Demokrácia 2.0: A Te szempontjaid

Miért több, mint nemzeti konzultáció?

A "Your Priorities" ["A Te szempontjaid"] és az ebből kinövő "Betri Reykjavik" ["Jobb Reyjavik"] az állampolgári részvételt segítő civil kezdeményezések. Olyan online felületek, amelyeken bárki véleményt nyilváníthat városa, politikai közössége közügyeiben. Izland fővárosa, Reykjavik az élen jár a rendszer használatában: a város önkormányzata elkötelezte magát amellett, hogy megvitatja minden hónap 5 legnépszerűbb javaslatát. Na de miben több ez, mint a Magyarországon divatossá tett nemzeti konzultáció, ami ellen már korábban is szót emeltünk?

Egyrészt, a "Your Priorities" az, aminek mondja magát: a Te szempontjaidra kíváncsi. Ez nem csak azt jelenti, hogy a megvitatásra, szavazásra bocsátott kérdések nem a mindenkori kormány kénye-kedve szerinti sugalmazott válaszok. Te Magad is tehetsz fel kérdéseket, tehetsz javaslatokat, Te szabhatod meg a konzultáció irányát, célját. Nem a kormány vagy önkormányzat határozza meg, hogy az állampolgárok miről konzultáljanak, hanem Te, az állampolgár – más állampolgárok együtt – határozhatod meg, hogy a helyi önkormányzat milyen kérdéseket vitasson meg, miről döntsön.

Másrészt: a "Your Priorities" átlátható. Volt példa korábban Magyarországon is olyan nemzeti konzultációra (ez az InternetKon), amely egy tágabb témakörön belül – állítólag – az állampolgárok által feltett kérdésekből válogatta össze a konzultációra bocsátott kérdéseket. Csakhogy a folyamat nem volt átlátható. Fogalmunk se lehetett róla, valóban a mi kérdéseinkből alakul-e ki a konzultáció napirend, és arról sem, hogy milyen szempontok alapján válogatták a kérdéseket. A "Betri Reykjavik" felületen Reykjavik önkormányzata ezzel szemben előre megadott eljárás alapján, a legnépszerűbb öt javaslatot választja ki és tárgyalja meg– és eközben mindannyian láthatjuk, milyen javaslatok merültek föl.

Harmadrészt: az online felület nyilvános, érdemleges vitára is lehetőséget ad. A javaslatokra nem csak szavazni lehet, hanem érveket és ellenérveket is lehet csatolni, amellyel másokat is meggyőzhetünk, az önkormányzatnak is szempontokat adhatunk, és mi magunk is tájékozódhatunk a közügyekről, formálhatjuk saját álláspontunkat az oldal használata során. A nemzeti konzultációval szemben tehát valóban "konzultációról" van szó, amely során alakulhatnak, hathatnak egymásra a résztvevők álláspontjai, nem pusztán az álláspontok ütközéséről, összegzéséről van szó.

Mit tud a demokrácia "upgrade"-je az előző verzióhoz képest?

A "Your Priorities" felületet a demokrácia "upgrade"-jeként határozzák meg készítői. A "Your Priorities" nem küldi sem szabadságra, sem nyugdíjba a képviselőket –  inkább több munkát ad nekik. Döntést nem ad ugyan közvetlenül az állampolgárok kezébe, de lehetőségeket ad mind az állampolgárok, mind a képviselők kezébe, hogy az állampolgárok nézeteinek, érdekeinek nagyobb szerepe legyen a közügyek alakításában.

A demokráciák jelentős változásokon mentek keresztül a huszadik század eleje óta: a korábbinál nagyobb, kulturálisan, nézeteikben, értékeikben, érdekeikben sokszínűbb közösségek hoznak együtt döntéseket. Ráadásul a 20. század folyamán számos olyan kérdéskör vált demokratikus közüggyé, amely korábban nem is volt politikai kérdés (pl. az egészségügy, a közoktatás kiterjedt állami szolgáltatásaival kapcsolatos megoldások). A lakosság érdekei, nézetei az előbbi okokból ma szerteágazóbbak és összetettebbek, mint régen, ezért képviseletük is összetettebb feladattá vált. Erre a megnövekedett kihívásra válaszol a technikai fejlődés adta lehetőséggel a "Your Priorities".

Még ha a képviselők továbbra is maguk döntenek a javaslatokról, az online felület szempontjai, vitái, javaslatai segítik őket abban, hogy pontosabb képet kapjanak az általuk képviselt közösségek problémáiról, érdekeiről, elképzeléseiről. Így a képviselők saját hatáskörükben is megfontoltabb döntéseket tudnak hozni. Ez az "upgrade" lényege.

Miért nem mindent ezzel döntünk el, ha ilyen szuper?

A "Your Priorities" segíti a hatékony képviseletet, ha komolyan veszik – de ronthat rajta, ha túl komolyan veszik. Az ehhez hasonló online felületek használatának megvannak a határai, amiért a rajtuk keresztül zajló viták, szavazások eredményeit érdemes fenntartásokkal kezelnünk.

