Az Alkotmánybíróság eldöntötte: választó és választó között van különbség

Egyeseknek tíz percnyi postára adás és teljes díjmentesség, másoknak nyolc óra utazás és 150 ezer forint vonatjegy - az Alkotmánybíróság szerint rendben van a külföldön szavazó magyarok ilyen szintű megkülönböztetése.

Egy Bostonban élő ügyfelünk nevében fordultunk az Alkotmánybírósághoz a 2019-es európai parlamenti választás előtt - ez volt az első EP-választás, amelyen már levélben is szavazhattak a külföldön élő magyar állampolgárok, csak sajnos nem mindenki közülük.

Ügyfelünk problémája az volt, hogy míg neki, mint Bostonban élő és magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárnak finanszíroznia kell egy hosszú New York-i utat azért, hogy leadhassa a szavazatát az EP választáson, addig egy Vajdaságban vagy Kárpátalján élő, magyarországi lakcímmel nem  rendelkező választópolgár kap egy borítékot, amiben benne van az előre kifizetett válaszküldemény is. Tehát a költségek az egyik oldalon: 8 óra utazás és kb 150 000 forintos vonatjegy, a másik oldalon pedig: tíz perc postára adás és teljes díjmentesség. Azzal érveltünk az Ab előtt, hogy a hatályos szabályok jelentős hátrányt okoznak a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgároknak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárokhoz képest.  

Az Ab szerint viszont nincsen semmi látnivaló. A döntésben ezt írják: 

Jelen ügy tekintetében azonban a választójogosultak – a fentebb írtak szerint – eleve nem képeznek homogén csoportot. Az egyik csoportba ugyanis azon választópolgárok sorolhatók, akik valamely Európai Uniós tagállam állampolgárai és ezzel egyidejűleg Magyarországon rendelkeznek lakóhellyel, a másik csoportba pedig azon választópolgárok tartoznak, akik magyar állampolgárok, de sem Magyarországon sem más európai uniós tagállamban nem rendelkeznek lakóhellyel. A két csoportnak tehát teljesen más a fő csoportképző tényezője: az első esetben a magyarországi lakóhely, a második esetben pedig a magyar állampolgárság. (Ez utóbbi csoport számára 2018 végén tette lehetővé az EP választási részvételt  az Országgyűlés egy jogszabálymódosítással.)

Ám ez az érvelés abszurd - olyan, mintha azt mondanák, hogy ha a nők csak később, egy másik jogszabály alapján kaptak választójogot, akkor ők szavazhatnak levélben, de a férfiak, akiknek már régebb óta van választójoguk, csak hagyományosan, a szavazókörökben tehetik ezt meg. Valójában homogén csoportról van szó:  mi mindannyian vagyunk azok a választók, akik a magyar EP listára szavaznak. A választójog szempontjából teljesen közömbös, hogy melyik törvény melyik módosításával szerezték a választójogukat. 

Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a döntés meglehetősen kedvező politikai szempontból a kormányzó pártoknak. 

A Nemzeti Választási Iroda hivatalos oldalán közzétett adatok szerint a 2019. évi EP választáson 63 762-en éltek a levélben szavazás lehetőségével. E szavazatok közül 57 608 volt érvényes, és 55 287 szavazat a FIDESZ-KDNP pártszövetséget támogatta. Így a kormányzó pártszövetség támogatottsága a levélben szavazók körében 96% volt. 

A konzulátusokon sorban álló választópolgároknak csak 41,3%-a támogatta a kormányzó pártokat, vagyis ők rontottak a Fidesz választási eredményén.  

Az Ab tehát ismét meglehetősen abszurd érveléssel tett nagy szívességet a Fidesz-KDNP-nek - mi viszont arra biztatunk továbbra is minden külföldön élő magyart, hogy ha teheti, a kedvezőtlen szabályok ellenére is vegyen részt minden választáson.

Illusztráció: CC / Wikimedia Commons / Thaler Tamás