Nyakatekert érveléssel mentette fel a szabálytalanul aláírásokat gyűjtő Fidesz aktivistákat a Kúria

Részletesen beszámoltunk arról az Alkotmánybírósági határozatról, ami a Fidesz hazudós aktivistái ügyében született. Az Alkotmánybíróság visszautalta a Kúria elé az ügyet, és szempontokat adott annak eldöntéshez. Ebből született meg egy nehezen követhető és a kormányzó pártoknak kedvező döntés. Most segítünk abban, hogy ez a döntés közérthető legyen.

A Fidesz aktivistái 2019. április 8-án támogató aláírásokat gyűjtöttek Orbán Viktor hét pontjához. Az ügyet vizsgáló  döntés így foglalta össze a történteket:

[...] fideszes aktivisták gyűjtenek szimpatizánsi ajánlásokat a párt számára, ám az aktivisták a videót készítő személynek határozottan, többször is azt állítják, hogy ezeken az íveken azért gyűjtenek ajánlásokat, hogy az Fidesz az EP választásokon listát tudjon állítani. Az aktivisták annak ellenére is kitartanak e mellett az állítások mellett, hogy az érdeklődő személy felvilágosítja őket, miszerint más pártok fizikailag másképpen kinéző és más tartalommal bíró íveken gyűjtik be ezeket az ajánlásokat. Az aktivisták az adatkezelési tájékoztatóval sem tudtak megfelelően elszámolni." 

A Fidesz aktivistáinak tehát vagy gőze sem volt, hogy mihez gyűjtenek aláírásokat, vagy pedig valamilyen furcsa okból meg akarták téveszteni a Fidesz támogatóit.

Ez az ügy ment végig a teljes választási jogorvoslati rendszeren:

Fővárosi Területi Választási Bizottság → Nemzeti Választási Bizottság → Kúria → Alkotmánybíróság → ismét Kúria.

Az Alkotmánybíróság két dolgot kifogásolt a Kúria döntésében:

• nem nyilatkoztatták a Fideszt az eljárásban;
• nem vették figyelembe a Fideszes aktivisták véleménynyilvánítási szabadságát.

A Kúria másodjára  követte az Alkotmánybíróság iránymutatását és meghozta az új döntését. Most megkeresték a Fideszt és a KDNP-t is, de ők nem éltek a jogukkal és nem nyilatkoztak semmit az eljárásban.

Átgondolta a Kúria a véleménynyilvánítás szabadságát is, és meglehetősen furcsa eredményre jutott. Visszaszól ugyan az Alkotmánybíróságnak, amikor azt mondja, hogy

[a] Kúria tisztában van a szabad véleménynyilvánítás tartalmával, arra maga is úgy tekint mint a kommunikációs szabadságok anyajogára.”

Azt fűzi ehhez még hozzá a mostani döntésben, hogy a Kúria

kizárólag az adatszerzés megtévesztő módja miatt vizsgálódott, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére figyelemmel. Indokolt lett volna a jövőbeni jogértelmezést elősegítendően, hogy ha az Alkotmánybíróság az alapjog lényegi tartalmát, a szabad kommunikáció sérelmét kifejtve hozza meg döntését és nem úgy érvel, mintha a Kúria megtiltotta volna a jelöltállításon túlmutató aláírásgyűjtést.”

A Kúria tehát bátran rávilágít az alkotmánybírósági döntés visszásságára és azt is elmondja, hogy szerinte megtörtént a jogsértés:

A Kúria álláspontja szerint az AB határozat [...] alapján is kiemelt jelentőségű, hogy a választópolgár pontosan tudja, hogy aláírása milyen célt szolgál, és adatait milyen célból használják fel. [...] Releváns ugyanis, hogy az ajánlóíveken vagy más módon zajló aláírásgyűjtés útján megszerzett adatok kezelése milyen szabályok [...] alapján lehetséges, s azoknak milyen eltérő következménye lehet.”  

És végül, gyakorlatilag mindennek ellenére arra jut a Kúria, hogy az

Alkotmánybíróság határozatában foglalt [...] döntésére figyelemmel azt kellett megállapítania (kiemelés tőlünk), hogy a jelen esetre vonatkozóan a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet kampánytevékenységének gyakorlása során – a véleménynyilvánítási szabadságra tekintettel – nem követett el jogsértést.”

Tehát, a Fidesz akciója ugyan nem szabályos, de mégsem állapítható meg a jogsértés!  Azt gyanítjuk, hogy a Kúria nem tudta volna logikusan alátámasztani ezt a döntést, mert azt nem lehet megtenni, viszont nem volt bátorsága szembehelyezkedni az Alkotmánybíróság Fideszt védő érvelésével. Ebben nem lehetünk biztosak, de talán az azt kellett megállapítania fordulat nem a jogi, hanem a politikai kényszerre utal.

2018-ban azt mondta Orbán Viktor sajtófőnöke egy a Fidesz számára kedvezőtlen Kúriai döntés után, hogy “[a]z Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához.” Azóta a Kúria döntésében foglalt gyakorlatot már jogszabállyal felülírták. Most már úgy látszik tudja a Kúria, hogyan kell felnőni intellektuálisan a feladathoz.

Szabó Attila