Előzmények: a kormány 2010 decemberében a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére döntött úgy, hogy elutasítja a 2009-ben elfogadott drogstratégiát, és újat alkot helyette, ezzel párhuzamosan pedig szigorítja a büntetőjogi szabályozást. Az új drogstratégia kialakítása során a kormány arra kérte a szakmai szervezeteket, hogy szeptember 23-ig véleményezzék a tervezet szövegét. 

Az új drogstratégia tervezete visszatérés a zéró-tolerancia megközelítéshez: kevesebb fiatalt engedne megelőző-kezelő programba a büntetőeljárás alternatívájaként (ún. elterelés), az eltereltekre hárítaná a bűnügyi költségeket, háttérbe szorítaná az olyan programokat, amelyek nem a szermentességet célozzák, hanem a droghasználat ártalmainak csökkentését (pl. tűcsere), Inkvizíciót figyelő szolgálatot állítanának fel "drogokat kedvező színben feltüntető" tartalmak kiszűrésére és betiltanák a kenderleveles termékeket. A TASZ szerint a szigorítás sehol a világon nem csökkentette a drogfogyasztást, és 1998 és 2002 között Magyarországon sem érte el a kívánt hatást - ehelyett követhetnénk a dekriminalizáló Portugália, vagy éppen Svájc vagy éppen Lengyelország példáját.

A TASZ részletes álláspontját a nemzeti drogstratégia tervezetével kapcsolatban letöltheti itt!

A tervezetet a kormány felhívására több szakmai szervezet is véleményezte – ezek szinte kivétel nélkül megsemmisítő kritikát fogalmaznak meg a dokumentummal kapcsolatban:

Magyar Addiktológiai Társaság (MAT) szerint a korábbi drogstratégia elutasítása nem volt szakmailag indokolt, az új drogstratégia tervezete egy tisztán politikai megrendelésre készült dokumentum, amely még csak nem is nevezhető stratégiának, mivel nem rendelkezik annak ismérveivel.
A MAT álláspontja letölthető itt!

A Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetsége (MADRISZ) “jelentős mértékben eltérő szemléleti megközelítést javasol és kéri a tervezetnek alapvető pontokon való átfogalmazását.”
A MADRISZ álláspontja letölthető itt!

Az Ártalomcsökkentők Közhasznú Szakmai Egyesülete (ÁSZ) “sajnálatosnak tartja, hogy a nemzeti drogstratégia tervezete visszatért a zéró-tolerancia megközelítéshez, míg háttérbe szorította az ártalomcsökkentés szemléletét és gyakorlatát.”
Az ÁSZ Egyesület álláspontja letölthető itt!

A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány “irreálisnak és utópisztikusnak” minősíti a stratégia egyes célkitűzéseit.
A Kék Pont álláspontja letölthető itt!

A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége (MADÁSZSZ) többek között a civil szolgáltatók nagyobb szerepvállalásának ösztönzését hiányolja.
A MADÁSZSZ álláspontja letölthető itt!

A TASZ álláspontja szerint ezenkívül az alkotmányos büntetőjoggal összeegyeztethetetlen a tervezet számos célkitűzése, így például az internetet figyelő szolgálat felállítása vagy a kenderszimbólum betiltása, illetve a bizonyítási teher megfordítása a vagyonelkobzásos ügyekben (a vádlottnak azt kellene bizonyítania, hogy vagyonát nem kábítószer-kereskedelemből szerezte, nem pedig a vádlónak kellene bizonyítania az ellenkezőjét).

A jogvédő szervezet által kiadott részletes elemzés rámutat arra is, hogy az elterelés tervezett szigorítása (csupán egyszer választható a börtönbüntetés alternatívájaként, az elterelés költségeit az eltereltre hárítják) éppen a legrászorultabb drogfogyasztókat fogja a leghátrányosabban érinteni ahelyett, hogy segíteni a társadalomba való visszailleszkedésüket. A tervezet ráadásul meggyengítené a civil kontrollt a drogstratégia végrehajtásában, így például kitenné a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságból (KKB) a civil delegáltakat, így a döntéshozás kevésbé átláthatóvá és kevésbé elszámoltathatóvá válik.

Sárosi Péter