Veszélyesen kevés földgázzal futott neki Magyarország 2013 telének, amikor az oroszok akár el is zárhatták volna a gázcsapot - állítja egy Századvég-elemzés. A tározók alacsony töltöttségi szintje a MET-ügynek köszönhetően és a megvásárolt tárolók dacára következett be.
“Komoly kockázatot” jelentett a magyar földgáztározók “kritikusan alacsony” töltöttsége 2013 novemberében, amikor az orosz-ukrán gázelszámolási vitái azzal fenyegettek, Magyarország orosz gáz nélkül maradhat télire – állítja egy a magyar Miniszterelnökség számára készült korabeli elemzés. A tanulmányból az is kiolvasható, hogy az orosz gázcsap elzárását a magyar készletek alig egy hónapig tudták volna fedezni, ezután “drasztikus ellátási korlátozások ellenére is rövid időn belül bekövetkezhetne a tározók teljes kiürülése”.
Mint azt az elemzés megállapítja, a “tározókban lévő gáz mennyisége 2010 óta folyamatosan csökken”, annak ellenére, hogy eközben az állami MVM egy százmilliárd forintos nagyságrendű tranzakcióban megvette az országban lévő négy kereskedelmi gáztározót is. Eközben a stratégiai tartalék visszapótlása sem sikerült a 2011-es szintekre – jelentős részben a kormányközeli MET-et helyzetbe hozó ügyleteknek köszönhetően. Az elemzés, ami az eddig bevallottnál jóval sötétebb színben tünteti fel az ország energiabiztonsági állapotát, a Századvégtől kiperelt dokumentumok közé tartozik. Az akkoriban kiélesődő orosz-ukrán gázvita Magyarország “gázellátásbiztonsága szempontjából kockázatot jelentett”.
Téli nyugalom
"A téli felkészüléshez szükséges [földgáz]készlet rendelkezésre áll" - csitította az aggódókat Németh Lászlóné, akkori fejlesztési miniszter 2013 telén egy parlamenti kérdésre adott válaszában. Az energetikáért is felelős kormánytag azonban csak arról a minimális földgázkészletről beszélt, ami például a gázzal fűtő lakossági igényeket elégíti ki vészhelyzet esetén. Ezzel szemben egy hetekig tartó gázkrízis esetén a magyar gazdaság gázigényeit csak korlátozva - vagy még úgy sem - tudták volna fedezni a készletek.
2009-ben, egy orosz-ukrán elszámolási vitában az oroszok elzárták a gázcsapot. Magyarország akkor két hétre maradt gáz nélkül, és csak egy nap kellett korlátozásokat életbe léptetni. Egy szakértő szerint azonban csak ez több milliárd forintos károkat okozott. Az ipar teljes leállása pedig hetente fél százaléknyit vett volna el az éves GDP-ből.
Utólag ugyan tudjuk, hogy a szállítások végül nem álltak le, és a 2013-as tél kellemesen enyhének bizonyult, ezt azonban előre értelemszerűen nem lehetett látni. A Miniszterelnökségnek szerződéses megbízással tanácsokat adó Századvég 2013 novemberi elemzésében úgy ítélte meg, hogy egy újabb elszámolási vita miatt könnyen újra bajba kerülhetünk: “kiélesedett az orosz-ukrán gázvita, ami Magyarország gázellátásbiztonsága szempontjábül kockázatot jelent [...] az éleződő politikai helyzet azt eredményezheti, hogy 2009-hez hasonlóan időlegesen leáll az Oroszország felől érkező gázszállítás”. Egy másik, szintén ebben a hónapban készült elemzésben azt is megállapították a tanácsadók, hogy a 2009-eshez képest igazából csak rosszabbodott az ellátásbiztonsági helyzetünk, mert csak az országból kifelé vezető kapacitások épültek az eltelt négy évben.
