TASZ-MLSZ 2:1. Közérdekű adatos pert nyertünk a Kúrián!

A felperes arra volt kíváncsi, hogy az MLSZ mennyit fizetett az NB I-es játékvezetőknek a 2013-2014-es szezonban. Az ügyben a TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt ügyfél elsőfokon nyert, másodfokon veszített, majd a Kúria végérvényesen is neki adott igazat, így az MLSZ-nek ki kell adnia a kért adatokat.

Az ügyben két jogi kérdést kellett eldönteni. Az első vitás pont az volt, hogy az MLSZ közfeladatot lát-e el és így köteles-e bármilyen közérdekű adatigénylésre válaszolni. Az MLSZ azzal érvelt, hogy csak a sportág támogatásával összefüggő hatósági jogköre tekinthető közfeladatnak, míg a sportág irányítása, szervezése, versenyek lebonyolítása, szabályzatok megalkotása nem. Ezzel még a keresetet egyébként elutasító másodfokú bíróság sem értett egyet. A következő lépés annak eldöntése volt, hogy a játékvezetők a közfeladatot ellátó MLSZ feladatkörében járnak-e el tevékenységük végzésekor. Ennek azért van jelentősége, mert a játékvezetők díjazása személyes adatnak minősül, de ha a versenyek lebonyolításához tartozó játékvezetői feladatot úgy tekintjük, hogy ilyenkor a bírók az MLSZ feladatkörében járnak el, akkor ez a személyes adat már közérdekből nyilvános, aminek kiadását jogszerűen nem lehet megtagadni. A Kúria ezt megállapította és kötelezte a sportági szövetséget, hogy adja ki a felperesnek a játékvezetőkkel kötött megbízási szerződéseknek azt a részét, ami a díjazásukat tartalmazza. A jogszabály szerint ezt akár játékvezetőre lebontva is meg lehetett volna kérdezni, de a felperes nem volt az egyes bírókra kíváncsi, csak a kifizetett összegekre.

Az ügy jelentősége az, hogy miközben az eljárás egyébként folyamatban volt, a kormány 2014 decemberében benyújtott egy kivételes sürgős eljárásban tárgyalt törvényjavaslatot a táv-szerencsejátékról és a sportról szóló törvények módosítására. A törvényjavaslat több eleme a titkolózást célozta, így például a sportági szakszövetségeket úgy ahogy van, ki akarta venni az információszabadság törvény hatálya alól. Az eredetileg benyújtott szöveg úgy szólt, hogy „a szakszövetség tevékenysége – а közigazgatási hatósági jogkörben végzett tevékenysége kivételével – nem tartozik az információs önrendelkezési jogról és аz információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény hatálya alá”. Erről a TASZ blogján korábban itt írtunk.

Végül az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága módosító javaslata került bele az elfogadott törvény szövegébe, mely így szól:

„А szakszövetség gazdálkodásával összefüggő, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 . évi CXII. törvény szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó igények а nem állami, nem önkormányzati támogatások tekintetében összesített adattartalom szolgáltatásával is teljesíthetőek.”

Az új szabály 2015. január 1-jén már hatályba is lépett és kérdés, hogy a gyakorlatban mennyit ront majd a sporttámogatások átláthatóságán. Az egyértelműen látszik, hogy a kormánynak eltökélt célja, hogy a társasági adókedvezményként nyújtott közvetett támogatásokat homály fedje. A bíróságok kezében van, hogy ezt a szabályt hogyan fogják értelmezni és meddig lehet azt hangoztatni, hogy a stadionok nem közpénzből épülnek.

Hidvégi Fanny