Az internetes szavazás lehetőséget adna arra, hogy a külképviseleti szavazásnál méltányosabb költségekkel járó választójogot biztosítsunk a külföldön élő magyar állampolgároknak. De – a költségeken túl – a levélben szavazás megfelelő alternatívája az internetes voksolás? A két módszert összehasonlító blogsorozatunk előző részében azt vizsgáltuk, a levélben vagy az interneten leadott szavazat ér-e nagyobb biztonsággal célba. A harmadik részben arra keressük a választ: melyik módszer nyújtja kielégítőbb garanciáját a szavazatunk titkosságának?
Melyek egy választási rendszer alkotmányosságának legfőbb követelményei? Milyen legyen a választójogunk? Részletesebben olvashat minderről itt elérhető tájékoztatónkban!
Titkosság
Amikor azt kérdezzük, biztonságos-e a levélben vagy az interneten szavazás, nem csak arra vagyunk kíváncsiak, célba ér-e a szavazatunk. Arra is kíváncsiak vagyunk: csak a célba juthat-e el, vagy más, illetéktelen személyeknek is volt-e lehetősége hozzáférni szavazatunkhoz. Kizárólag olyan választási eljárás felel meg az alkotmányosság követelményeinek, amely biztosítja szavazatunk titkosságát.
A levélben szavazás esetében a titkosság nem garantált és nem is lehet garantálni, hiszen a kézbesítési folyamat ellenőrzésére sem a választópolgárnak, sem a választás lebonyolításáért felelős szerveknek nincs lehetősége. A levélszavazatok megtekintéséhez nem kell technikai gurunak lenni: már a 19. századi regények visszatérő motívumai között is megtalálhatjuk a levélküldemények felbontás nélkül történő elolvasásának vagy felbontás utáni, feltűnés nélküli visszazárásának sokoldalú és kifinomult módszereit.
Az internetes szavazás esetében kicsit bonyolultabb a helyzet. A választás titkosságát egyfelől a rendszer megfelelő technikai előkészítésével lehet biztosítani. Ennek része a titkos adatkapcsolat a szavazó gépe és a szavazatot rögzítő szerver között, ahogy része a szerver hacker-támadásokkal szembeni felvértezése, és a szavazó gépének kártékony programok elleni védelme is. Ezekről már esett szó blogsorozatunk korábbi részében is, ahol arra jutottunk: megfelelő technikai előkészítéssel ezek a garanciák megvalósíthatók.
Másfelől azonban további garanciákra is szükségünk van, amely az internetes szavazásnak épp abból a speciális tulajdonságából fakad, hogy a rendszer a technikai szakértelemmel nem rendelkező átlagpolgár számára nem átlátható.
Átláthatóság, közbizalom és a választások tisztasága
A szavazás titkosságába, de általában a választások tisztaságába vetett hitünket az ismerősebb választási eljárások esetében nagyban alátámasztja, hogy értjük a választási eljárás legfőbb összetevőit, működési mechanizmusát. Hozzávetőlegesen mindenki tudja, hogyan biztosítják a titkosságot a személyes szavazás esetén (szavazófülke, függöny, lezárt, lepecsételt urna stb.), vagy hogyan előzik meg a választási csalásokat (személyazonosság ellenőrzése, eltérő érdekekkel rendelkező tagokból álló szavazatszámláló bizottságok stb.). Ez a tudás rendelkezésre áll a levélben szavazás esetében is: tudhatjuk, hogy a szavazat egy belső borítékban van, míg a személyes adatok egy külsőben; nagyjából ismerjük a posta működését; és azt is tudhatjuk, hogy megfigyelők is jelen lehetnek a szavazatok felbontásakor stb. Sőt: sajnos azt is tudhatjuk, hogy nem akkora ügy elolvasni egy postai levelet felbontás nélkül.
Ugyanez a tudás az internetes szavazás esetében azonban nem áll a legtöbb szavazópolgár rendelkezésére: nem tudják, mi az az SSL-protokoll, hogyan védik a szervereket a túlterheléses támadások ellen, és végképp nem tudják garantálni, hogy az internetes szavazás lebonyolítására használt szoftveres megoldás maga nem tartalmaz-e például buktatókat. Utóbbiak lehetnek rosszhiszemű „kódhibák” (a szavazatok továbbítása illetéktelen feleknek, akár személyes adatokkal együtt), de jóhiszemű mulasztások eredményei is. A 2013-as norvég kísérlet korai szakaszában például találtak egy vélhetőleg jóhiszemű kódhibát, amely veszélyeztette a szavazatok titkosságát. Az ehhez hasonló hibák elkerülésének több módja is van, melyek közül többet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is ajánlásként fogalmaz meg: a választási szoftver kódját független félnek kell ellenőriznie; egy átlátható módon megválasztott, valamint lehetőség szerint ellenérdekelt feleket és szakértőket is tagjai között tudó választási bizottságnak kell felügyelnie az internetes szavazást; továbbá – nyilván az informatikai rendszer kiépítésében szerepet játszó, és abból profitáló érdekek tisztázása végett – nyilvánossá kell tenni a rendszer elkészítésének költségeit, az abban részt vevő feleket. (Összehasonlításképp: a sajtó arról tájékoztat, hogy a 2014-ben Magyarországon használt választási rendszer szoftverének költségei „nemzetbiztonsági okokból” nem nyilvánosak.)
Mindezek a technikai felkészülésen túlmenő intézkedések azt szolgálják, hogy a választási eljárás vagy átláthatóbb legyen az átlagpolgár számára, vagy pedig az átláthatóságban hozott kompromisszumot úgy ellensúlyozzák, hogy a választópolgár biztos lehessen benne: a választási eljárás felügyeletét hozzáértő, az eljárásban eltérő érdekekkel rendelkező, tehát összesúgásban nem érdekelt felek is ellenőrzik. Az internetes szavazás titkosságát, és a szavazóknak a választási eljárásba vetett bizalmát tehát egy jól megtervezett választási eljárás nem csupán közvetlen, technikai eszközökkel, hanem közvetett, az átláthatóságot segítő és – ahol a maximális átláthatóság nem érhető el – annak hiányát orvosló eszközökkel garantálja.
Internet vs. levél: 2:0
Összefoglalva: a jól megtervezett és kivitelezett internetes szavazás a választás titkosságának kielégítőbb garanciáját nyújtja még egy jól megtervezett és kivitelezett levélben szavazási eljárásnál is – a jelenlegi eljárásról nem is beszélve. Szintén megfelelő garanciák adhatók az internetes választási eljárás átláthatóságára is. Az internetes szavazás tehát továbbra is nyerésre áll. De vajon nem könnyebb-e adni-venni a szavazatokat, ha az interneten is szavazhatunk? És nem hozza-e hátrányos helyzetbe a korszerűbbnek tűnő eljárás azokat, akiknek nem telik számítógépre és széles-sávú internet-hozzáférésre? Blogsorozatunk zárórészében ezekre a kérdésekre térünk ki.
Ön külföldön él, de van magyarországi állandó lakóhelye? Ebben az esetben egyelőre csak külképviseleten szavazhat. A külképviseleti regisztráció és a külföldről szavazás mikéntjéről itt találja bővebb tájékoztatónkat!
Mráz Attila
Politikai Szabadságjogok Program
foto: compfight.com
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.