Az új gyülekezési törvény meglopná a szabadságodat

Mit jelent a tüntetés egy demokráciában? Azt, hogy a hatalmat akkor is szembesítheted a véleményeddel, ha éppen ellened dolgozik. Azt, hogy megmutathatod: a véleményeddel nem vagy egyedül, hanem tömegek állnak mögötted. A gyülekezési jog gyakorlása lehetőség arra, hogy két választás között is folyamatosan számon kérjük, kritizáljuk, nyomás alá helyezzük azokat, akik az adott pillanatban hatalmat gyakorolnak, a mi nevünkben is. A magyar demokrácia rövid történetében a tüntetések mindig is kiemelt szerepet játszottak közéletünk alakításában, a taxisblokádtól a 2006-os ellenzéki tüntetéseken keresztül a közelmúlt ligetvédő, devizahitelkárosult, vagy éppen a netadót, a CEU ellehetetlenítését ellenző tiltakozásokig. De meddig maradhat ez így?

A 2018. június 26-án este benyújtott törvényjavaslat -- ha jelenlegi formájában fogadják el -- jelentősen szűkíti a szabad gyülekezés lehetőségét, és egyúttal szélesre tárja a rendőrség önkényes döntéseinek kapuját a tüntetések önkényes megtiltásában.

• A törvényjavaslat fő tiltási okként határozza meg a közrend veszélyeztetését. Hogy mit jelent a “közrend”? Azt a törvényjavaslat nem határozza meg, de ad néhány példát, amiből az derül ki: szinte bármi veszélyezteti, ami a dolgok szokásos folyását megváltoztatja. Így például beláthatatlan, hogy a rendőrség nem értelmezné-e úgy, hogy a közrendet már az is veszélyezteti, ha az autók nem tudnak parkolni a kijelölt parkolóhelyeken, vagy a munkagépek nem tudnak munkát végezi egy közterületen. Nem tudhatjuk, lehetne-e még a jövőben tüntetni a Városligetért, a Liget Projekt helyszínén, ha a tervezett szabályozás maradna. A tartós Kossuth téri jelenléttel járó 2006-os tüntetéseket éppúgy ellehetetlenítené jelenlegi formájában az új javaslat.
• A jogszabály-tervezet szerint veszélyezteti a közrendet, ha a közlekedés rendjét sérti a tüntetés. Ez alapján nagy valószínűséggel nem lennének megtarthatóak az új törvény hatálya alatt az elmúlt évek nagy létszámú utcán vonulós tüntetései: a CEU melletti tüntetés sem, a Netadó elleni tüntetés sem, a Budapest Pride felvonulás vagy a Békemenet sem.  
• Szintén a közrend veszélyeztetését jelentené a jövőben az, ha a tüntetés alkalmas arra, hogy a bíróságok működését megzavarja. Eddig csak a bíróságok működésének súlyos veszélyeztetése számított tiltó oknak. A tervezett szabályozás mellett már nem lenne lehetőségük a devizahitel-károsultaknak a Kúria épülete előtt tüntetni, ahogy 2014-ben tették.
• Az is veszélyeztetné a közrendet, ha a tüntetés a diplomáciai mentességet élvező személy vonatkozásában vállalt kötelezettséget akadályozza. Ha ez a szöveg lett volna hatályban, akkor nagy eséllyel nem lehetett volna tüntetni Ukrajna nagykövetsége előtt a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő nyelvtörvény ellen sem.