Üres tárhely
Az országnak ekkor öt földgáztározója volt: négy kereskedelmi tározó, és egy stratégiai. Ezek feltöltöttsége a Századvég véleménye szerint tragikus volt: “a magyarországi földgáztározók 2013 novemberi rendkívül alacsony töltöttségi szintje komoly kockázatot jelent [...] kritikusan alacsony szintre esett a tározókban található gázkészlet” - írták. Ebben az időszakban olyan 2800-2900 millió köbméter gáz volt a tározókban, ami a teljes, kb. 6300 köbméteres kapacitások mindössze 45 százalékos kihasználtságnak felel meg - és a megelőző évi adatokhoz képest is vagy 600 millió köbméterrel kevesebb. Ez annyira kevés volt, hogy az elemzés szerint a 2012-es évi felhasználási tempóval számolva a következő év kora tavaszán még úgy is hozzá kellett volna nyúlni a biztonsági készlethez, ha az orosz szállítások nem állnak le. Ha azonban az oroszok elzárták volna a gázcsapot, hideg időben megközelítőleg egy hónap alatt elfogyott volna a gázunk.
Ez úgy jön ki, hogy a hazai kitermelés maximuma 12 millió köbméter egy napon. Az osztrák-magyar gázvezeték kapacitása 14 millió köbméter, de ha az oroszok beszüntetik a szállítást, ebből kb. 7 milliónyi köbmétert át kell adnunk a szintén orosz gáz nélkül maradó Ukrajna, Románia és Szerbia felé. A tározókból nem lehet akármilyen sebességgel kitárolni: 40 százalékos feltöltöttségnél 70 millió, 20 százalékosnál 60 millió, 10 százalékos feltöltöttségnél 40 millió köbméter gázt lehet kivenni egy napon.
Egy hűvös hónap
Ha egy nagyon hideg napon Magyarország 75 millió köbméter gázt fogyaszt (ez volt a 2012-es csúcsérték), akkor egy nagyon hideg télen már a tározók 20 százalékos töltöttségénél komolyan csökkenteni kell a fogyasztást - hiszen 10 százalékos töltöttségnél már egyenesen matematikai képtelenség lesz az összes igény kielégítése. A legrosszabb forgatókönyvvel számoló elemzés azt írja: “ha az orosz gázstop körülbelül 40 százalékos feltöltöttségnél [amit “normál” üzemenetben december első felében elérünk] történne meg - akkor hozzávetőleg 22-23 nappal később” érünk 20 százalékra, “amikortól korlátozásokat lenne szükséges életbe léptetni”. Ezután “9-10 nap elteltével [...] hozzá kellene nyúlni a biztonsági földgázkészlethez, ami további drasztikus korlátozások meghozatalát követelné meg”. És, ha már a 10 százalékos szintet is elértük, akkor “drasztikus ellátási korlátozások ellenére is rövid időn belül bekövetkezhetne a tározók teljes kiürülése”.
A veszélyesen alacsony szintet úgy érte el az ország, hogy 2013 elején egy 264 milliárd forintos tranzakció keretében az állami Magyar Villamos Művek (MVM) kezébe került mind a négy kereskedelmi gáztározó. A stratégiai tározóban pedig a tanulmány születésének idején 764 millió köbméteres biztonsági készlet volt. Alig néhány évvel korábban, 2011 elején ez még 1200 millió köbméteres volt. Ez akkor azért csökkent le, mert 2011-ben a kormány - arra hivatkozva, hogy olcsóbb gázt szeretne biztosítani - kivett a tartalékból 585 millió köbméter gázt. A pótlásra összesen évi 2,9 milliárdos kapacitást kapott az MVM és a 2013-ban szintén az állami vállalathoz került Eon kereskedőcége. A hiányzó gázmennyiséget mégsem pótolták vissza, az állam pedig szó nélkül, évről évre rendeleti úton meghosszabbította az olcsó, nyugati gázhoz adott hozzáférést. Ezt a rendeletet végül tavaly vonták vissza. Ez volt az elhíresült MET-ügy; a többek között a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István érdekeltségébe tartozó vállalat azzal járt nagyon jól, hogy minimális felárral kapta meg az állami vállalattól a piaci árnál sokkal olcsóbb gázt. A MET 2012-ben például közel 50 milliárdos adózott eredményt produkált.
Egyébként 2013 szeptemberében, vagyis nem sokkal az előtt, hogy a Századvég a gáztározók “kritikusan alacsony” töltöttségi szintje jelentette “komoly kockázatról” írt volna, az állami vállalat 200 millió köbméter gázt adott el a MET-nek a biztonsági készletből.
Az írás Sarkadi Nagy Márton szellemi tulajdona, amit a TASZ pályázatára készített.
Photo credit: theilr via VisualHunt.com / CC BY-SA
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.