Ha egy ismerősöd kannabiszt vagy amfetamint vásárol, nagyjából tudhatja, hogy mekkora mennyiségig minősül fogyasztónak, és mennyi felett számíthat terjesztőnek. A dizájnerdrogok esetében sokkal nagyobb a bizonytalanság: egyik nap szabálysértőként, a következőn viszont kereskedőként is kezelhet a törvény. Az Alkotmánybíróság szerint ez így teljesen rendben van.
Míg a „hagyományos kábítószerek” (kannabisz, amfetamin, LSD, heroin stb.) esetében a törvény pontos mennyiségi határokat jelöl ki, addig ez az elem hiányzik a dizájnerdrogoknál. Addig, amíg egy új drog C listás szernek minősül, még ugyanúgy meg van határozva a pontos mennyiség. Abban a pillanatban viszont, hogy az új szert tiltólistára teszik, a pontos mennyiségi határ helyett a
„hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja”
lesz a mérce. De vajon el lehet-e ez alapján dönteni, hogy az utcán vásárolt drog csekély vagy jelentős mennyiségű? A Pécsi Törvényszék szerint határozottan nem.
A pécsi bírák szerint a jelenlegi gyakorlat Alaptörvény-ellenes, ezért 2017 februárjában az Alkotmánybírósághoz fordultak. Többek között azt nehezményezték, hogy
- Nincs meghatározva, hogy kit nevezhetünk „hozzá nem szokott” fogyasztónak. Hogy kezelje a bíróság azt, hogy mindenki másképp reagál a szerekre?
- Az „átlagos hatásos adag” az egyszeri vásárolt adagra vagy a tiszta hatóanyagra vonatkozik?
- Az „átlagos hatásos adag” esetében milyen használati formát vegyen figyelembe a bíróság? Elszívva vagy intravénásan beadva egészen más dózisok hatásosak.
- Mi alapján határozzák meg a szakértők az „átlagos hatásos adagot”? A Törvényszék szerint az illegális terjesztők adatai és a fogyasztók által közölt tapasztalatok alapján dolgoznak. Ez mennyire tekinthető tudományos igényűnek és objektívnek?
Mindezek alapján a Pécsi Törvényszék esetlegesnek ítélte a szabályozást, ami jogbizonytalansághoz vezet. A bírák ezért azt javasolták, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a törvényt és hívja fel a jogalkotót, hogy minden kábítószer esetében tételesen határozza meg az egyes mennyiségi limitekhez köthető tömegeket.
Csalódást keltő ítélet
Az indítvánnyal teljes mértékben egyetértettünk. Ráadásul amikor egy új pszichoaktív szert tiltólistára tesznek, radikálisan megváltozik az a mennyiség, aminél több nem lehet a fogyasztónál. Ilyenkor az egyik napról a másikra a 2 grammról a századára, 20 mg-ra csökkenhet, ahogy ezt a bírósági gyakorlatban láthatjuk. A tiltólistázás miatt a terjesztők szabadulni akarnak a készleteiktől, úgyhogy kedvezményesen kiárusítják a már nem kívánatos szereket. A gyanútlan fogyasztók pedig az új mennyiségi limitek értelmében már jelentős mennyiségnek minősülő adagokat tárolnak. Ha pedig megosztják valakivel a náluk lévő szert, automatikusan terjesztőnek minősülhetnek, ami börtönbüntetést eredményezhet.
Éppen ezért bíztunk az Alkotmánybíróság előremutató határozatában, ám csalódnunk kellett: minden marad a régiben. Az AB arra hivatkozott, hogy időigényes szerenként külön-külön meghatározni, hogy mekkora a megfelelő tömeg, ez pedig a terjesztők malmára hajtja a vizet. Éppen ezért célravezetőbb szerintük egy olyan általános mérce alkalmazása, mint az „átlagosan fogyasztott mennyiség”. Nem törődnek viszont azzal, hogy mindez jogbizonytalanságot eredményez és nem oldja meg az „átlagos hatásos adag” meghatározásának kérdését. Egy fogyasztó ugyanis sohasem lehet biztos abban, hogy ha van nála egy pár gramm valamilyen szerből és elkapják, szabálysértésért kell-e felelnie vagy bűncselekményért, és lesz-e lehetősége az elterelést választani, vagy komoly börtönbüntetésre számíthat.
Érthetetlen, hogy ha az új pszichoakítv szerek esetében sikerült meghatározni egy általános mennyiségi határt (2 gramm tiszta hatóanyag-tartalom), akkor miért ne lehetne a tiltólistára vételük után is fix mennyiséget alkalmazni. Ezzel mindenki számára világossá válna, hogy az adott szerekkel végzett tevékenységekkel mit kockáztat és a bíróságok is következetes ítéleteket tudnának hozni.
Hosszabb szakmai álláspontunkért kattints ide.
Kardos Tamás
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.