Az alapvető jogok biztosa szeptember 17-én egy olyan jelentést tett közzé, amely nagyon kényelmetlenül érintette Kocsis Máté polgármestert, aki mindent megtett annak érdekében, hogy bezárassa a Kék Pont tűcsere programját. Az ombudsmani jelentés ugyanis rámutatott, hogy a tűcsere nem csak az EU, de a magyar állam nemzeti drogstratégiájának is a szerves részét képezi, s mint ilyen, a tudományos bizonyítékok szerint a járványmegelőzés egyedüli költséghatékony módszere a drogfogyasztók körében. Márpedig a járvány, akár a hepatitis C, akár a HIV, nem áll meg a drogfogyasztóknál, az egész társadalmat fenyegeti. Így tehát a jelentés szerint nem pusztán a drogfogyasztók, de mindannyiunk egészséghez és egészséges környezethez fűződő jogait sérti a tűcsere program ellehetetlenítése. A kormányközeli médiában az ombudsman ellen indított hecckampánnyal erről próbálják meg elterelni a figyelmet.

Mert a magyar társadalom nagy része nem akarja őket látni. Ez a kézenfekvően adódó válasz tükröződik az Index.hu-n minap megjelent cikkhez feltett kérdésre adott olvasói válaszokból, ezt sugallják az országgyűlési és önkormányzati képviselői helyekért versenyző politikai pártok, erre a politikai programra szavaznak legszívesebben a miskolciak maguk. Végül a dolgok kérlelhetetlen szükségszerűsége alapján ezt a programot hajtja végre az önkormányzat a Számozott utcákban választási kampány idején, a sarkában loholó radikális ellenzék követeléseinek présében vergődve.

Az otthoni ápolás zsákutcája című bejegyzésre érkezett erős reakciók miatt úgy gondoltam, érdemes még egyszer körüljárni a kérdést. Az alábbiakban amellett érvelek, hogy az ápolási díj felfutása mögött a szociális rendszerből való kimenekülés, a megroppant munkaerő-piac, nem pedig a felhasználók szükségletei állnak.

A fogyatékos személyek kirekesztődésének a nagy létszámú intézmények a fő letéteményesei. Az elszigetelődés azonban családon belül is kialakulhat, és van olyan társadalompolitikai megoldás, amely éppen az ilyen típusú kirekesztődésnek kedvez. Ezért kell nagyon óvatosan bánni az olyan törekvésekkel, amelyek az otthoni ápolásra vagy éppen az ápolási díj emelésére helyezik a hangsúlyt.

A lelkiismereti és vallásszabadság magyar ügyével csak felületesen foglalkozók is tudják, hogy a hatályos egyháztörvény története kudarcokkal van tele. Bár a törvény alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már többször, több vonatkozásban is megállapította, most mégis áldását adta az egyháztörvényre annak ellenére, hogy a jogfosztást, a lelkiismereti szabadság sérelmét és a diszkriminációt a hatályos szabályozás sem küszöböli ki.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pénteken kiadta a trafikpályázatokról szóló értékelő lapokat és településenként az értékelési jegyzőkönyveket a felperes Molnár Csabának (DK). A minisztérium közleménye „nyomatékosan felhívja a figyelmet”, hogy a kiadott adatokkal nem lehet akármit kezdeni. A kérdés az, hogy nyilvánosságra lehet-e őket hozni.

Az RTL Klub, Magyarország legnézettebb kereskedelmi televíziója úgy vetített egy epizódot egy délutáni sorozatból, hogy abból előzetesen kivágtak egy csókot. Az amerikai sorozatban a csók két férfi között csattant el, ám ezt a magyar nézők már nem láthatták. Aztán kiderült, hogy RTL Klub elővigyázatosságból vágta ki a jelenetet: korábban már kaptak büntetést melegcsókért, hiszen annak bemutatása „alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására”. A hatóság jogértelmezése alapvetően hibás: önmagában a csók, a vonzódás és a szerelem fizikai jele nem alkalmas a kiskorúak fejlődésének veszélyeztetésére, csattanjon el azonos vagy különböző neműek között.

A múlt héten több sajtóorgánum is megszólaltatta Pásztor Albertet, a volt miskolci rendőrkapitányt, akinek ilyen minőségében 2009-ben tett nyilvános rasszista megnyilvánulása miatt felháborodást keltett az, hogy az MSZP, a DK és az Együtt helyi szervezetének támogatásával polgármesterjelöltként indul Miskolcon. A baloldali jelölt még mindig nem érti, mi volt a baj akkori mondataival. Helyretesszük.

Elszabadultak az indulatok egy hétvégi rendezvényen – hogyan rendezi az esetet a magyar gyülekezési jog? Az indulatokat az ellenzék legutóbbi választási ötlete szabadította el – hogyan rendezi ezt az esetet a demokratikus morál?

Az elmúlt hetekben jó pár sajtómegjelenés volt arról, hogy a meleg férfiakat kizárják Magyarországon a véradásból. Intézményesült homofóbiáról van szó vagy az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) a nemzetközileg is jól bevált gyakorlat alapján szűri ki a “rizikós” véradókat?