Kényszéria

Holnap Vlagyimir Putyin, ex-KGB-s, jelenleg az Orosz Föderáció elnöke látogat hazánkba, Orbán Viktor miniszterelnök pedig az Országházban találkozik vele. Ezt nem a hivatalos programból lehet tudni, hanem onnan, hogy a TEK menetrendszerűen ismét lezárta a Kossuth teret, a rendőrség pedig szintén menetrendszerűen eltávolítja a téren törvényesen tüntető magyar állampolgárokat. Két héttel ezelőtt Angela Merkel német kancellár, egy hete pedig Irakli Garibashvili grúz miniszterelnök látogatása adta a törvénytelen hatósági akció apropóját. Először szó nélkül állt neki a BRFK az Ország Gyűlése Mozgalom nevű demonstráció sátra elbontásának, az alig pár órával korábban elrendelt biztonsági intézkedésre hivatkozva – erről részletesen írtunk nemrég. Másodjára már lehetővé tették az önkéntes elvonulást, egyeztetésre, jogi érvekre azonban süketek voltak, csak a feltétlen megadást fogadták volna el – végül persze akkor is a rendőröknek kellett felszedni a tüntetők sátorfáját. Nézzétek meg a két dicső esetről forgatott filmünket.

Ma folytatódik a sorozat – bár a területlezárás már napok óta el van rendelve, a BRFK most sem hajlandó egyezkedni, és az eltelt idő most sem olyan hosszú, hogy érdemes legyen valamilyen rövid és hatékony jogorvoslat lehetőségén elgondolkodni.

A gyülekezési jog gyakorlásának a területlezárással kombinált korlátozása, ellehetetlenítése gyakran alkalmazott eszköze a magyar hatóságoknak. Védett személy biztonságára hivatkozva az egyik rendőri szerv elrendeli a terület lezárását, a másik rendőri szerv pedig vagy tiltó határozatot hoz vagy feloszlatja a folyamatban levő rendezvényt. Lényeges eleme ennek a gyakorlatnak az, hogy mind a személy- és létesítménybiztosítási intézkedés meghozatala, mind a tüntetések az alapján való megakadályozása azonnal történik, így a hatékony jogorvoslat nem biztosított. Az általános rendőri szerv – jelen esetben a BRFK – ráadásul rendszeresen „szolgai” módon tesz eleget a speciális rendőri alakulatok által elrendelt területlezárásnak, annak ellenére, hogy a gyülekezési jogi viszonyban kizárólagos hatásköre van, tehát érdemi vizsgálatot kellene lefolytatnia és önálló döntést hoznia. Jogszabályi kötelezettsége volna végül egyeztetést lefolytatnia a bejelentővel/szervezővel. Annak ellenére, hogy ezt a gyakorlatot többek között a TASZ is sikerrel támadta már a bíróság előtt, a hatóságok láthatóan érzéketlenek maradtak.

Hegyi Szabolcs