Ezt teheted, ha kéretlen hívásokkal zaklattak a kampányban

Közvélemény-kutatóktól, pártoktól kaptak sokan kéretlen telefonhívásokat, annak ellenére, hogy minden nyilvános adatbázisból megtiltották a telefonszámuk kiadását. Sorra vesszük, hogy milyen tipikus jogsértések fordultak elő, és elmondjuk, hogy mit tehetsz, ha a te adataiddal is visszaéltek a kampányban!

A kampányban sokan fordultak hozzánk választási forródrótunkon azzal, hogy személyes adataikat nem kezelték megfelelően. Ha veled is ilyesmi történt, a személyes adatok védelméért felelős hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), vagy bírósághoz is fordulhatsz.

Kéretlen megkeresések pártoktól

A pártok jogszerűen használhatják fel az adataidat, ha azokat kifejezetten kampánycélokra megadtad nekik, vagy ha kikérték őket a választók központi nyilvántartásából (ez utóbbi lehetőséget letilthatod, amihez ezen a linken találsz segítséget). Fontos, hogy a NAIH szerint csak konkrétan megjelölt célra lehet a személyes adatokat felhasználni, tehát ha egy párt valamilyen ügyben aláírásokat és más személyes adatokat gyűjt egy petíción, de később az itt megadott elérhetőségeket a kampány során is felhasználja, az jogellenes – feltéve, hogy nem kért külön engedélyt a későbbi megkeresésekhez.

Ha egy párttól a tiltásod ellenére levelet vagy hívást kapsz, vagy más módon próbálnak kapcsolatba lépni veled, de te nem emlékszel, hogy valaha is megadtad volna az adataidat erre a célra, akkor jogod van tájékoztatást kérni arról, hogy pontosan milyen adataidat kezelik és azokat honnan szerezték meg. Arra is jogod van, hogy töröltess minden rólad nyilvántartott információt, vagyis megtiltsd a további adatkezelést (a tájékoztatáskéréshez és a törléshez itt találsz e-mail mintát). Ha korábban a beleegyezéseddel kezelték az adataidat, de később meggondoltad magad, akkor megtilthatod a további adatkezelést és élhetsz a törléshez való jogoddal. Ha a párt az adataid törlése ellenére ismét személyesen megkeresne, akkor a NAIH eljárását kezdeményezheted, vagy bírósághoz fordulhatsz – ezekről részletesebben olvashatsz lentebb.

Gyanús közvélemény-kutatások

Többen is azzal kerestek meg minket, hogy egy általuk nem ismert közvélemény-kutató hívta fel őket, és a politikai preferenciáikról érdeklődött. A közvélemény-kutatók használhatják a telefonszolgáltatók nyilvános adatbázisait – lényegében az offline vagy online telefonkönyvet –, de csak akkor, ha az előfizető a szerződéskötéskor kifejezetten engedélyezte a közvélemény-kutatási célú megkereséseket. Ez az engedély is bármikor visszavonható. Aki pedig azt szeretné, hogy a telefonszáma egyáltalán ne szerepeljen a nyilvános adatbázisban, az ezt is letilthatja, és ebben az esetben tilos más úton, például a Facebook-oldaláról, munkahelye weboldaláról, szakmai nyilvántartásból megszerezni a számát.

Egyes közvélemény-kutatók nyilvános adatbázisok igénybevétele helyett véletlenszerűen előállított számokat hívnak fel, arra hivatkozva, hogy ilyenkor nem kezelnek személyes adatokat, hiszen egy telefonszámon kívül semmit se tudnak az érintettről, ami alapján beazonosítható lenne. A NAIH álláspontja azonban – a korábbi adatvédelmi biztoséval megegyezően – az, hogy ez a gyakorlat olyan mértékben sérti a magánszférát, hogy az ilyen technológia alkalmazása egyáltalán nem megengedett.

Mit tehetsz, ha visszaélnek az adataiddal?

Ha a fentiek alapján úgy látod, hogy jogsértő adatkezelés áldozata lettél, több jogorvoslati eszköz is a rendelkezésedre áll.

1. Kezdeményezheted a NAIH adatvédelmi hatósági eljárását: bárki, aki úgy gondolja, hogy jogellenesen kezelik az adatait, a NAIH-hoz fordulhat, ha megjelöli a konkrét adatkezelőt és röviden felvázolja a történteket. Ha az eljárás során kiderül, hogy tényleg történt jogsértés, akkor a NAIH törölteti az illegálisan kezelt adatokat és meg is bírságolhatja az adatkezelőt. Az eljárás megindításához itt találod a TASZ formanyomtatványát.

2. Bejelentéssel vizsgálatot kérhetsz a NAIH-tól: ebben az esetben a NAIH nem a konkrét ügyedet fogja vizsgálni, hanem az adatkezelő általános adatvédelmi gyakorlatát. A vizsgálat jó eszköz lehet a rendszerszintű problémák feltárására, ráadásul nem csak akkor indítványozhatod, ha személyesen téged ért sérelem – viszont ha téged ért a jogsértés, a saját ügyedben nem feltétlenül orvosolja a sérelmeidet.

3. Adatvédelmi pert indíthatsz: ebben a perben az adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy a jogszabályoknak megfelelően járt el, és ha ez nem sikerül, akkor akár sérelemdíjat is köteles lehet fizetni neked. A bíróságok ráadásul függetlenebbek, mint a NAIH, amelynek elnökét lényegében a miniszterelnök választja ki, és ezért erősebben kapcsolódik a mindenkori kormányzathoz. Ha viszont elveszíted a pert, akkor ki kell fizetned a perköltséget, ami néhány tízezer, de szakértő kirendelése esetén százezer forintos nagyságrendű összeg is lehet.

Mi a TASZ-nál a továbbiakban is mindent megteszünk azért, hogy a pártok, illetve a felhasználók ezreinek adatai felett rendelkező cégek elszámoltathatók legyenek a kampányban, és ne befolyásolhassák illegálisan a választók önálló akaratát. Ha úgy gondolod, a te adataiddal is visszaéltek a választási kampányban, fordulj jogsegélyszolgálatunkhoz!

Remport Ádám

Korábbi anyagink az önkormányzati választásokról:

Rejtély, hogy miért zártak ki a szavazásból sok itt élő külföldit

A rendőrség is eszköz lett a választási kampányban?