Ki lehet zárni bizonyos csoportokat a  a választás lehetőségéből? Milyen bevett indokokkal vitatják valaki választóképességét? Miért vonják meg a választójogot a 18 év alattiak, illetve egyes gondnokság alatt élők esetében?  Ehhez hasonló kérdésekkel foglalkoztak meghívott vendégeink a második, Megafon estünkön.

Amikor egy nagykorú állampolgárt gondnokság alá helyeznek, akkor a gyermekekhez hasonlóan nem hozhatnak döntéseket, illetve nem is adhatják hozzájárulásukat döntésekhez, például nem rendelkezhetnek ingatlanuk felett, akár nem is házasodhatnak, és választójogukat sem gyakorolhatják. Ez ugyan nem mindenkire igaz, de a gondnokság alatt állók jelentős részére érvényes. Ez különösen azért problémás, mert ezekben az esetekben nem nyilvánvaló, hogy milyen szempontrendszer mentén határozzák meg a képességi kompetenciák meglétének határát. „Nem tudjuk egymás felé objektíven igazolni az alkalmasságra vonatkozó elképzeléseket” – hangsúlyozta Mráz Attila, a TASZ Választási Jogi Programjának vezetője. Az alkalmassági vizsgálatok során olyan kérdésekkel szembesülnek a gondnokság alatt élők, amelyre a választójoguk birtokában lévő állampolgárok nagy része nem tudna választ adni (pl. az Alaptörvény negyedik módosításának tartalmával). Fogyatékossággal élő emberek esetében ez a jogkorlátozás nem igazolható.

A beszélgetésben Sipos Ferenc is részt vett, akit 2010-ben, 19 éves korában helyeztek gondnokság alá. Választójoga így – saját szavait idézve – kárba veszett, hiszen ugyan senki sem gyakorolta helyette, Ferenc semmilyen értelemben nem tudott élni vele. Másodfokon a TASZ-hoz fordult, akik sikeresen képviselték őt a bíróságon. A gyermekek, illetve fiatalkorúak esetében szintén képlékeny, hogy miért épp 18 éves koruktól van szavazati joguk. Németh Barbara, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi programvezetője Ausztria példáját hozta fel: ott 2007-ben 16 éves korra szállították le az általános választójogot, ezt megelőzően azonban három éven keresztül konzultáltak a gyerekekkel a kérdésről, lehetővé téve, hogy ne önkényes, kizárólag felülről meghozott döntés szülessen.

Itthon azonban a gyerekek sok esetben semmilyen felkészítést nem kapnak állampolgári jogaik gyakorlására. Gál Tamás, a Kürt Alapítványi Gimnázium tanára kiemelte, hogy a Nemzeti Alaptanterv szinte percre pontosan szabályozza a diákok életét, így igen kevés alkalommal állnak döntési helyzet előtt. Sipos Botond, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi követe szerint a passzív tanulási rendszer nem járul hozzá a véleményalkotás fejlődéséhez, és „ha valaki nincs tisztában alapvető állampolgári ismeretekkel, akkor 18 évesen sem képes a választójog megfontolt gyakorlására”.

Mráz Attila szerint emberi jogi értelemben a tankötelezettséget csak az indokolhatja, hogy a közoktatásban eltöltött évek alatt felkészítik a gyerekeket az állampolgári döntéshozatalra és az önrendelkezésre.   Azt is érdemes megvizsgálnunk, hogy vajon miért nem egyezik a tankötelezettség korhatára, illetve a választókorra jogosultság. Kapelner Zsolt filozófus, a CEU doktorandusza hozzátette, hogy a felkészítési periódus feltételezésétől nem nagy lépés azt a következtetést meghozni, hogy az államnak kötelessége, hogy képessé tegye polgárait arra, hogy éljen szavazati jogával, ahelyett, hogy akadályokat, illetve feltételeket támasztana feléjük.

Hajdu Laura, TASZ önkéntes

Kati gyerekeit októberben vitték el, azóta harcol értük minden nap. Végül 4 hónapos küzdelme eredményre vezetett, a három gyerek újra otthon van. Sem ők, sem szüleik nem értik, mi szükség volt erre a „kis kirándulásra”, - ahogyan a gyámhivatal nevezte, amikor nevelőszülőkhöz szállította a gyerekeket.

Ügyfelünket, egy helyi bloggert két kritikus posztja miatt perelte be a bicskei önkormányzat összesen egy millió forint kártérítésre. Az önkormányzat szerint a posztok sértették a város jó hírnevét. A bíróság most megállápította, hogy erről nem volt szó, a blogger csak elmondta a véleményét a város két intézkedéséről. Ez sem bántó, sem sértő nem volt, így pedig a kritikus megjegyzéseket egy önkormányzatnak tűrnie kell.

A faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napját – antirasszista világnap – március 21-én tartják. Az ENSZ 1960-ban jelölte ki ezt a napot világnappá, annak emlékéül, hogy egy békés tüntetés résztvevői közül 69 ember vesztette életét, miután a dél-afrikai rendőrség tüzet nyitott rájuk.

Két fő élményem van arról a pár napról, amikor először találkoztam Zozóval. Emlékszem arra, hogy milyen fontos dolgokat tanultam tőle az intézetek világáról, és arra is, hogy milyen jóízűeket nevettünk közben. Egy képzésen volt mindez, ahol Zozó tapasztalati szakértőként oktatott. Az egyik szünetben furcsának tűnő kéréssel fordult hozzám: segítsünk róla levenni a rontást…

Vanessza két éve él Amerikában, de a távolság ellenére nagyon fontos neki, hogy szavazhasson. Ezt most csak akkor teheti meg, ha négy órát utazik a legközelebbi szavazóhelyiségbe. Ha nem lenne magyar lakcíme elég lenne a postára lemenni neki, hogy levélben leadhassa voksát. Ezt a különbségtételt semmi sem igazolja. Neked is fontos, hogy aktív és tudatos állampolgár legyél? Tudj meg mindent arról, hogyan szavazhatsz külföldről!

Szeles András

Feri 33 éves, súlyos-halmozott fogyatékossággal élő férfi. Édesanyja, Magdi beszámolója szerint “1983-ban,első gyermekeként érkezett a családba. Besárgulása miatt 3 napot a koraszülött osztályon töltött, majd hazaengedték. Szépen gyarapodott, nyugodt kisbaba volt. A héthónapos kontrollvizsgálaton megállapították, hogy mozgásában visszamaradt, ezért napi gyógytornát írtak elő. Egyéves korában epilepsziás rohamok jelentkeztek nála, naponta többször. Ezerféle gyógyszerkombináció kipróbálása után 9 éves korára a rohamok megszűntek. Szintén egyéves korára kiderült, hogy értelmileg is akadályozott, de akkor még nem tudták megmondani a súlyosság fokát. Két éves korára kiderült, hogy az értelmi fogyatékossága  nagyon súlyos, nem fogja soha ellátni magát, nem fog beszélni, pelenkázásra fog szorulni és mozgásában is korlátozott lesz egész életében.”

Biztosan neked is lennének kérdéseid ahhoz a politikushoz, aki téged készül képviselni a választásokon. Sokan vannak ezzel így. Mégis kevesen jutnak el odáig, hogy fel is tegyék a kérdéseiket, és tájékozódjanak a jelöltek programjáról, vagy bármilyen személyes benyomást próbáljanak szerezni egy politikusról. Ha magadra ismertél, neked is segítünk alábbi videónkkal.

Nagy Róberttel felkerestünk Gyöngyösön induló jelölteket. Azt kérdezte tőlük, hogyan képviselnék a gyöngyösi polgárokat.

Szerencsére olyan nagyon sok energiát nem is kellett ebbe befektetni, hogy az ember találkozzon egy képviselőjelölttel.”

Sok mindent meg lehet tudni pártok programjairól online is. De a személyes benyomásokat ez nem pótolhatja, ahogy azt sem, hogy megtudd: a neked fontos kérdésekről mit gondol egy-egy jelölt. Ha van rá lehetőséged, keresd fel te is képviselőjelöltjeidet telefonon, menj el fogadóóráikra, vagy nyilvános szerepléseikre. Honlapunkon összeszedtünk, hogyan vágj neki ezeknek. Ne feledd, változás akkor lesz, ha teszünk érte. Tegyél érte te is!

Szeles András

Mi a helyzet a dizájnerdrogokkal? Mik aktuálisan a legnagyobb veszélyek és milyen megoldási lehetőségek vannak az ország egyes településein szinte minden fiatalt érintő problémával? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat új beszélgetéssorozatunk, a Megafon első alkalmával.

Neked is fontos, hogy ha bajban vagy a lehető legteljesebb bizalommal tudj fordulni egy rendőrhöz az utcán? Egy friss bírósági ítéletnek köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültünk ehhez. Az Abcug.hu újságíróját képviseljük abban a perben, amit  a jogerősen elítélt, de a belügyminiszter engedélyével továbbra is szolgáló rendőrökre vonatkozó adatok kiadásáért indított. A kedvező ítélet hozzásegítheti mindannyiunkat ahhoz, hogy több információval rendelkezzünk a minket szolgáló rendőrségről.