A „norvég civil támadások” a NER-ben

2013 nyarán, egy kormányzati nyilatkozattal indult, majd a Fidesz újraválasztása után két nappal, 2014. április 8-án élesedett az az eseménysorozat, melyben több mint félszáz törvényesen működő hazai civil szervezetet hurcolt meg a kormányzat. Két év alatt összesen 62 civil szervezetet vont be vizsgálatába a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, 4 alapítvány adószámát próbálta meg felfüggeszteni 15 hónapon át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, minimum egy feljelentés alapján nyomozott körülbelül 16 hónapon át a rendőrség, 7 szervezetet vizsgált kiemelten egy éven keresztül a NAV, és 7 szervezetet ellenőrzött az ügyészség.

Az eljárások nyomán egyetlen civil szervezetet sem marasztaltak el, és legalább egy esetben bíróság is kimondta, hogy az eljárás indokolatlan és törvénytelen volt. A vizsgálatok csak a NAV esetében szervezetenként 35-36 napig tartottak 2 munkatárs részvételével, és körülbelül ugyanennyi munkaterhet róttak a szervezetekre a másik oldalon.

A norvég civil támadások második évfordulójára emlékezünk blogunkkal.

2013 augusztusában kormányzati támadássorozat indult Magyarországon tevékenykedő civil szervezetek ellen. A támadás három színtéren valósult meg – kommunikációs, pénzügyi és jogi területeken. A kormányzati kommunikációban következetesen külföldről pénzelt politizáló ál-civilek jelentek meg, és követendő példaként rendre olyan szervezeteket neveztek meg, amelyek a kormány által elvárt civil szolgáltatói feladatok helyett jogvédő feladatokat látnak el. Ezek a szervezetek többek között a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) támogatásában részesültek vagy részesülnek most is. Olyan forrásból, melynek odaítélése és lebonyolítása pártpolitikától független szervezetek kezében van. A kormányzat ugyan kísérletet tett az NCTA forrásainak állami kontroll alá vonására, azonban ez meghiúsult.

2014 áprilisától kezdődően kormányzati és hatósági össztűz zúdult az Alap kezelésével megbízott lebonyolító alapítványokra és az alapból támogatott szervezetekre. A két éves procedúra alatt a KEHI soron kívüli ellenőrzés keretében vizsgálta az Alap felhasználását, azonban a KEHI jogosultsága a vizsgálatra jogilag vitatható volt. 2014 nyarán rendőrségi nyomozás indult házkutatással, a KEHI pedig kezdeményezte a NAV-nál a lebonyolító alapítványok adószámainak felfüggesztését. Októberben a KEHI közzétette jelentését, mely után adóellenőrzés és ügyészségi törvényességi felügyeleti vizsgálatok indultak 2015 elején.

Mindeközben a norvég fél befagyasztotta az NCTA-n kívüli, kormányzati projektek finanszírozását. 2015 nyarán a két ország között tárgyalások kezdődtek a források feloldásával kapcsolatban. A tárgyalások 2015 végéig folytatódtak és sajtóhírek szerint mindkét fél számára eredményesen zárultak. A megállapodásnak egyértelmű feltétele volt, hogy a magyar kormány fejezze be a támogatás kezelésében érintett és a támogatott civil szervezetek elleni eljárásokat és adjon biztosítékot arra, hogy senki ellen nem indul további hatósági eljárás. Kormányzati források a másik oldalon azt állították, hogy a kapitulációért cserébe a magyar kormány vétójogot kapott a lebonyolítók kiválasztásánál az NCTA következő támogatási időszakára. Bár a norvégok feltételeire vonatkozóan vannak teljesen egyértelmű utalások, a magyar vétójogra egyetlen mondat sem utal a 2015. november 24-i találkozó emlékeztetőjében.

