Mennyire értenek egyet a TASZ álláspontjával az egyes pártok választói?

A TASZ-t gyakran éri az a vád, hogy egyik vagy másik párt politikai nézetrendszeréhez igazodik, és álláspontja kialakításakor szem előtt tartja, hogy azzal kedvez-e valamelyik pártnak vagy sem. Ezt a vádat jellemzően az fogalmazza meg, aki éppen valamiben nem ért velünk egyet. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ álláspontját a TASZ-nál dolgozóknak a szabadságjogokról vallott felfogása alakítja, függetlenül attól, hogy az éppen egybevág-e egyik vagy másik politikai párt elképzeléseivel vagy eltér attól. Minden párttól egyenlő távolság tartására törekszünk, velük bármilyen együttműködésre csak előre meghatározott és nyilvánosságra hozott elveknek megfelelően, a teljes átláthatóság biztosítása mellett kerülhet sor.

A politikai pártok és mi különböző célokkal ugyan, de ugyanazokat az embereket szólítjuk meg. A pártok abban érdekeltek, hogy a választópolgárokat maguk mellé állítsák, és ezáltal közhatalmi pozíciókba kerüljenek, mi pedig abban, hogy ugyanezeket a polgárokat megnyerjük a szabadságjogok és a jogegyenlőség ügyének, minél többen legyenek azok, akik azt követelik, hogy az állam ne sérthesse meg az egyén jogait. Számunkra pedig nemcsak az fontos kérdés, hogy a közhatalomba igyekvő pártok hogyan foglalnak állást szabadságjogi kérdésekben, hanem az is, hogy a polgárok mit gondolnak azokról a célokról, amelyekért mi dolgozunk.

Megvizsgáltuk, hogy a TASZ témái közül melyek azok, amelyek a leginkább megosztják a különböző pártpreferenciával rendelkező polgárokat és azt is, hogy legfontosabb állításaink mely pártok választóinak meggyőződésével egyeznek, ha egyáltalán kimutatható bármilyen összefüggés a pártpreferencia és a TASZ céljainak támogatása között.

A felmérést a Magyarországon élő felnőtt lakosságot nem, kor, lakóhely és iskolai végzettség szempontjából reprezentáló véletlen mintavételen alapuló, ezerfős adatfelvétellel végezte el megbízásunk alapján a TÁRKI 2015 nyarán. A felmérés ezen része úgy történt, hogy különböző, a TASZ témáival összefüggő állításokat fogalmaztunk meg, köztük olyanokat, amelyekkel nem értünk egyet, és olyanokat is, amelyek megegyeznek a TASZ álláspontjával, és a válaszadókat arra kértük, hogy egy skálán határozzák meg, hogy az adott állítással milyen mértékben értenek egyet. A válaszadók olyan állításokkal találkozhattak, mint például „A nők dönthessenek szabadon arról, hogy megtartják-e megfogant gyermeküket.” Vagy: „A népszerűtlen vagy ellenérzést kiváltó tüntetés is legyen szabad, ha az békés marad.” „Nem szabad megbüntetni, aki a politikusokat trágár szavakkal kritizálja.” De találkoztak olyanokkal is, mint „A közoktatásnak fontos része a vallási, világnézeti nevelés.” Vagy: „A HIV fertőzéssel élők elkülönítése a többség érdekében indokolt.” „Indokolt, hogy a hatóságok (pl. rendőrség) szigorúbban kezeljék a romák ügyeit, mint a nem romákét.” „A józan drogpolitika fontos része a fogyasztók megbüntetése.”

A felmérés egyik eredménye az, hogy a TASZ témáinak felében dolgozik olyan célokért, amelyet érdemben eltérően ítélnek meg az egyes politikai pártok szavazói. Ezek a drogpolitikával, a tanszabadsággal, a HIV-vel élők jogaival és a gyülekezési szabadsággal kapcsolatos állításaink voltak. A TASZ ezen programjai tehát más és más pártok támogatói számára szimpatikusak vagy éppen elvetendőek. Ezen adatok alapján a TASZ céljaival egyetértők és az azokat elutasítók is pártpolitikai szimpátiájuk alapján is színes képet mutatnak.

A jelenlegi kormánypártok (FIDESZ-KDNP) szimpatizánsai körében például nagyobb arányban találtunk olyan válaszadókat, akik mind a romákkal szembeni diszkriminatív hatósági fellépésekkel, mind pedig a gyülekezési szabadsággal kapcsolatos TASZ állásponttal értenek egyet, mint az MSZP szimpatizánsok körében. Ennek hátterében persze számos tényező állhat, mint például a két párt támogatói közötti jelentősen eltérő korösszetétel, vagy akár az, hogy az MSZP szimpatizánsai körében még élénken él 2006 őszének emléke.

A Jobbik szimpatizánsai között az átlagnál jelentősen nagyobb (az átlagos 66%-hoz képest 75%-os) arányban találtunk olyan válaszadókat, akik a TASZ elképzelésével egyezően képzelik a gyülekezési szabadság megvalósulását. Ez nem véletlen, hiszen az utcai politizálásban ez a párt az egyik legaktívabb. A HIV-vel élők  elkülönítéséről az LMP, a DK, és meglepő módon a Jobbik szimpatizánsai gondolkodnak a TASZ-hoz hasonlóan. A világnézetileg semlegesség közoktatás igényével, ami a TASZ számára fontos, a FIDESZ-KDNP szimpatizánsai átlag alatti mértékben (az átlagos 25%-hoz képest 19%) míg az LMP támogatói az átlagot jelentősen meghaladó mértékben értettek egyet (55%). A drogpolitikai programunk a DK és az EGYÜTT szimpatizánsai körében népszerű, az LMP támogatói körében viszont kifejezetten nem.

A Jobbik szimpatizánsok tehát kiemelkedő mértékben támogatják a TASZ gyülekezési jogi elképzeléseit, a DK szimpatizánsok a drogpolitikai és roma programjaival, valamint a HIV-vel élőkkel kapcsolatos TASZ álláspontot, míg az LMP szimpatizánsok körében a tanszabadsággal és a HIV-vel élőkkel kapcsolatos TASZ álláspontok örvendenek kiemelkedő népszerűségnek, a drogpolitikai álláspontunkkal viszont kifejezetten nem értenek egyet.

A TASZ tevékenységi területeinek támogatottsága a kérdezett pártpreferenciája szerint (N=984, százalékban)

Mi természetesen ezután sem ezek alapján fogjunk állást foglalni szabadságjogi kérdésekben, a politikai pártoknak azonban elemi érdeke, hogy figyelembe vegye, választói mennyire várnak az államtól a TASZ által megfogalmazottakhoz hasonló fellépést vagy be nem avatkozást.

Szabó Máté