Mennyi ideig tart ma jogot érvényesíteni az Alkotmánybíróságon? Nagyon sokáig. Az alkotmányjogi panaszok elintézésének nincs határideje, ami miatt sokszor évekig semmi nem történik egy-egy ügyben. Amíg pedig a testület nem dönt, addig fennmarad a jogsérelem. Az Alkotmánybíróság döntése csak megszüntetheti a jogsértő helyzetet, ellentételezni nem tudja, ezért különösen fontos lenne, hogy észszerű időn belül lehessen számítani a döntésére. Az alábbaikban kiderül, hogy nem nagyon lehet.
Büszkén számolt be az Alkotmánybíróság a honlapján arról, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az Alkotmánybíróság elé terjeszthető alkotmányjogi panasz hatékony jogorvoslat. Ha tehát egy ügyben az alkotmányjogi panasz alkalmas eszköz a jogsérelem orvoslására, akkor az Alkotmánybíróság előzetes eljárása a feltétele annak, hogy egy indítványozó az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhasson.
Mi több okból vitatjuk az alkotmányjogi panasz hatékony voltát. Ebben az írásban egyetlen okra fókuszálunk: az időszerűségre. Annak ugyanis, hogy a jogorvoslat hatékony legyen, feltétele, hogy az ügyben előbb-utóbb döntés szülessen, az eljárások ne végtelenek legyenek. Sőt, az is elvárható, hogy az eljárások észszerű időn belül lezáruljanak. Éppen a strasbourgi bíróság marasztalja el Magyarországot igen nagy számban, mert a jogérvényesítés nálunk nagyon elhúzódik. Úgyhogy ha a jogérvényesítési rendszer részének tekintjük az alkotmányjogi panaszt, akkor viszont az eljárások elhúzódása jogsértő.
Ügyvédeink által benyújtott alkotmányjogi panaszok elintézése elképesztő régen parkol az Alkotmánybíróságon.
Az Alkotmánybíróságot az alkotmányjogi panaszeljárásban kevés határidő köti. Az egyik ilyen, hogy a befogadhatóságról eljárás megindításáról szóló tájékoztatásától számított 120 napon belül döntenie kell. Nemrég, az e határidő leteltőt követő 320. napon (a 120+320. napon) kaptunk egy levelet a testülettől arról, hogy a befogadhatóságára nyitva álló határidőt 2019. november végéig meghosszabbítják. Úgy döntötttünk ezért, hogy megnézzük, mióta állnak az AB előtt az ügyeink. Csak azokra a panaszokra koncentráltunk, amelyeket 2018. előtt nyújtottunk be.
A cilviltörvény miatti alkotmányjogi panaszunkat 2017. augusztusában juttattuk el a testülethez. Az eljárás megindulásáról szóló tájékoztatás 2017. augusztus 31-i kelte óta a százhúsz napos határidő több mint öt és félszerese, 660 nap is eltelt, ennek ellenére sem visszautasító végzést, sem a határidő meghosszabbításáról szóló értesítést nem kaptunk, és az Alkotmánybíróság honlapján sem került feltüntetésre, hogy az indítványt befogadták volna. Szintén a honlap alapján úgy tűnik, az alkotmányjogi panasz a testület napirendjén sem szerepelt. Közben hatályban van egy alkotmányellenes törvény. (IV/1685/2017. számú ügy.)
Vannak ennél súlyosabb késedelmek is. Nézzük csak azokat, amelyek több, mint 1000 napja dekkolnak az Alkotmánybíróságon!
Még 2014-ben indítottunk egy polgári pert amiatt, hogy Magyarországon a telekommunikációs cégeket törvény kötelezi a felhasználók forgalmi adatainak megőrzésére. Az ügyben az alkotmányjogi panasz 2016 nyarán jutott el az AB-re. Azóta nem sikerült döntést hozni, annak ellenére, hogy az EU bírósága már rég érvénytelenítette a törvény előzményének tekinthető adatmegőrzési irányelvet, és azóta sorra megsemmisítették az azt átültető törvényeket az EU tagállamainak alkotmánybíróságai. Az AB késlekedése miatt naponta többmillió magyar polgár adatait gyűjtik kötelezően a telekom cégek -- egyértelműen jogsértően. Az ügy háromszor került eddig a testület napirendjére, utoljára több mint egy évvel ezelőtt, 2018 márciusában. (IV/1365/2016. számú ügy)
A gyülekezési joggal kapcsolatos ügyek egy részére a törvény rendkívül gyors eljárásokat ír elő. Ha valakinek előzetesen megtiltják a rendezvényét, pár napon belül számíthat arra, hogy az ügyében végleges döntés születik. De ez nem vonatkozik az Alkotmánybíróságra. Egy 2016 januárjában megtartani kívánt tüntetés előzetes tiltása ügyében az alkotmányjogi panasz, amely nemcsak a bírói döntést hanem az ügyben alkalmazott jogszabályt is támadta, 2016. április 11-én érkezett meg az Alkotmánybíróságra. Azóta háromszor szerepelt a testület napirendjén, egyszer 2016-ban és kétszer 2017-ben. Azóta semmi nem történt. (IV/731/2016. számú ügy.)
2015. január 4-én érkezett meg a testület kezelőirodájára az alkotmányjogi panaszunk a vénaszkenner sportrendezvényeken kötelező alkalmazása miatt. Amíg az Alkotmánybíróság nem semmisíti meg a támadott törvényi szabályt, a szurkolók adatait jogellenesen gyűjtik kötelezően. Eddig négy alkalommal foglalkoztak az indítvánnyal, utoljára körülbelül két és fél évvel ezelőtt. (IV/6/2015. számú ügy.)
Egy 2013-ban megtartott tüntetés feloszlatása miatt jogorvoslatot kereső ügyfelünk ügyében az alkotmányjogi panasz 2014 októberében érkezett meg az Alkotmánybítóságra. Azóta minden évben egy alkalommal tűzték napirendre, döntés viszont mindeddig nem született. (IV/1663/2014. számú ügy)
Az általunk vitt ügyek közül a leghosszabb szintén egy gyülekezés előzetes tiltása miatt indult. Az indítvány 2014. január 6-án érkezett az AB-re, azóta egyszer foglalkoztak vele 2015-ben és három alkalommal 2016-ban. Az elmúlt három évben az ügy egyáltalán nem került a testület napirendjére. (IV/15/2014. számú ügy.)
A tervünk, hogy önmagában az elhúzódó eljárások miatt bepanaszoljuk a magyar államot Strasbourgban. Ha ki kell meríteni az alkotmányjogi panaszt, mert hatékony jogorvolsat, akkor érvényesíthetők vele szemben a tisztességes eljárás követelményei is.
Szabó Máté
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.