Hazudni alkotmányos jog? Mi a baj az Alkotmánybíróság döntésével az aláírásgyűjtő aktivistákról?

Mi is beszámoltunk arról a választási kifogásról, ami a fideszes aktivisták támogató aláírásgyűjtéséről szól. Az ügy egyszerűnek tűnik, de a választási bizottságok és a bíróságok mégis eltérő döntéseket hoznak. Ebben a blogposztban megpróbáljuk összefoglalni, hogy mi is történik ebben az eljárásban.

A Területi Választási Bizottság döntése

Ha valaki választási jogsértést tapasztal az európai parlamenti választásban, akkor általában a megyei vagy fővárosi szintű területi választási bizottsághoz kell fordulnia. Ezt tette a Momentum is, amikor egy tagjuk azt tapasztalta, hogy a fideszes aktivisták megtévesztik a választópolgárokat. A történteket így foglalta össze a Fővárosi Területi Választási Bizottság (TVB) döntése:

[...] fideszes aktivisták gyűjtenek szimpatizánsi ajánlásokat a párt számára, ám az aktivisták a videót készítő személynek határozottan, többször is azt állítják, hogy ezeken az íveken azért gyűjtenek ajánlásokat, hogy az Fidesz az EP választásokon listát tudjon állítani. Az aktivisták annak ellenére is kitartanak e mellett az állítások mellett, hogy az érdeklődő személy felvilágosítja őket, miszerint más pártok fizikailag másképpen kinéző és más tartalommal bíró íveken gyűjtik be ezeket az ajánlásokat."

A Momentum által benyújtott kifogást a Fővárosi TVB vállalhatatlan érveléssel utasította el. Ez a döntés nem érdemel túl sok szót, annak végtelen cinikusságát már bemutattuk.

A Nemzeti Választási Bizottság döntése

Ha valaki nem tudja elfogadni az ügyében hozott döntést, akkor fellebbezhet a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Illetve sajnos csak akkor teheti ezt meg, ha igazolja azt, hogy az ügy az ő jogos érdekét érint. Ez a megszorító feltétel tavaly került be a törvénybe és az NVB komolyan is veszi, néha túl komolyan is, hogy ne kelljen bizonyos ügyeket megvizsgálnia. Az NVB még az EP választáson induló Momentum Mozgalom fellebbezésére is azt mondta, hogy nem igazolt az érintettségük. Persze kérdéses lehet az érintettség megítélése, de az biztosan téves értelmezés, hogy az egyik párt jogsértése nem érinti a másik pártot. Dehogynem érinti, ezek a pártok versengenek egymással!

Az érintettség igazoltságának hiányában azonban az NVB meg sem vizsgálta az ügyet.

A Kúria döntése 

Az NVB döntése után van még egy lehetőség a rendes jogorvoslatra, a Kúriához lehet fordulni. Ezt a Momentum meg is tette. A Kúria -- nagyon helyesen -- megállapította, hogy

[...], ha kampányidőszakban egy jelölő szervezet valamely választási eljárással összefüggő tevékenységének jogszerűségét egy másik, a kampányidőszakban nyilvántartásba vett jelölőszervezet sérelmezi, és felveti, hogy a jogsértő tevékenység következtében az adott jelölő szervezet előnyhöz juthat, akkor az érintettsége nem zárható ki a jogainak, vagy jogos érdekeinek sérelme hiányában. Kétségtelen az is, hogy amennyiben egy jelölő szervezet tevékenységéről azt állítják, hogy a választópolgárok megtévesztésére irányul, az kihathat a választással érintett többi jelölő szervezetre is, és megbonthatja a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget.”

Azaz, a Momentum -- a Kúria szerint -- szükségszerűen érintett az ügyben. Így a Kúria el is döntötte az ügyet. Így: 

Kúria a megtekintett videófelvétel alapján megállapította, hogy a FIDESZ-KDNP aktivistái által végzett aláírásgyűjtés – az aktivisták által előadottak, és az aláírásgyűjtő pulton látható felirat ellenére és a felvételen látható aláírásgyűjtésre szolgáló ívek alapján –  egyértelműen nem a 2019-es európai parlamenti választásokhoz szükséges ajánlások gyűjtésére irányult, mivel az aláírásgyűjtés nem [...] ajánlóíveken történt. A választópolgárok az elhangzott tájékoztatás ellenére aláírásukkal valójában nem a FIDESZ-KDNP jelöltállítását támogatták, ebből adódóan megállapítható, hogy a jelölő szervezet nevében eljáró személyek olyan tevékenységet folytattak, amely a választópolgárok megtévesztésére alkalmas volt.”

