Az Állami Számvevőszék három legnagyobb hazugsága

Közelmúltban kiadott állásfoglalásunkra az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenzéki pártokat ért szankcióról egy állami szervhez szokatlanul heves reakció érkezett az ÁSZ-tól. Közleményük azonban nem csak hevessége miatt sikerült emlékezetesre, hanem amiatt is, hogy minden bekezdésére jut egy olykor kérdésnek álcázott, könnyen megcáfolható  ̶á̶l̶l̶í̶t̶á̶s̶ hazugság.

“Az Állami Számvevőszék megdöbbenve értesült a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet véleményéről, amelyben nyíltan törvénysértésre buzdítják a döntő mértékben közpénzekből működő magyarországi pártokat”- kezdi közleményét az ÁSZ. Mi nem igazán döbbentünk meg az ÁSZ közleményétől, amely minden felelősséget hárít, és a korábbi jogi elemzésünkben felvetett problémákra nem ad érdemi választ. Hosszú elemzésünkben pontról pontra reagálunk az ÁSZ közleményére, most pedig az Állami Számvevőszék három legnagyobb hazugságát tesszük helyre.

ÁSZ: A TASZ azt állítja, hogy a Számvevőszéknek egyoldalú és átláthatatlan politikai szempontokat kellett volna figyelembe vennie az ellenőrzések tervezése és elvégzése során?

Ilyet sosem állítottunk. Ezzel szemben azt állítottuk, hogy az ÁSZ-nak objektív, jogi szempontokat, és szakmai ismereteire alapozva minden bizonnyal nyilvánvaló tényeket kellett volna figyelembe vennie ellenőrzéseinek tervezése és elvégzése során. Ami a jogot illeti: az Alaptörvény írja elő, hogy négyévente tavasszal választásokat tartsanak, amivel remélhetőleg az ÁSZ már sok éve tisztában van, és figyelembe is kell vennie ezt ellenőrzéseinek időzítése során. Éppígy az ÁSZ-nak tisztában kellett lennie már az ellenőrzési tervek összeállításakor a saját tevékenysége hatásaival. Tudhatta, hogy a pártok némelyikének ellenőrzése és a tiltott vagyoni hozzájárulások befizetésére való felszólítás nem sokkal a választás előtt tisztességtelen előnyhöz juttathat más pártokat, amelyek megússzák a választás előtti ellenőrzést, és az esetleges szankciókat. Az ellenőrzéseknek épp az a rendeltetése, hogy a választások tisztességes mivoltát mozdítsák elő azzal, hogy minden párt jogtalan előnyét egységesen semlegesítsék. Ehelyett előreláthatóan az ellenkező hatást elérni az ellenőrzésekkel: visszaélés.

ÁSZ: A TASZ valóban nyílt törvénysértésre és a jogállam kereteinek átlépésére buzdít egyes politikai pártokat, amivel felhergelheti az erőszakos tettlegességre is vállalkozó embereket?

Jogorvoslattal élni egy jogellenesnek gondolt döntés ellen nem a jogállam kereteinek átlépése. Ellenkezőleg, jogorvoslattal élni jogállamokban szoktak, mert jogállamokban tiszteletben tartják ezt az alapvető jogot, és így lehet a jogszerűséget a jogellenes döntésekkel szemben is érvényre juttatni. Emellett senkit nem buzdítottunk jogellenes támogatás igénybe vételére. Álláspontunk kiadása pont arra a napra esett, amikor Gulyás Márton és néhány aktivista lemosható festékkel tiltakozott az ÁSZ épületénél. Azt nem gondolhatja senki komolyan, hogy egy közéleti aktivista a jogi elemzésünk, nem pedig az ÁSZ széles körökben morális megbotránkozást kiváltó tevékenysége miatt döntött úgy, hogy akciót szervez az ÁSZ épületénél, az erre vonatkozó burkolt célzást határozottan visszautasítjuk.

ÁSZ: Az ÁSZ a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye, így a minden alapot nélkülöző, de az ÁSZ-szal szembeni közbizalom aláásására alkalmas vélemények, az ÁSZ jó hírnevét sértő politikai nyilatkozatok és valótlanságokat tartalmazó közlések a magyar demokratikus jogállam alapjait, a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodás szabályosságát veszélyeztetik.

Ami az ÁSZ jó hírnevét veszélyezteti, az az ÁSZ szakmaiatlan, az intézmény rendeltetéséhez és történetéhez méltatlan tartalmú és hangnemű sajtóközelménye, és az, hogy tevékenysége átláthatatlan, indokolást nélkülöző jelentésekben nyilvánul meg, amelyek utólagos igazolására sem tesz érdemleges kísérletet. A nyilvánosság teljes joggal tesz fel kérdéseket az ÁSZ-nak. A közbizalom akkor állhat helyre, ha ezeket az ÁSZ érdemben megválaszolja ahelyett, hogy ő tenne fel számonkérő kérdéseket a nyilvánosság nevében, a köz érdekében fellépő magánszemélyeknek és szervezeteknek.

Az ÁSZ fenti állításait tételesen cáfoló, további kérdéseit részletesen megválaszoló szakmai állásfoglalásunkat itt találod. Reméljük válaszainkkal sikerült eloszlatunk az ÁSZ aggodalmait. Mi természetesen továbbra is szívesen folytatunk nyílt vitát bármely állami szervvel arról, hogy hogyan kellene jogállami normáknak megfelelő, független intézményként működnie. Javaslataink vannak még bőven.

Mráz Attila- Szeles András