A bíróságok szerint sem szabad pénzt kérni a közérdekű adatokért

Egy 2015-ös törvénymódosítás óta a közérdekű adatok kiadására fordított munkaerő árát is elkérhetik az adatkezezelők. Legutóbb két héte döntött úgy a bíróság egyik ügyünkben, hogy a közérdekű adatok kiadásáért nem kérhető költségtérítés. Ez már nem az első ilyen döntés, . a magyar bíróságok egyre gyakrabban  szabnak annak gátat, hogy az átláthatóságot költségtérítéssel nehezítsék. Három ügyünkön keresztül mutatjuk be, hogy miért nagyon fontos az, hogy a közérdekű adatokhoz ingyen jussanak hozzá az újságírók,és rajtuk keresztül a tágabb nyilvánosság.

November 20-án döntött a Fővárosi Törvényszék abban az ügyben, amelyben a Direkt36 újságírója a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-től (NIF) kérte közérdekű adatok kiadását. A NIF amellett, hogy csak az adatoknak csak nagyon kis részét volt hajlandó kiadni, 246.000 Ft költségtérítést kért értük. Az már csak a hab volt a tortán, hogy azt nem árulta el a NIF az újságírónak, hogy pontosan milyen adatokat szeretne ezért az összegért kiadni. A pert az újságíró segítségünkkel és és Szegedi Zsolt ügyvéd segítségével megnyerte, így lehet esélye arra, hogy tovább folytassa a nyomozást a közpénzek után. Az adatokat a bíróság döntése szerint ingyen kell kiadnia a NIF-nek.

Nem ez volt az egyetlen ilyen ügyünk mostanában. Nemrég a Fővárosi Törvényszék döntött arró isl, hogy nem kérhet 444.500 Ft-ot a Szépművészeti Múzeumot működtető cég azért, hogy tájékoztassa az adatot kérő újságírót arról, kivel és mekkora értékben kötött szerződéseket. A per során az is kiderült, hogy ezek a szerződések rendszerzve és nyilvántartva vannak meg az adatkezelőnél. Nem jelent tehát óriási plusz terhet az, hogy átadják a a kért adatokat az újságírónak. A bíróság úgy is döntött, hogy azokat ingyen ki kell adniuk. Ebben a perben Pető Márk ügyvéd volt az újságíró képviselője a bíróság előtt.

Egy harmadik ügyben a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) kérdezte az orvosként praktizáló ügyfelünk a gazdálkodásáról és a kamara vezetőinek javadalmazásáról. A MOK 88.000 Ft-ot kért a kérdések megválaszolásáért. Az ítéletben azt emelte ki a bíróság, hogy

még a költségtérítés alkalmazásakor is figyelembe kell venni a közérdekű adatok megismerhetőségéhez fűződő alkotmányos szempontokat, így csak különösen indokolt esetekben lehet  az adatkiadásért pénzt kérni.

Azt is kifejtette a bíróság, hogy minden adatigénylés szükségképpen együtt jár többlet munkával, azonban ha az adatok nagy része online megtalálható, akkor még szigorúbban kell figyelembe venni, hogy valóban aránytalan megterheléssel jár-e az adatkezelő számára, hogy azokat úgy adja ki, ahogy kikérték. Mindezek alapján a bíróság úgy ítélte meg, hogy a MOK nem kérhet költségtérítést az adatkiadásért. Ebben az ügyben Nehéz-Posony Kata járt el.

Ezt a formálódó gyakorlatot támasztják alá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a témához kapcsolódó iránymutatásai is. (Itt és itt olvashatóak.)

Örömmel látjuk, hogy a 2015-ben elfogadott költségtérítés intezménye kezd úgy formálódni, hogy nem lehet a költségtérítés mögé bújva titkolózni. A közérdekű adatokkal rendelkező szervezetek kötelessége, hogy tájékoztassa az állampolgárokat azokról az adatokról, amelyek segíthetnek megérteni, hogy mi történik az egyes szervezetekben és az országban.  

Szabó Attila