2015 júliusa és 2016 februárja között minden vizsgálat megszűnt. A rendőrségi eljárás gyanúsítás nélkül lezárult, a lebonyolító alapítványokkal szemben megszüntették az adószám felfüggesztési eljárást, lezárult a 7 civil szervezettel kapcsolatos adóellenőrzés és megszűntek az ügyészségi vizsgálatok is. A szervezetek adó vizsgálatát lezáró jegyzőkönyvek minden esetben ugyanazzal a szöveggel zárultak, melyben a NAV kijelentette, hogy hatósági eljárás egyik esetben sem indul. 

A két év alatt az eljárásokat kiterjedt média visszhang kísérte. A támadásokkal kapcsolatban jellemző volt, hogy a lényegi információk a sajtóban jelentek meg először és az érintettek csak utána kaptak hivatalos tájékoztatást. A híradásokból minden lényegesebb eseményről hírt kaphattunk, azonban a vizsgálatok konkrét okáról, elrendelőjéről, illetve eredményéről, azóta sincs hozzáférhető adat. Annak ellenére, hogy a vizsgálatok közben kommunikációs szinten nagyon komoly gyanúsítások és fenyegetések hangzottak el – jogosulatlan pénzügyi tevékenység, hűtlen kezelés, költségvetési csalás, okirat hamisítás, vagy a civil vezetők vagyonosodási vizsgálata és adószámok felfüggesztése – az eljárások rendre eredmény nélkül zárultak.

A támadások során azonban kibontakozott egy olyan kép, amelyben a magyarországi civil szervezeteket jó és rossz civilekre lehetett mesterségesen felosztani. Többek között erre hívta fel a figyelmet 2016. február 16-i jelentésében Michel Forst független ENSZ szakértő is. A kiadott jelentés szerint a magyarországi emberi jogi szervezetek egyre polarizáltabb és átpolitizáltabb környezetben kénytelenek tevékenykedni, miközben a hatalom mondvacsinált büntetőeljárásokkal próbálja meg hitelteleníteni mindennapi munkájukat. Tegyük hozzá, eredménytelenül. Ahogy egy nemrég megjelent kutatás is mutatja, egyre kevésbé bízunk választott politikai vezetőinkben és egyre nagyobb a bizalom civil munkánk iránt.

2013 augusztusában megjelent a Heti Válaszban egy cikk, mely szerint bizonyos magyarországi civil szervezetek - melyek céljai és értékrendje nyíltan szemben áll a kormány hivatalos politikájával - Soros György „kitartottjai”. A cikk utalt arra is, hogy ugyanezen körnek oszt pénzt „uniós pótkasszaként, kvázi közpénzközvetítőként” a Norvég Civil Támogatási Alap. A „problémás civilek” listáján 13 szervezet neve szerepelt, köztük több emberi jogokkal foglalkozó jogvédő szervezet.

2014. április 8-án - két nappal a Fidesz-KDNP újraválasztása után - Lázár János levélben kifogásolta a norvég kormánynál, hogy az NCTA támogatásait olyan civil szervezet kezeli, amelyik szorosan köthető egy magyarországi politikai párthoz, az LMP-hez. 2014 májusában a norvég kormány felfüggesztette a norvég támogatások nagyobbik, NCTA-tól független, kormányzati projektjeire vonatkozó részeinek folyósítását. Az indok az volt, hogy ezeknek a támogatási projekteknek a lebonyolítását a norvég fél beleegyezése nélkül helyezték át a Széchenyi Programirodához. Ezt követően, május 24-én a Miniszterelnöki Hivatal bejelentette, hogy a kormány felkérte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI) az EEA/Norway Grants, Norvég Civil Támogatási Alapjának soron kívüli ellenőrzésére.

A jogi eljárások 2014 augusztusától kezdve több szálon zajlottak. Az NCTA lebonyolításában részt vevő alapítványok ellen először a KEHI kezdeményezett a NAV-nál eljárást adószámuk felfüggesztéséért. Eközben rendőrségi nyomozás indult a norvég pénzekkel kapcsolatos hűtlen kezelés gyanúja miatt. A rendőrségi eljárás részeként 2014 szeptemberében a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) nyomozói szállták meg a lebonyolító alapítványok irodáit, hogy dokumentumokat és adathordozókat foglaljanak le. A házkutatás a két éves támadássorozat leglátványosabb és legmegfélemlítőbb eleme, azonban erről mondta ki leghamarabb bírói ítélet, hogy törvénytelen és megalapozatlan volt.

