megelőzés általuk támogatható eszközét. Családi életre nevelést, egy olyan országban, ahol ha meleg férfi vagy, nem házasodhatsz össze azzal, akit szeretsz, és nem alapíthattok közösen családot. Mindeközben ma egy európai nagyvárosban, amilyen Budapest is, a meleg közösség tagjai a leginkább veszélyeztettek HIV-fertőzés szempontjából. Veszélyeztetettek, de mivel a kormányzat nem tekinti őket egyenrangú állampolgárnak, így az őket képviselő civil szervezetek nem szólhatnak bele a HIV-elleni küzdelem irányításába.

A kormányzat ugyanakkor megfeledkezik egy nagyon fontos dologról. Minden magyar állampolgár, függetlenül nemétől, szexuális orientációjától vagy éppen etnikai hovatartozásától, egyenlő. Az államnak pedig kötelessége egyenlően gondoskodni róluk egy olyan helyzetben, amikor az életük vagy egészségük veszélybe kerül. Az okos állam odafigyel az adott társadalmi csoportokért dolgozó civil szervezetekre, hiszen ők azok, akik elérik az embereket, ők azok, akik ismerik az esetleges speciális körülményeiket, amelyek befolyással lehetnek például egy járvány alakulására. A buta állam pedig ideológiák mentén kormányoz és nem hallgatja meg az ideológia alapján másodrangúnak tartott polgárainak képviselőit.

Jut eszembe, a tavaly decemberi ülésen azt is javasoltam, hogy tekintettel a KékPont bezárására a VIII. kerületben, illetve arra, hogy már a hivatalos statisztikában is megjelentek droghasználat során fertőződött HIV-esetek, vegyünk fel állandó tagnak ártalomcsökkentő szervezetet is a munkacsoportba. A NAM tagok egyetértettek felvetésemmel és meg is szavazták azt. Kíváncsian várom a minisztériumi választ. Gyanítom, hogy tűfóbiájuk is van…

Bagyinszky Ferenc, a TASZ HIV/AIDS Programvezetője