Európában mindenki szeretné tudni, hogy hová kerülnek az adóbefizetései. Elméletben ezek az adatok közérdekűnek számítanak az uniós tagállamokban. Magyarország kivételt képezhet ez alól a szabály alól, itt sem a magyar állampolgárok, sem más európai uniós állampolgárok nem tudhatják meg, hogy milyen cégekhez futnak be a közpénzek, legalább is bizonyos állami szervezetek szerint.
Azt megtudhatjuk ugyan, hogy kitől, mit és mennyiért vásárol az állam, de azt már nem, hogy az eladó azt kitől és mennyiért szerezte be! Pedig hogy ha egy iskola 500 millió forintba kerül, az nem tűnik soknak, na de ha oda darabonként 1 millióért vették a táblákat, az már érdekes lehet a közvélemény számára.
A Direkt 36 oknyomozó portál szerette volna 6 európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás kapcsán megtudni, hogy a projektek keretében felépülő 18 autópálya szakasz, gyorsforgalmi út és vasút elkészítéséhez honnan származnak az alapanyagok, kitől és milyen áron szerzik be az építőanyagot a vállalkozók és alvállalkozók.
A szigorú támogatási és építési szabályozásoknak köszönhetően ezeknek az adatoknak valahol meg kell lenni, mégpedig egy olyan szervezetnél vagy vállalkozásnál, amelyik közpénzt költ vagy használ fel.
Ennek ellenére a projekteket irányító hatóságként működő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a projektek megvalósításával megbízott Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) sem adta ki a kért információkat a Direkt 36 újságírójának. A minisztérium szerint neki egyáltalán nem állnak rendelkezésére az adatok, a NIF Zrt. szerint nála ugyan vannak adatok, de azok csak azt tartalmazzák, hogy mekkora díjazásban részesülnek az alvállalkozók, azt már nem, hogy kik az ő beszállítóik, akikhez végül a közpénzek kerülnek. Azaz, azt megtudhatjuk, hogy milyen cégek végezték a munkát és mennyiért, de azt már nem, hogy ők kitől és mennyiért szerezték be ehhez az alapanyagokat, bérelték a munkaerőt vagy a munkagépeket. Pedig az ezekért fizetett ellentételezés is közpénz. Ráadásul a NIF Zrt. 246.240 Ft költségtérítést kért azért, hogy a projektekben közreműködő alvállalkozók díjazásáról beszámoljon.
Az információszabadság, a közpénzek költésének és felhasználásának átláthatósága kiemelten fontos egy demokráciában. Ha nem tudjuk, hogy kihez, milyen cégekhez, cégcsoportokhoz kerülnek végső soron a közpénzek, akkor nem tudunk abban felelősségteljesen dönteni, hogy a kormány bölcsen használja-e fel az adófizetők vagy az Európai Unió által rá bízott forrásokat.
Mivel sem az adatigénylések elutasításával, sem a költségtérítés igénylésével nem értünk egyet, így ezekkel szemben bírósághoz fordultunk. Bízunk abban, hogy az információszabadságot a bíróság fontosabbnak értékeli majd az állami szervek kényelmi szempontjainál és végül kötelezi az adatkezelőt, hogy a létező adatokat ingyen bocsájtsa az újságíró rendelkezésére. Bízunk abban is, hogy az információ birtokában az újságíró képes lesz követni a közpénz útját és tájékoztatni a közvéleményt arról, hová kerülnek végső soron az Európai Uniótól fejlesztési támogatásként érkező eurók.
Minden állampolgár érdeke az, hogy a köz ügyeiről és a közpénzekről a lehető legpontosabban és részletesebben tájékozódhassunk.
Szabó Attila
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.