A TASZ tevékenysége során kormányzati szervekkel is konzultál, hogy céljait elérje. A konzultáció minőségét gyakran kritizáljuk akár a lehetetlen - pár napos, órás - véleményezési határidők, akár a javaslataink érdemi vizsgálat nélküli lesöprése miatt. A következő sorozatban az Emberi Jogi Munkacsoportban folyó eddigi munkáról számolunk be, és megvizsgáljuk, hogy vajon minden feltétel adott-e ahhoz, hogy érdemi munkát végezhessünk, illetve hogy tényleges befolyással lehessünk a kormányzati döntéshozásra. A sorozat előző része itt érhető el.
Nők jogai almunkacsoport – Bence Rita
Ettől a munkacsoporttól szintén nem várható - a TASZ fogalmai szerinti - érdemi munka, hiszen világosan látszott a kezdetektől, hogy nem az emberi jogok jelentik a mércét. A második ülést levezető elnöknek fogalma nem volt a művi meddővé tétel tervezett szigorításáról, pedig nem sokkal az ülés előtt nyújtották be az erre vonatkozó javaslatot. Annyival intézte el az erre irányuló kérdést, hogy az az EMMI hatáskörébe tartozik. Azt persze mondanunk sem kell, hogy onnan nem jelent meg senki.
Felvetettem, hogy valóban szükség lenne a szabályok módosítására a fogyatékossággal élők, nevezetesen a gondnokság alatt lévők egészségügyi önrendelkezése terén. A gondnoksági szabályok miatt ugyanis esetükben felmerül, hogy akaratuk ellenére vagy megismerése nélkül végezhető el rajtuk sterilizáció. A felvetésre válaszul a következő kérdés érkezett: „Tényleg azt akarjátok, hogy ezek (értsd: fogyatékossággal élők) gyereket szüljenek?”
Az általunk felvetett témákról nem lehetett érdemben beszélni, így üres frázis maradt csupán, hogy fontos a további párbeszéd a civilekkel.
LMBT emberek jogai almunkacsoport – Bagyinszky Ferenc
Az LMBT-tematikus munkacsoport 3 alkalommal ülésezett, a TASZ által javasolt összes téma felkerült a napirendre, de az alapvető emberi jogi kérdésekben - mint az LMBT párok, családok jogi helyzete, illetve elismerése - semmilyen előrelépést nem sikerült elérni.
A TASZ a többi civil szervezettel együtt kifejtette álláspontját az Alaptörvény házasság definíciójával, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozásával kapcsolatban. A kormányzat azonban tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy a jelenlegi szabályozás nem diszkriminatív. Álláspontunk szerint azonban mind az Alaptörvény, mind a Polgári törvénykönyv hátrányosan megkülönbözteti nemcsak az azonos nemű párokat, de azok gyerekeit is.
A TASZ által felvetett egyéb témákban, mint például az LMBT-emberek elleni hátrányos megkülönböztetés az egészségügyben vagy az LMBT rendezvények körüli gyűlölet-bűncselekmények, a releváns tárcák illetve a rendvédelmi szervek meghívásával folytak az egyeztetések, itt bizonyos területeken már tapasztalható vagy legalábbis várható előrelépés. A szükséges jogszabály módosításában vagy éppen a gyakorlat javításában a munkacsoportnak legfeljebb facilitátori szerepe lehet, eredményt az adott szakállamtitkársággal, illetve állami szervekkel folytatott egyeztetés során lehet elérni.
A toleranciára való nevelés kapcsán Brassói Sándor (köznevelésért felelős államtitkárság) elmondta, hogy veszélyes bevinni a problémát (LMBT) a Nemzeti Alaptantervbe, ugyanis vannak olyan tanárok, akik személyiségükből adódóan nem tudnak beszélni erről a kérdésről.
Ebben a munkacsoportban is az érződik, hogy alapvetően az emberi jogi szemlélet hiányzik a munkacsoport működéséből. Mégis a facilitátori szerep, amit a csoport képes lehet betölteni, előre viheti egyes, az LMBT közösség számára fontos ügyeket.
Hamarosan folytatjuk!
foto: compfight.com
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.