Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn benyújtott egy törvényjavaslatot, ami átláthatatlanná teszi a sportági szakszövetségek pl. az MLSZ pénzügyeit, működéseit. A javaslatról már ma dönt a Parlament.
Az Országgyűlés szereti a közérdekű adatok nyilvánosságát a lehető leggyorsabban korlátozni, annak ellenére, hogy ez egy mindenkit megillető alapjog. Így volt ez a trafik-ügyben és most is. A hétfőn benyújtott törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalják, tehát gyorsan, aminek eredményeképp még ma elfogadhatják az új jogszabályokat.
A közpénzek szabályozását módosító saláta-törvényben két rendelkezés van, ami egymással összefügg és a titkolózást célozza. Egyrészt módosulnak a távszerencsejáték szervezésének szabályai, másrészt a törvény kiveszi a sportági szakszövetségeket az információszabadság törvény hatálya alól. Ez azt jelenti, hogy hiába látnak el legalább részben közfeladatot és gazdálkodnak közpénzekből is, nem lehet majd tőlük közérdekű adatokat igényelni. Ebből az következik, hogy ha az állam direkt módon támogatja a sportot, akkor a támogató állami szervtől továbbra is meg lehet majd tudni, hogy milyen sportági szövetségnek milyen jogcímen mennyi pénzt fizetett ki. Ezzel ellentétben társasági adó az online szerencsejátékkal kapcsolatos jogdíj esetén erre nem lesz lehetőség az új szabály értelmében. Habár a pénz az állami költségvetést csökkenti és így közpénznek minősülne, de a kifizető nem közvetlenül az állam, ezért ő kiesik az egyenletből, az államnak ebben az esetben nem lehet közérdekű adatigénylést küldeni. Marad az adókedvezményben részesülő cég és a sportszövetség mint lehetséges címzettek. Egy cég esetében ebben a történetben nem beszélhetünk közfeladatról vagy közpénz felhasználásról (most tekintsünk el az állami tulajdonban lévő cégektől vagy közbeszerzésen indulástól), ezért ezt is elfelejthetjük és mondjuk labdarúgás esetén marad az MLSZ. Illetve csak maradt volna, mert ha a Parlament elfogadja a törvényjavaslatot, akkor az MLSZ és más szövetségek alanyi alapon mentesülnek az átláthatóság és elszámoltathatóság követelménye alól.
Egyetlen öröm az ürümben, hogy ebből a szabályból az is következik, hogy annak elfogadásáig viszont a jogalkotó szerint a szakszövetségek kötelesek működésükről, pénzügyeikről közérdekű adatigénylések teljesítése formájában számot adni. Így a törvény esetleges hatályba lépése (2015. január 1.) előtt még van értelme kérdezősködni, mivel az adatigénylés kézhezvételekor hatályban lévő jogszabályokat kell egy közérdekű adatos perben a bíróságnak alkalmazni. Már folyamatban lévő eljárásokban is lehet ennek az érvnek jelentősége. Erre példa, hogy Gottlieb Péter, a TASZ ügyfele 2013 nyarán igényelt közérdekű adatokat az MLSZ-től, melyben a szövetség azt az álláspontot képviseli, hogy nem lát el közfeladatot. A per jelenleg a Kúria előtt van és nemsokára várható a végső ítélet megszületése.
A sporttörvényt módosító javaslathoz közben egy fideszes módosító indítvány is született, mely valamivel finomabb az eredeti koncepciónál, legalábbis azt a látszatot próbálja kelteni. Lényege az, hogy nem alanyi szinten vonja ki a törvény hatálya alól a sportági szakszövetségeket, tehát adatigénylést lehet nekik küldeni, hanem azt mondja, hogy nem kell a tevékenységükre alkalmazni a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó előírásokat. Hát köszönjük szépen.
Az információszabadságot korlátozó törvényjavaslat indokolása két dologról árulkodik. Egyrészt arról, hogy a kormány az aktuális ügy céljának megfelelően értelmezi a jogszabályi kereteket. Az indoklás egyik megállapítása ugyanis az, hogy a sportági szakszövetségek civil szervezetként működnek, ezért nem indokolt az, hogy alanyi alapon az információszabadság törvény vonatkozzon rájuk. Elég valószínűtlen, hogy Varga Mihály hasonló érvelés alkalmazna a Norvég Alappal kapcsolatban.
Másrészt az is kiderül, hogy mint oly sokszor, a kormány teljesen félreérti általában az alapjogok és ebben az esetben az információszabadság rendeltetését és jogi működési mechanizmusait. „Jelen Javaslat természetesen nem zárja ki, hogy egyes tevékenységgel kapcsolatosan, különös jogszabályi előírás nevesítsen információkezelési kötelezettséget а sportszövetség számára”- szól az indoklás. Ez a megjegyzés tökéletesen ellentétes a közérdekű adatok megszerzéséhez és terjesztéséhez fűződő alapjog logikájával. Az információszabadság nem egy korlátozhatatlan alapjog, de a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály és csak kivételes esetekben lehet ez alól kivételt megállapítani, nem pedig fordítva.
Álláspontunk szerint a törvényjavaslat aránytalanul korlátozza az információszabadságot és a szabály parlamenti elfogadása esetén a köztársasági elnöknek alkotmányossági vétóval kellene élnie és aláírás helyett az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnia.
Hidvégi Fanny
információszabadság programvezető
Photo Credit <a href="https://www.flickr.com/photos/30982194@N05/4138211812/">marcp_dmoz</a> via <a href="http://compfight.com">Compfight</a> <a href="https://www.flickr.com/help/general/#147">cc</a>
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.