A horvát csatlakozási tárgyalások résztvevőjeként bizton állíthatom, hogy Magyarországot a jelenlegi állapotában nem vennék fel az Európai Unióba, mondta Hannes Swoboda, az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciójának vezetője, aki február 10-én Budapesten találkozott a magyar civil társadalom néhány képviselőjével, a TASZ Politikai Szabadságjogok programvezetőjével, Hegyi Szabolccsal, illetve szakszervezeti vezetőkkel. A találkozón részt vett még Konrád György, Kádár András, Fehér Zsuzsa, Árok Kornél, Székely Tamás, Varga László és Borsik János.

A frakcióvezető magyarországi látogatásának célja az volt, hogy az országra irányuló nemzetközi figyelem miatt a közelmúltbeli törvényhozási fejleményekről pontosabb képet alkothasson. Külön kitért arra, hogy érdeklődése nem pártpolitikai, hiszen számukra Magyarország hosszú távú fejlődése a fontos. Megjegyezte, hogy az események befolyásolására az Uniónak korlátozottak a lehetőségei, ez mindenekelőtt a magyarok dolga, az itteni civil társadalomnak kell ebben szerepet vállalnia, ő pedig a szolidaritásáról biztosítja a változtatni akarókat.

Hegyi Szabolcs és Kádár András, a Helsinki Bizottság társelnöke a jogállami intézmények aláásásáról, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontásáról beszéltek a frakcióvezetőnek. Hegyi Szabolcs kiemelte az egyháztörvény ügyét, amelynek mind megalkotása, mind tartalma, mint cseppben a tenger, jól példázza a jelenlegi magyar kormánynak a szabadságjogokhoz és a demokráciához való viszonyát.

Mint ismeretes, a 2011 nyarán elfogadott egyháztörvényt az Alkotmánybíróság éppen azért semmisítette meg tavaly decemberben, mert annak megalkotása során a jogalkotó olyan súlyos eljárási hibákat vétett (pl. zárószavazás előtt egy tartalmilag jelentősen módosított javaslatot terjesztettek elő), amelyek az ún. közjogi alkotmányellenesség megállapítását is lehetővé tették, a törvény rendelkezéseinek tartalmi alkotmányossági vizsgálata nélkül is. Az Alkotmánybíróság döntésének hírére a kétharmados parlamenti többség a döntés előtt egy nappal visszavonta a törvényt, majd szinte változatlan tartalommal újra beterjesztették a törvényjavaslatot. A javaslatot az év utolsó ülésnapján a parlament megszavazta, és a törvény január 1-én hatályba is lépett.

A törvény tartalmát tekintve súlyos jogfosztásnak és diszkriminációnak lehetünk tanúi, hiszen több mint 300 törvényesen bejegyzett egyházat foszt meg a jogállásától, és kényszerít alacsonyabb rangú, egyesületi formába. Önkényesen meghatározza, hogy mi a vallás és mi nem az, és még e meghatározáshoz képest is önkényesen válogat az egyházak között. Az egyházi minőség elismeréséről az Országgyűlés mondhatja ki a végső szót, mondani sem kell, hogy kétharmados többséggel, így az egyházi státusz nem a törvényes feltételek teljesítésétől függ, hanem az érdekérvényesítési képességtől. A parlamenti elutasítás ellen pedig nincs apelláta.

A TASZ programvezetője a bíróságok igazgatásának centralizációját emelte még ki a beszélgetésen, hiszen a bíróságok függetlensége a jogállamiság egyik sarokköve. Az új bírósági törvény a korábbi önkormányzati igazgatást egyszemélyi irányítással váltja föl: az Országos Bírói Hivatal elnöke egy személyben gyakorolhatja mindazon jogokat, többek között a bírák kinevezésének a jogát, amit korábban egy 15 tagú testület gyakorolt, és döntésének normatív korlátja alig van. Ezt az átalakítást érdemes együtt nézni a bírói nyugdíjkorhatár leszállításával, aminek eredményeképpen idén csaknem 300 bírói szék üresedik meg. A teljes képhez pedig még az tartozik hozzá, hogy az az OBH-elnök, aki kinevezi majd a megüresedett helyekre az új bírókat, a kormányfő személyes barátja.

A szakszervezeti vezetők elsősorban a társadalmi egyeztetés hiányát és a munkavállalói jogok csorbulását sérelmezték, valamint azt, hogy az Európai Unió intézményei a szabadságjogok mellett nem fordítanak kellő figyelmet a munkavállalók érdekeire. Ezt a frakcióvezető is elismerte. Fehér Zsuzsa médiaszakértő a sajtó- és médiatörvénynek nem annyira a betűjét, mint inkább a szellemét kárhoztatta, és a szabályozás káros következményeit, a valós tájékoztatás hiányát emelte ki. A TASZ programvezetője ehhez hozzátette, hogy a médiatörvény legsúlyosabb következménye az az ún. „chilling effect”, ami az öncenzúrában, a hatósági vegzálástól való félelemben, a vélt vagy valós politikai elvárásokhoz való igazodásban nyilvánul meg.

Hannes Swoboda úgy vélte, hogy a demokráciavesztés folyamatában ma Magyarország, Bulgária és Románia helyzete a legsúlyosabb. Beszélt arról is, hogy az EP-ben jelentés készül e három országról, illetve hogy az Európa Tanács Velencei Bizottsága is vizsgálni fogja a magyar sarkalatos törvényeket. A frakcióvezető egyetértett a jogvédőkkel abban, hogy az Európai Uniónak is tennie kell valamit azért, hogy az egyes tagországok csatalakozása után az uniós alapértékek ne csorbulhassanak.

Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok programvezetője