Az Alkotmánybíróság döntése

És van még tovább is. Ha valaki úgy érzi, hogy az Alaptörvényben foglalt jogát sérti a Kúria döntése, akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz. A választási eljárás speciális szabályai miatt az Alkotmánybíróságnak az ilyen ügyekben hat munkanapon belül kell döntést hoznia. A Fidesz-KDNP szerint a Kúria döntése sértette a párt alapjogait, ezt vizsgálta meg az Alkotmánybíróság. A döntésben vannak jó elemek, de mi alapvetően nem értünk azzal egyet. Lássuk miért. 

A Fidesz alapvetően azzal érvelt, hogy

[a Kúria a Fidesz képviseletében] eljárt személyeknek tulajdonított kijelentések jogsértő jellegére tekintettel korlátozta, ugyanakkor elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy az alapjog bírói döntés szerinti korlátozása szükséges-e, illetve ennek megfelelően a korlátozás arányosságát sem mérlegelte.”

Magyarul, lehet, hogy az aktivisták megtévesztették a választópolgárokat, de a Kúria nem vizsgálta, hogy ez része-e a szólásszabadságnak, hanem abból indult ki, hogy ebben a helyzetben hazudni tilos. A Fidesz szerint nem biztos, hogy az. Elsőre furcsán hat ez az érvelés, de ha jobban meggondoljuk a Fidesz nagyon gyakran nem érzi, hogy tilalmazott lenne hazudni az embereknek. Elég itt csak a propagandagépezet működtetésére utalni.

A Fidesz azonban mond mást is: szerintük a történtek meglehetősen tisztázatlanok voltak. Az elsőként eljárt Fővárosi TVB ugyanis még azt írta le a döntésében, hogy nem egyértelmű a videók alapján, hogy mi történt. A Kúria pedig nem értékelte át a bizonyítékokat a saját eljárásában. A Fidesz szerint emiatt a Kúriának meg kellett volna őket keresniük, hogy nyilatkozzanak, szerintük mi történt.

Az Alkotmánybíróság mindezek alapján két dolgot mondott a döntésében. Az egyik az, hogy a Kúria nem vizsgála a döntésben a Fidesz véleménynyilvánítási alapjogát. Azaz azt, hogy hazudni is véleménynyilvánítás-e. Ezt a Kúriának fel kellett volna ismernie és ez alapján eldöntenie, hogy arányos-e korlátozni a hazugsággal megvalósított véleménynyilvánítást.

Ennek nem örülünk

Szerintünk ezzel az a probléma, hogy az ügyben fel sem merül a véleménynyilvánítás szabadsága. Ez egy ténykérdés, az aktivistáknak tudniuk kell, hogy mit csinálnak, és nem ejthetik át a polgárokat, amikor ők arról döntenek, hogy megadják-e az adataikat. Persze, sok mindent mesélhetnek a kormány tevékenységéről, de arról csak tényszerűen nyilatkozhatnak, hogy mihez kell az aláírás. Ez az értelmezés olyan, mintha azt mondanánk, hogy egy elrontott adóbevallás esetében is meg kell majd vizsgálnia a bíróságoknak, hogy nem csak a véleménynyilvánítás szabadságát gyakorolta-e a bevallást elkészítő.

Persze, ha az Alkotmánybíróság csak annyit szeretne, hogy a Kúria ezt az eszmefuttatást írja bele a döntésébe, akkor az rendben van, de ezesetben ezt magának kellett volna kimondania. Ha viszont tényleg azt várja az Alkotmánybíróság, hogy a véleménynyilvánítás részeként a hazugság szabadságát vizsgálja meg a Kúria, akkor ennek tényleg messzemenő negatív következményei lehetnek a jogrendszerre. Szerencse vagy szerencsétlenség, de az Alkotmánybíróság döntése nem egyértelmű. Nagyon kíváncsian várjuk, hogy a Kúria mihez kezd ezután a megismételt eljárásában. Mert az Alkotmánybíróság által szükségesnek tartott mérlegelés elvégezte után még juthat a korábbihoz hasonló eredményre.

Aminek viszont örülünk 

Egyetértünk az Alkotmánybíróság azon álláspontjával, hogy a Kúriának nyilatkoztatnia kellett volna a Fidesz-KDNP-t. Nem csak a történtek esetleges tisztázatlansága miatt, hanem azért is, hogy az azzal kapcsolatos jogi álláspontjukat kifejthessék. Természetesen ez a jog nem csak a Fidesz-KDNP-t kell, hogy megillesse, hanem minden a választási jogorvoslatokban érintett ellenérdekű felet. A jelenlegi bírósági gyakorlat nem egyértelmű ebben a kérdésben, de reméljük, hogy az Alkotmánybíróság ezzel a döntésével ez tisztázódott. Ezt a jogot nem csak a bírósági eljárásban, hanem már a választási bizottságok előtt is biztosítani kellene.    

Egyelőre itt tart ez az ügy, mi izgatottan várjuk a Kúria döntését a megismételt eljárásban!

Szabó Attila