Áprilisban a rendőrség három alkalommal razziázott a budapesti Fészek Kulturális Központban. Az, hogy mindhárom alkalommal sikerült kábítószer-fogyasztókat találni, nem a rendőrségi akciók sikerét, sokkal inkább kudarcát jelzi. Hiába ugyanis az ismételt rendőri fellépés, a droghasználat még időlegesen sem szűnik meg egy adott szórakozóhelyen.
Hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy a rendőrség pusztán erőfitogtatás miatt tart véletlenszerű razziákat a szórakozóhelyeken, hogy a zavarosban halászva felmutasson néhány drogfogyasztót, szökőévente pedig egy-egy drogterjesztőt. Pedig a gyakorlatot nem a kapitányságok félhomályában merengő rendőrök találták ki, hanem benne van a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiában.
A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013-2023) szóló kormányhatározat foglalja össze, hogy milyen intézkedésekkel kell a rendőrségnek a bűnelkövetés különböző formáit visszaszorítania. Magyarországon 2012 óta nem csak a kábítószerek tartása és beszerzése, de fogyasztása is bűncselekmény, és ennek megelőzésére a stratégia a szórakozóhelyek fokozott ellenőrzését tartja az egyik legfontosabb eszköznek.
Vagyis a razziák célja a kábítószer használat visszaszorítása. Halovány eredmény azonban az adófizetők millióiból végrehajtott razziáktól, hogy néhány fiatal életét nehezítik meg büntetőeljárásokkal.
Ez nem meglepő, hiszen a razziák ennél többre nem is alkalmasak. A rendelet szerint a razziák sikerességét a „feltárt esetek száma, kirótt bírságok összege” határozza meg. Ha innen nézzük, akkor a Fészekben tartott razziák sikeresek voltak, hiszen minden alkalommal sikerült újabb fogyasztókat találni. A tágabb kép azonban azt mutatja, hogy ezek az intézkedések tökéletesen alkalmatlanok arra, hogy a kábítószerek használata visszaszoruljon, mert az ismételt razziák ellenére is folytatódott a szerhasználat a szórakozóhelyen. Ha pedig hozzávesszük, hogy minden ötödik fiatal kipróbált már valamilyen illegális szert, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a rendőrség tetszőleges helyen akciózva is hasonló eredményeket tudna felmutatni.
Drogmentesség helyett biztonságos szórakozást
Túl azon, hogy kifejezetten károsak is lehetnek – erről bővebben lásd a Drogriporter nemrég megjelent írását –, a razziák elvonják a figyelmünket a valódi problémáról: a szórakozóhelyről jelentett rosszullétekről, amit karhatalmi eszközökkel kezelni nem, csak súlyosbítani lehet. Azt még a korszerűnek nem nevezhető, 2020-ra drogmentes társadalmat vizionáló Drogellenes Stratégia is helyesen látja, hogy a biztonságos szórakozás megteremtéséhez nem a rendőrségi akciókon át vezet az út.
„A megelőzés, az ártalomcsökkentés és a kínálatcsökkentés egyaránt fontos elemeként a zenés, táncos szórakozóhelyek bevonása és érdekeltté tétele a fiatalok biztonságosabb szórakoztatásában, a biztonságos szórakozás feltételeinek megteremtése a szórakozóhelyek személyzetének képzésével, a szórakozóhelyeken támogató szolgáltatások biztosításával, valamint az ezzel kapcsolatos követelmények következetes ellenőrzése.”
(Nemzeti Drogellenes Stratégia 2013-2020)
Már régóta mondjuk, hogy a diszkórazziák nem szolgálják a drogprevenciót. 2007-ben az ombudsman is megállapította, hogy a jogaikat nem ismerő fiatalok tömeges, válogatás nélküli igazoltatása aránytalanul súlyos sérelemmel jár az eredményekhez képest, azaz jogsértő. Ezután egy időre alább is hagyott a rendőrség a razziákkal, de 2010 óta rendszeresen hallunk ilyenekről. Folytatjuk az ezzel kapcsolatos munkát, támogass minket, hogy minél tovább tehessük ezt meg!
Kétségtelen, hogy a razziák bizonyos esetekben indokoltak lehetnek – például veszélyes összetételű drogok piacra kerülése esetén – önmagukban azonban nem segítik elő a biztonságos szórakozást. Ehhez az éjszakai élet szereplői, a civilek, a helyi döntéshozók és a kormányzat együttműködésére volna szükség közösen kialakított irányelvekkel és azok folyamatos ellenőrzésével.
A kormánynak be kellene végre látnia, hogy a droghasználat évtizedek óta szerves részét képezi a szórakozási formáknak, és ezen a törvények szigorítása sem változtatott. A szigorú felelősségre vonás ráadásul anélkül eredményez kockázatosabb fogyasztási szokásokat, hogy a szerhasználat csökkenne. Az lenne a minimum, hogy az állam a megelőzés sikerét ne az elindított eljárások számában, hanem a biztonságossá tett szórakozóhelyekben mérje.
A TASZ az Ártalomcsökkentők Szakmai Egyesület tagjaként többször is kampányolt a biztonságos szórakozás feltételeinek megteremtéséért. Csak remélni tudjuk, hogy a most felálló Fővárosi Kábítószerügyi Fórum is kiemelt feladatának fogja tekinti ezt.
Mi továbbra is küzdünk azért, hogy szemléletváltozás történjen a bűnmegelőzésben. Közérdekűadat-igénylésben kértük ki a három rendőrségi akció személyi és anyagi ráfordításait, hogy lássuk, mennyi adóforintot költ az állam kirakatakciókra ahelyett, hogy ugyanezt a szórakozás biztonságosabbá tételére fordítaná. Emellett, ahogy évek óta mindig, most is ingyenes jogsegélyt ajánlottunk a razziák érintettjeinek.
Kardos Tamás
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.