A KEHI 2014 októberében kiadta záró jelentését, majd 2015 januárjában a NAV további adóellenőrzéseket indított, feltehetően a KEHI jelentés nyomán. A vizsgált 58 civil szervezet közül 7-nél indítottak adóvizsgálatot. Ezzel párhuzamosan ugyancsak 7 szervezetnél az ügyészség is vizsgálatot indított a szervezetek működésének törvényességére vonatkozóan. Eközben a norvég fél közzétette az általa rendelt és 2014 második felében végzett független értékelői jelentést, mely mindent rendben talált a Norvég Civil Támogatási Alap lebonyolításával kapcsolatban és a civil konzorcium munkáját több mint kielégítőnek találta. Egy hónappal később Lázár János kijelentette, hogy a parlamenti politikusok mintájára vagyonukkal elszámoltathatóvá kell tenni a civil szervezeteket és vezetőiket is.

A június végére lezárult ügyészségi vizsgálatok nyomán kommunikációjában a kormányzat igazoltnak látta gyanúját, hogy az NCTA pénzeinek felhasználása körül nincs minden rendben, hiszen az ügyészség szabálytalanságokat tárt fel a hét vizsgált civil szervezetnél. A valóság ehhez képest az volt, hogy bár az eredetileg vizsgált 58 szervezetből összesen csak hétnél indult ügyészségi vizsgálat, ezek a vizsgálatok 3 esetben apróbb adminisztratív hibákat tártak föl, 3 esetben már megszűnt vagy megszűnőben lévő szervezeteket vizsgáltak, míg egy esetben a vizsgált szervezet épp elvesztette közhasznú jogállását, így okafogyottá vált a vizsgálat.

2015. október 20-án a NAV lezárta az ismeretlen tettes ellen folyó, de az Ökotárs Alapítványt és további 17 támogatott civil szervezetet érintő nyomozást, mely határozat ellen a KEHI panasszal élt. A 444.hu megfogalmazásában „bebizonyosodott, hogy mind az Ökotárs, mind a támogatott alapítványok minden törvényi előírásnak, beszámolási kötelezettségnek eleget tettek”.

A nyilvánosság számára 2015. december 9-én jelentették be, hogy a norvég fél és a magyar kormány megállapodott a felfüggesztett források újranyitásában. A megállapodás ellenére december közepén tovább folytatódtak a civilekkel szembeni kritikus megnyilvánulások, Lázár János a Fidesz kongresszusán továbbra is idegen zsoldban álló civilekről beszélt.

2013 szeptemberében indult a TASZ Norvég Civil Támogatási Alapból finanszírozott projektje. A projekt célja az volt, hogy jogvédelemben szerzett tapasztalatunkat átadjuk más, az ország különböző régióiban működő civil szervezeteknek. A projekt során tíz szervezettel dolgoztunk együtt több mint két éven át. Képzési sorozatot indítottunk jogérvényesítésről, eredményes civil kommunikációról, államtól független, közösségi finanszírozási módokról és mindezeket hatékonyan támogató videó készítésről és on-line kommunikációról.

A közös munka során segítségünkkel partner szervezeteink közérdekű adatigénylőkké váltak, gyámhatósági gyermek elvételes ügyekben léptek föl, vagy beadványt írtak az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Eközben nekünk is volt alkalmunk más szemmel nézni munkánkra és nagyon értékes visszajelzéseket, ötleteket kaptunk, melyeket be tudtunk építeni tevékenységünkbe. A projekt lezárásaként a szervezetek idei adományszervező kampányainak elindításában működtünk közre. A projekt és a szervezetek bemutatására közös blogot indítottunk CIHA néven.

 

 

Torma Judit

Fotó: Déri Miklós