Lázár János a Népszabadság szombati számában közzétett nyílt levelében tett ígéretet arra, hogy a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek oktatási jogait veszélyeztető javaslatát visszavonja, és az oktatási jogokat kiterjesztő másik javaslatot terjeszt elő. Az ígéret egy részét tegnap délután váltotta be az Országgyűlés: a képviselők nem támogatták a módosító javaslat leginkább vitatott 7. pontját. 

A Fidesz frakcióvezetőjének eredeti javaslata eltörölte volna az érintett gyerekek iskolai oktatásában a minimális óraszámokra vonatkozó előírást. A javaslat elfogadása azt jelentette volna, hogy ezek a gyerekek teljesen kiszorulhatnak a közoktatásból, és ma is rendkívül nehéz helyzetük teljesen reménytelenné válik. 

A javaslat ellen a téma egyik legjobb hazai szakértője – Márkus Eszter, az ELTE Gyógypedagógiai Karának kutatója – a TASZ-nak adott interjújában tiltakozott, az ÉFOÉSZ blogja “szakmai nonszensznek” minősítette a javaslatot. Az illetékes minisztereknek és az oktatási jogok biztosának írt nyílt levélben elismert gyógypedagógusok és civil szervezetek közösen hívták fel az illetékeseket arra, hogy a javaslat ellen tegyenek meg mindent. Az érintettek december 2-án a Kossuth-téren demonstrációt szerveztek, szülők gyermekük nevében nyílt levelet írtak, majd közös Facebook-csoportot hoztak létre.

Mindeközben a szülőkből szerveződő csoportosulás Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetőjével közösen egyeztetést kezdeményezett Lázár Jánosnál.

A találkozó létrejött, majd ezt követően Lázár Jánosnak a Népszabadságban közzétett nyílt levele törte meg a csendet. A frakcióvezető többek között az alábbiakat írja:

“A heti húszas óraszám „kinyitása” nem elvenni akart, hanem adni: döntési szabadságot a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek. A Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztőközpont igazgatója közvetítésével lefolytatott egyeztetés után azonban újabb módosító indítványt nyújtok be, amelyben az eredeti szándék és a megfogalmazás összhangba kerül. A módosítás célja e szerint kettős. Először, hogy a szülő igényét, a gyermek állapotát figyelembe véve szakemberek dönthessenek az adott fogyatékosság alapján a gyermek terhelhetőségéről úgy, hogy a heti húszórás iskolai oktatás minimuma garantált legyen, de ennél magasabb óraszámban is lehetséges legyen a gyerekek tanítása. Másodszor: a javaslat a jelenlegihez képest magasabb óraszámban teszi lehetővé a gyerekek oktatását azért, hogy elősegítse a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekeknek az iskolarendszerbe való integrálódását. Ezzel megnyitja annak a lehetőségét, hogy a tanulók mind magasabb, végül pedig más tanulókkal azonos óraszámban vehessenek részt az oktatásban.”

Láthatjuk: Lázár János a Népszabadság hasábjain elismeri, hogy hibázott, hogy nem készítette elő megfelelően a javaslatát, és ígéretet tesz rá, hogy korrigálja hibáját, majd a jogok kiterjesztésére és a közoktatási befogadás megerősítése mellett kötelezi el magát. Mindeközben a Parlament az ígéretnek megfelelően szavazta le a vitatott javaslatot. (A családok Lázár János javaslatának 26. pontja ellen is tiltkoztak, amely korlátozta volna a szülők azon jogát, hogy részt vegyenek a szerintük legjobbnak ítélt iskola kiváltasztásában. Erről a pontról az Országgyűlés még nem szavazott.)

Korábban az Oktatási, tudományos és kutatási bizottság terjesztett az Országgyűlés elé olyan javaslatot, amely visszamódosította volna Lázár János vitatott javaslatát. Ezt a módosítót az Országgyűlés nem támogatta. Ez arra utal, hogy Lázár Jánosnak a nyílt levelében megígért, a jogokat és az óraszámokat kiterjesztő javaslata még beterjesztés előtt áll. 

Az újabb módosító javaslatot még nem olvashatjuk az Országgyűlés honlapján, de e levél nyomán megelőlegezhető a bizalom. Amit ebben a levélben láthatunk, az normális, kulturált párbeszéd azokkal, akikről a döntések szólnak, az elemi jogok tiszteletben tartása és védelmezése – ezt várjuk el képviselőinktől. 

Verdes Tamás