Seszták Miklós, fejlesztési miniszter december 1-jén benyújtotta a paksi beruházás kevés kis átláthatóságát is megakadályozó javaslatcsomagot. Az új szabály szerint el lehet utasítani az olyan adatigényléseket, amelyek a paksi bővítéssel kapcsolatos szerződésekre, az ún. Megvalósítási Megállapodásokra és ezek előkészítő dokumentumaira vonatkoznak, ha az adatok nyilvánosságra hozatala a magyar nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztetné vagy szellemi tulajdonhoz való jogot sértene.

Nézzük meg, hogy mikre vonatkozik a korlátozás konkrétan!

1. Szerződések: közpénz felhasználásával megvalósuló beruházások, de általában bármilyen közpénz-költés (pl. tanulmányírás) esetén eddig legalább az egyértelmű volt, hogy a szerződés maga biztosan nyilvános.

2. Megvalósítási Megállapodások: az új atomerőművi blokk megépítésének részletei az információszabadság perek ellenére rendkívül homályosak. Annyi kiderült, hogy az orosz-magyar kormányközi, illetve a Roszatommal kötött szerződés alapján még további tárgyalásokat fognak folytatni, amelyeknek az eredménye a Megvalósítási Megállapodások megkötése lesz. Sosem fogjuk megtudni, hogy mit vállalnak és kötnek ki a felek és azok milyen hatással lehetnek a magyar gazdaságra, politikára.

3. Előkészítő dokumentumok (tanulmányok, hatásvizsgálatok): eddig az a következtetés tűnik helytállónak, hogy ilyenek nem léteznek. Csakhogy teljes bizonyíték erre egyelőre nincs, és ezután már nem is lesz.

A hozzáférés megtagadásának indokai

A nyilvánosságot korlátozó szabályoknak meg kell felelnie egy sor alkotmányossági kritériumnak. Többek között annak, hogy a nyilvánosság tartalomtól független korlátozása alkotmányellenes. Biztosítani kell továbbá a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőséget, amelynek a formai kritériumok vizsgálatán túlmenően ki kell terjednie a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatára is. Végül arra is fel hívni a figyelmet, hogy a nyilvánosság elöli végérvényes elvonás tilos.

1. nemzetbiztonsági érdek: ebben az a jó, hogy természetesen a nemzetbiztonsági érdekre hivatkozással az információszabadságot valóban lehet korlátozni. Csakhogy ennek megvan a jogállami keretek között elfogadott (bár egyes elemeiben kritizált) módja, mégpedig az adat minősítése vagy köznyelvi fordulattal élve, titkosítása. Az adatok minősítése, amely bár magában hordozza a minősítési jogkörrel való visszaélés lehetőségét, mégis kontrollálható és később felülbírálható. Ezzel szemben a törvényjavaslat egy sor, a nyilvánosságkorlátozással szemben támasztott alkotmányossági követelménynek nem felel meg.

2. szellemi tulajdonhoz való jog védelme: a narancssárga az új fekete, vagyis a szellemi tulajdonra hivatkozás az új “nem én vagyok az adatkezelő”. A századvéges perekhez hasonlóan egyre többször találkozunk információszabadság perekben azzal az érvvel, hogy egy tetszőleges minisztérium közpénzből felbérelt tanulmánygyára szerzői jogait sérti, ha nyilvánosságra kerül, hogy mondjuk a Malév csődről milyen előkészítő dokumentumokat írtak, melyek aztán az ügyben a döntés alapjául szolgáltak.

A korlátozás időtartama

A javaslat egy kreatív és egy kevésbé kreatív megoldással operál. A Pakssal összefüggő döntéselőkészítő adatok nem 10 évig nem nyilvánosak, mint az ilyen adatok általában (kivéve ha…), hanem 15 évig. Ráadásul úgy kell számolni a 15 évet, hogy annak kezdete nem a döntéselőkészítő dokumentum létrejötte, hanem a dokumentum alapján megkötött megállapodás teljesítésének megkezdése. Ha tehát a rendkívül alapos előkészítő munka ellenére úgy döntenek, hogy a beruházás mégsem valósul meg, esetleg a teljesítés el sem kezdődik, akkor soha nem lesznek megismerhetők ennek okai.

Továbbá a bizalmasság alól feloldó 15 évet a fentiek szerint nem a döntés megalapozó adat keletkezésétől kell számolni, de az keletkezésétől kezdve nem nyilvános.

Mindenkinek javasoljuk, hogy még a törvény hatályba lépése előtt küldjenek a témában jó sok adatigénylést, ugyanis a trafikos helyzettel ellentétben itt elfelejtettek arról rendelkezni, hogy a folyamatban lévő ügyekre is kiterjedjen a jogszabály. Ilyenkor pedig az adatigénylés kézhezvételekor hatályban lévő szabályokat kell alkalmazni. Ez persze csak félig jó hír, mert a Megvalósítási Megállapodások tudomásunk szerint egyelőre nem jöttek létre és olyan adatigénylést sajnos nem lehet a bíróság előtt kikényszeríteni, hogy akkor kérjük őket, ha már megszülettek.

 Hidvégi Fanny - Adatvédelmi és információszabadság programvezető