Az egészségügyben a panaszjog kifejezetten jól érvényesül: azoknak, akik úgy érzik, hogy megsértették jogaikat, van lehetőségük jogorvoslatot keresni, derül ki egy 20 európai országra kiterjedő kutatásból. Az adatok azonban a 2010. tavasz és ősz közötti helyzetet rögzítik, azóta pedig számos változás történt.
"Magyar fű, Árpád vezér ajánlásával” – ez a meghökkentő felirat fogadta a fesztiválozókat az idei EFOTT-on a Jobbik sátránál. A párt arra szólította fel fiatalokat, hogy ne szívjanak füvet, ehelyett a fesztivál végén vessenek el fűmagokat a sátruk helyére. “Ami legálisan hozzáférhető, azt fogyasszák nyugodtan,” tette hozzá ehhez Dúró Dóra, a Jobbik képviselője az Indexnek adott interjújában. Szerinte az teljesen rendben van, hogy az egyetemisták megisznak pár sört a vizsgaidőszak után, de az már nincs, ha elszívnak egy spanglit, hiszen a tudatmódosító szereket el kell utasítani. Erre a kampányra jól illik a magyar közmondás: aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Jó lenne, ha a politikai pártok inkább a szakmai szervezetekre hagynák a prevenciót ahelyett, hogy még jobban átpolitizálják ezt a területet a zavaros üzeneteikkel és hülyét csinálnak magukból.
.jpeg)
Alig múlt este 6 óra, de Buenos Airesben már sötét van és hideg: elvégre a déli féltekén most tél van. Több százan gyűltek a bíróság épülete elé, hogy a kivetítőn élőben kövessék nyomon egy régóta várt ítélet kihirdetését. Sokan zászlókat lengetnek és transzparenseket lóbálnak, mások csak feszülten figyelnek, arcukon komor elégtétellel. Közülük némelyek annak a 30 ezer embernek a leszármazottai vagy hozzátartozói, akiket a 70-es évek óta csak úgy hívtak Argentínában, hogy “az eltűntek” (los desaparecidos). Ezzel az eufémizmussal jelölték azokat, akiket az 1976 és 1983 között uralkodó katonai junta terrorlegényei elraboltak, megkínoztak, kivégeztek majd nyom nélkül eltüntettek.
Nem szép dolog letépni egy védett virágot, szemetelni a közterületen, tilosban parkolni vagy engedély nélkül horgászni, tüzelőt gyűjteni az erdőben. A bilincselés, motozás, szolgálati kutyák bevetése azonban eltúlzott reakció a kormány részéről. A Pintér Sándor által bevezetni kívánt módosításokkal növekedhet a hatalmi visszaélések száma.
„Lehetséges, hogy az emberi jogokról olvasni unalmas, de amikor az életben ezzel találkozunk, nagyon izgalmassá válik” – fogalmazott Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke a Helsinki Bizottsággal és a TASZ-szal közösen kiírt Filmezz jogállamot! pályázat díjátadóján. A jogvédő szervezetek a pályázatra olyan szinopszisokat vártak, melyek érthető, világos és szórakoztató módon mutatják be, hogy miért fontos például az információszabadság, szólásszabadság, a sajtószabadság, a személyi szabadsághoz való jog, mit jelent a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az emberi méltóság és a vallásszabadság. Hogy miért védjük az emberi jogokat, és hogy mit vesztenénk nélkülük.
Összesen 21 pályamű érkezett, amelyből a négytagú zsűri hat alkotást választott ki, amelyeket a díjátadón be is mutattak.
Tekintse meg a nyertes filmeket!
Tegnap az Országgyűlés megszavazta az új Büntető Törvénykönyvet, amelynek értelmében többek között szigorodnak a drogfogyasztókkal kapcsolatos jogszabályok is - ez fiatalok tömegeinek megbélyegzését eredményezi: ha pálinkát iszol, az rendben van, ha elszívsz egy spanglit, akkor az ördöggel cimborálsz. Abban az országban, ahol minden ötödik férfi alkohol miatt hal meg, míg fűtől senki. Miközben Magyarország szigorít, egyre több ország és egyre több politikai vezető ismeri fel, hogy a tiltáson alapuló drogpolitikák kudarcot vallottak. Ma, a drogellenes világnapon hat volt elnök és a világ más vezetői személyiségei közösen szólítanak fel a fogyasztók dekriminalizálására. A kormány megint jó érzékkel ismerte fel a kereszteződést, aztán szokás szerint rossz irányba fordult be rajta...
Egyszerű választójogi kérdést tettünk fel a KIM-nek, az első válasz szerint egy egyéni képviselői indítványról nem őket kéne faggatnunk.
A zavarba ejtő kérdés a gondnokság alá helyezett személyek választójogára vonatkozott. Az Alaptörvény ugyanis lehetővé teszi választójoguk korlátozását akkor, ha erről bírósági döntés áll rendelkezésre. Adatkérő levelünkben (pdf) részletesen ismertettük a magyar szabályozással ellentétes nemzetközi jogi helyzetet, majd feltettük a kérdést, a kormány hogyan kívánja orvosolni az Alaptörvény által megalapozott jogsértést. Végül kértük a minisztériumtól, hogy juttassa el számunkra a releváns hatástanulmányokat. Meglepő választ kaptunk.
Börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy embert Magyarországon 2012. június 13-án azért, mert nyilvánosan tagadott egy történeti tényt, a holokauszt megtörténtét. Az ügynek csak a jogi oldalát veszem szemügyre, a rossz szabályt és az első alkalmazását.
1. A büntető törvénykönyv 269/C. § így szól: „Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." A szabály két évvel ezelőtti beiktatásának története ismert, benne volt a bal- és a jobboldal egyaránt, szerepelne a következő Btk-ban is.
A TASZ Strasbourgban nyertes otthon szülés ügye köré szerveztek nemzetközi konferenciát Hágában május végén. A TASZ ügyvédje, dr. Fazekas Tamás képviselte Ternovszky Annát, akinek az ügyében az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította 2010 végén, hogy a magyar állam megsértette a kérelmező jogát a magán- és családi élet tiszteletben tartásához, amikor a szabályozás hiánya miatt jogi eljárásokkal fenyegette (és fenyegeti) az otthon szülések kísérésénél dolgozó szakembereket.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint továbbra is tömegintézetekbe kell zárni a fogyatékos embereket, az intézetek megszüntetésére adott EU-forrásokat pedig intézetek építésére kell szánni. Legalábbis erről tanúskodik egy most előkészített törvénycsomag.