Lázár János, a nagyobb kormánypárt frakcióvezetője úgy döntött, hogy „a rendszerváltás első időszakának lezárását” kezdeményezi – az általa benyújtott T/1445 törvényjavaslat általános indoklása szerint. Ennek eszközéül a törvényhozó hatalom jogállami kontrollja, az Alkotmánybíróság korlátozását ajánlja oly módon, hogy ezentúl azokat a törvényeket, amikről a nép sem dönthet, azokat az Alkotmánybíróság se vizsgálhassa. Mindezt arra válaszul javasolja a frakcióvezető, hogy az Alkotmánybíróság a kormánypártok által alkotott különleges adózási törvényt alkotmányellenesnek mondta ki.

Egyetértünk a frakcióvezető indoklásban leírt azon megállapításaival, amelyek szerint a „jogállam megszilárdult”, és az általa javasolt alkotmánymódosítás valóban lezárná a rendszerváltás „első időszakát”.

A TASZ az ebből levonható következtetéseket azonban a Fidesz politikusától eltérően ítéli meg. Az Alkotmánybíróságnak kiemelkedő szerepe volt a jogállam kiépülésében azzal, hogy az alkotmányosság követelményét érvényesítette bármilyen hatalmas képviselői támogatással elfogadott törvénnyel szemben – még ha minden döntésével természetesen nem is lehetett mindig egyetérteni. Az Alkotmánybíróság az egypártrendszer korlátlan hatalomgyakorlásának évtizedeihez képest biztosítékot jelentett arra, hogy a hatalmon lévő többség csak az alkotmányosság keretei között gyakorolhassa felhatalmazását.

A most benyújtott alkotmánymódosítás egyik indoka, hogy amiről a nép közvetlenül nem szavazhat, arról a tizenegy tagú Alkotmánybíróság se dönthessen. Az érv félrevezető és hamis. A motor és a fékek végletes összekeverésével állunk szembe: mivel mindkettő a gépkocsi része, ezért ugyanazok – gondolhatja a frakcióvezető úr. Valójában teljesen más funkciója van előbbinek (nép szavazatai) és utóbbinak (AB) egy demokratikus rendszerben. A modern demokráciák alapkövetelménye, hogy a hatalom kontroll alatt álljon. A XX. század világégéseinek tanulságát a közjog nagyrészt az alkotmánybíróság bevezetésével vonta le: borzalmak sorát követték el választott képviselők a nép nevében.

A Lázár János által javasolt út ma nem tudjuk hová vezet, de az tudjuk, hogy mivel jár. Logikusan következik belőle, hogy a kormánypártoknak nem tetsző alkotmánybírósági döntések nyomán a parlamenti többség fog dönteni arról, hogy egyet ért-e a döntésekkel, így arról, hogy tulajdonképpen mi is alkotmányos. Egy sporthasonlattal élve: ha a csatár mellélő gólhelyzetben, akkor ezen túl a kapu méretét szükséges megváltoztatni. Ha egy alkotmánybírósági döntésre a kormányoldal válasza az, hogy csökkenteni kell a felette lévő alkotmányos kontrollt, akkor megalapozottak azok a félelmek, hogy a jövőben az alapjogaink is védtelenek a parlamenti többséggel szemben. Megszűnik a hatalom korlátozása, amikor a parlamenti többség dönt a saját maga által elfogadott törvények alkotmányosságáról.

Márpedig ha e kérdésben azok döntenek, akik felett szükséges kontrollt gyakorolni, akkor nehéz hatalom korlátozásáról, alkotmányosságról és demokráciáról beszélni.

A TASZ szerint az Alkotmánybíróság hatáskörét korlátozó törvényjavaslat ahelyett, hogy a rendszerváltás alkotmányosságát erősítené, az idő kerekét kívánja visszafordítani.

Ha egyetért velünk, csatlakozzon kampányunkhoz, küldjön e-mailt Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak!

Megjegyzés: egyelőre a szerver túlterheltsége miatt nem működik a levélküldés, ezért kérjük másolja be a levél szövegét és küldje el Orbán Viktornak - orbanviktor@orbanviktor.hu, és Lázár Jánosnak - janos.lazar@parlament.hu címre. Kérjük, leveled cc-zd a tasz@tasz.hu e-mail címre is!

 Tisztelt Orbán Viktor Miniszterelnök Úr és Lázár János Frakcióvezető Úr!

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a 98 százalékos különadóra vonatkozó törvény alkotmányellenes, és azt a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a határozatot egyhangúlag hozta meg.
A Magyar Köztársaság történetében nem először történt, hogy egy elfogadott jogszabályt az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollal megsemmisített. Arra azonban még nem volt példa, hogy a kormány pár óra elteltével egy olyan törvényjavaslatot terjesszen az Országgyűlés elé, amely az Alkotmánybíróság hatáskörét vonná el, éppen a vizsgált kérdéssel kapcsolatban.

Önöknek tudniuk kell, hogy a népszavazási kérdések és az Alkotmánybíróság jogkörei között nincs egyensúlyteremtési kényszer. Nem létezik olyan összefüggés, amely szerint azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, Alkotmánybírósági felülvizsgálat tárgyát sem képezhetik. Hiszen míg a népszavazás a közvetlen hatalomgyakorlás eszköze, az Alkotmánybírósági normakontroll a törvényhozó hatalom független ellensúlyát jelenti.

A Parlament által elfogadott jogszabály alkotmányellenes. A jövedelmek visszamenő hatályú adóztatása súlyosan sérti a jogbiztonságot, az nem egyeztethető össze a demokratikus alapelvekkel – ezen a tényen aligha változtat, hogy a jogszabály hatályba lépését biztosítani kívánt megoldás milyen eszközökkel él.

Önök a választópolgároktól nem arra kaptak felhatalmazást, hogy az alkotmányos fékek kikapcsolásával kormányozzanak, a demokratikus játékszabályok félretolására a kétharmados parlamenti többség sem nyújthat felhatalmazást. Magyarország már élt át olyan időszakot, amikor a kormányzás gazdaság- és társadalom politikai elképzeléseinek megvalósítását nem gátolta a jogállamiság, azonban azt reméltük, hogy ez 1989. október 23-án lezárult.

Önök elfogadhatnak egy olyan Alkotmányt, amely gyengíti a törvényhozás kontrollját biztosító garanciarendszert, elfogadhatnak olyan Alkotmányt is, amely nem tiltja a visszamenő hatályú adóztatást, azonban az az Alkotmány nem szolgálhat a demokrácia alapjául, mindössze egy, a politikai akaratot tetszés szerint kiszolgáló alkotmányos értékkel szemben álló törvény lesz.

Kérjük, hogy vonják vissza az Alkotmánybíróság hatáskörét elvonó törvényjavaslatot és tartsák tiszteletben a demokrácia játékszabályait.