1. Nem minden politikai közösség tagjainak van egyenlő internet-hozzáférési lehetősége. Reykjavik egy aránylag kicsi és viszonylag jómódú közösség, ahol nagyjából mindenkinek méltányos és egyenlő esélye van a felület használatára. De képzeljük el, mi lenne, ha Magyarország kormánya, vagy akárcsak a főváros önkormányzata használna egy hasonló felületet? Valószínűleg például a Kelet-Magyarországot (vagy épp a Főváros külső VIII. kerületét) érintő javaslatok sokkal kisebb arányban jelennének meg a felületen, és az ezeken a területeken lakók szempontjai nem kapnának másokéval egyenlő hangsúlyt a szavazásokban, vitákban. Hiszen nincsenek a jobbmódú régiók lakosságával egyenlő internet-hozzáférési lehetőségeik.
2. A mozgósító érdekcsoportok versenye nem fair verseny: Te se szeretnéd, ha a Nálad gazdagabb polgároknak jobban hallatszana a hangja, mint a szegényebbeké. A "Your Priorities" készítői úgy gondolják, nem baj, ha a felületen való részvételre különféle érdekcsoportok mozgósítják az embereket, hiszen ha az egyik javaslatot támogató érdekcsoport működésbe lép, beindul az ellentétes oldal is. A különféle politikai nézetek lobbiereje legalább nyíltan csap össze. Ez igaz, csakhogy a politikai nézetek lobbiereje olykor nagyon egyenlőtlen: jellemzően éppen a legrosszabb helyzetű állampolgárok érdekei, nézetei mellett nem állnak például jelentős üzleti érdekek. Amíg egy jól szabályozott választási kampányban a versenyző jelöltek egyenlő esélyek mellett győzhetik meg a választópolgárokat, a "Your Priorities"-en szabályozatlan a verseny, ezért a gazdagabb mozgósító csoportok nagyobb befolyásra tudnak szert tenni, és ezzel torzítani tudják a "nép akaratáról" kialakult képet.
3. A közösség politikai döntéseiben kizárólag a közösség tagjai jogosultak részt venni. Valószínűleg Te sem szeretnéd, ha az izlandi állampolgárok döntenék el, hogyan nevezzenek el egy budapesti teret. A "Your Priorities"-en ezzel szemben bárki regisztrálhat, szavazhat, javaslatot tehet pl. a Reykjavik közügyeit érintő kérdésekben. (Igen, Te is: ne élj vissza vele!) Egy legitim választáson, népszavazáson ezzel szemben biztosított, hogy valóban csak a közösség tagjai szavazhatnak – részben épp ez teszi legitimmé, komolyan vehetővé az eredményt. (Nem úgy, mint a magyarországi országgyűlési választásokon, ahol a Magyarországon soha nem lakott torontói állampolgár is szavazhat.)
4. A választópolgárok akkor tudják szabadon és egyenlő eséllyel kifejezni akaratukat, ha a politikai részvétel során az ehhez hasonló visszaéléseket megelőzik. Neked se tetszene, ha valaki a nevedben szavazna. A "Your Priorities"-en viszont bárki regisztrálhat – a Te nevedben is. Vagy éppen 3 különböző ember nevében, három szavazatot leadva, és ezzel háromszorosára nagyítva a saját akaratát.
5. Vannak dolgok, amikről hiába szavazunk, mert nem demokratikus döntéshozatal tárgyai. Például a kisebbségek egyenlő jogait nem veheti el a többség. Az időjárásról Te sem szavaznál, ugye? Na és a szomszédod jogairól? Olyasmit nem kérhetünk számon az önkormányzaton, amiről az önkormányzat nem dönthet – vagy azért, mert döntéssel nem tudja befolyásolni, vagy pedig azért, mert a döntés a kisebbségbe került állampolgárok jogait csorbítaná. Egy népszavazási kérdést pont az ilyen problémák kiszűrése miatt kell egy választási bizottságnak hitelesítenie: a többségi döntések "előszűrésen" mennek át. Ezt az előszűrést nélkülözi a "Your Priorities" – ami jó, mert szabadságot ad a vélemények, szempontok kifejtéséhez. De egyben a rendszer korlátait is kijelöli: a felületet így nem lehet politikai döntésekre használni, hiszen olyan kérdésekről is dönthetnénk vele, amikről nincs jogunk dönteni.

Összességében tehát a "Your Priorities"-hoz hasonló rendszerek komoly segítséget jelenthetnek a hatékonyabb képviselet, a képviselőinkre való nyomásgyakorlás eszközeként, de nem alkalmasak a képviselőink "helyettesítésére", kiiktatására. Támogatják, javítják a politikai döntéseket, de nem használhatjuk őket döntéshozatalra a részvétel szabadságának és egyenlőségének, mások jogainak veszélyeztetése nélkül.

Mráz Attila

programvezető

Politikai Részvételi Jogi Program