A demokrácia szempontjából is nagyon fontos döntést hozott a Kúria két héttel ezelőtt, amikor azt állapította meg Karácsony Gergely ügyében, hogy a kormány kampányolhat az önkormányzati választáson a neki kedves jelölt mellett. Ez a döntés kaput nyitott arra, amit azóta láthatunk is: a kormányfő és az Országgyűlés elnöke is nyíltan beszélhet arról, hogy kit, kiket szeretnének polgármestereknek.
Eltörölt semlegesség
A választási kampányokban kiemelkedően fontos a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlősége, hiszen ha az egyik jelöltet támogatja az állam, akkor behozhatatlan előnyre tehet szert a többiekkel szemben.
Egészen addig tilos is volt mindenfajta állami, önkormányzati kampánytevékenység, amíg tavaly télen bele nem került egy kivétel a jogszabályba: e szerint nem számít választási kampánynak a helyi önkormányzatok és más állami szervek olyan tevékenysége, amelyet jogszabály ír számukra elő.
A módosítás eredményeképpen nagyon kedvező helyzetben vannak az állami szervek, hiszen szinte mindig, szinte mindenki tud valamilyen általános tájékoztatási kötelezettségére hivatkozni, ahogyan az történt Gulyás Gergely nyilatkozata kapcsán is. Ebben az esetben arra hivatkoztak a választási szervek, hogy a miniszter feladata összehangolni a Kormány és Budapest Főváros Önkormányzatának tevékenységét, így erről tájékoztatást adhat.
A jogszabálymódosítással megsemmisítették azt az elvárást, hogy az állam és a kormány legyen semleges az önkormányzati választásban és persze azt is, hogy az önkormányzatok legyenek semlegesek az országgyűlési választásokon.
Alkalmasság helyett beágyazottság
A Kúria megállapította, hogy az Alkotmánybíróság engedi a párt- és kormánykommunikáció keveredését, ez pedig megköti a Kúria kezét.
Ezért a Kúria álláspontja szerint Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként nem semleges természetű (pl. kormány, országgyűlés elnöke, stb.) – állami szervek semlegességét a választási kampányban.
Viszont ha ez így van és az államnak nem kell semlegesnek lennie az önkormányzati választáson, akkor a kormány tagjai és az országgyűlési képviselők korlátok nélkül állhatnak ki a nekik kedves jelöltek mellett. Ez már javában történik is: Orbán Viktor megmondja, hogy kire érdemes szavazni Miskolcon vagy Gödöllőn, Kövér László irányt mutat, hogy kikből lesznek a megbízható polgármesterek és sorolhatnánk ezt elég sokáig.
Tulajdonképpen az történik, hogy a végletesen centralizált állam beveti az eszközeit (előnyöket ígérve és hátrányokat kilátásba helyezve) annak érdekében, hogy hasson a választópolgárokra, hogy ők ne az általuk legalkalmasabbnak, legmegbízhatóbbnak és legtisztességesebbnek gondolt jelöltet válasszák meg, hanem azt, aki ki tud majd jönni az erőforrások fölött rendelkező államhatalommal. Tehát a jelöltek esélyegyenlőségének annyi.
Nem ezen múlik
Persze, van abban valami, hogy tényleg a fideszes jelöltek telefonszáma van meg a kormányzó pártnak, azaz nyilvánvalóan velük lesz a legkönnyebb a kommunikáció, de vajon ők mernek-e konfliktust vállalni, ha a település érdekében szükség van rá? Mernek-e olyan visszajelzéseket adni, ami nem feltétlenül tetszik az állami szerveknek? Mennyire tudnak függetlenek lenni és az őket megválasztó helyiek érdekében dolgozni azok, akik egy jól kiépített hálóban vannak előre meghatározott helyen?
És távlatosabban: ha elhisszük, hogy az az elsődleges szempont, hogy valaki oda tud telefonálni a pártközpontba (vagy őt tudják könnyedén elérni?), akkor vajon tudunk-e a valóban legalkalmasabb vezetőt kiválasztani a jelöltek közül? A válasz: nem. Nem az egy vezető legfontosabb erénye, hogy jól be van ágyazva a kormányzó pártba! Lehet sokféle szempont szerint választani: mi a TASZ-ban azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy a települések vezetői teljesen átláthatóan és az alapjogok védelmében dolgozzanak. Fontosak lehetnek szociális és környezetvédelmi, kulturális vagy szabadidős szempontok is, ezeket mindenkinek külön-külön kell mérlegelnie és a saját belátása szerint választani. Egy vezető lehet kormánypárti vagy ellenzéki is, nem ezen fog múlni, hogy jobb városokban és falvakban élünk-e.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.