ÁSZ eljárások: nincs garancia a függetlenségre és pártatlanságra!

Újra akcióban az Állami Számvevőszék (ÁSZ): idén a DK, a Jobbik, a Momentum és a Párbeszéd került terítékre. Tavalyi részletes elemzésünkben már megírtuk, hogy miért veszélyes és jogellenes, amit az ÁSZ csinál. A helyzet nem lett jobb, az idei választások előtt sem - az ÁSZ az ellenzéki pártokkal szemben ismét olyan eljárásokat alkalmaz amelyeknél az ügyek hátterét nem ismerheti meg a széles közvélemény és a szankciókkal szemben sem biztosít a törvény jogorvoslatot.

Az ÁSZ egyik feladata a pártok gazdálkodásának és kampányköltségeinek ellenőrzése. Egy ideális rendszerben rendben lenne, hogy egy állami szerv ellenőrzi a pártok által a választási kampányban felhasznált pénzeket. A mi közel sem ideális rendszerünkben azonban kétségeket ébreszt bennünk, hogy a tavalyi országgyűlési választási kampányban kiszabott szankciók után idén is csak az ellenzéki pártok gazdálkodásában talált kivetnivalót az ÁSZ. Persze a számvevőszék kényszeresen elhelyezi minden sajtóközleményében, hogy “ellenőrzései során mindenben a vonatkozó törvényi előírások szerint, a jogállam védelme, a törvényi előírások betartása érdekében jár el, és a vonatkozó törvények keretei között minden párt számára ugyanazt a jogszabályok szerinti eljárást biztosítja. Az ÁSZ minden pártot azonos törvényi előírások alapján és eljárási szabályok szerint ellenőriz. Pontosan ez az, ami garantálja a jogállami kereteket, illetve a demokratikus normáknak való megfelelést.”

Nagyon szépen látszik ebben a frázisban, hogy igen, elvileg a jog egyenlő mércével mér. Azonban -- ezt már csak mi tesszük hozzá -- annak alkalmazása során merülhetnek fel ezzel kapcsolatban kérdések. Nem megnyugtató, hogy egy pártokat ellenőrizni hivatott szervezetet egy korábban a kormányzó pártban politizáló személy vezet. Nem megnyugtató az sem, hogy az ÁSZ elnökét az ellenzéki pártok támogatása nélkül választotta meg az Országgyűlés. Ezeknek a tényeknek a tudatában felmerül az ÁSZ függetlenségével kapcsolatban némi kétely.

A jogállam védelme sem érvényesül: nincs értelme jogállamiságról beszélni, ha egy szankcióval szemben nem áll rendelkezésre megfelelő jogorvoslat. Márpedig most ez a helyzet. Ahogyan azt már korábban kifejtettük, hiába mondja az ÁSZ, hogy ő nem szankcionál, mert egyedi döntéseket hoz egy-egy párt gazdálkodásának jogszerűségéről, és ha jogszerűtlenségeket talál, felszólít -- vagyis kötelez -- egy pártot a tiltott vagyoni hozzájárulás befizetésére. Az ÁSZ tehát pontosan úgy jár el, mint bármely hatóság, akárminek is nevezi magát. Az, hogy egy másik szerv hajtja be a felszólításnak eleget nem tevő pártoktól az ÁSZ által megállapított tiltott támogatást, nem megoldás a problémára, hanem a probléma maga. Így ugyanis a pártok a két szék közt a pad alatt találják magukat. Az ÁSZ döntéseit bíróságon nem támadhatják, mert az ÁSZ még nem hajthat be semmit a pártokon. Az ÁSZ maga tehát soha nem kell helyt álljon állításai helyességéért egy bíróság előtt. A NAV behajtását vagy a Magyar Államkincstár állami támogatás visszatartását pedig a pórul járt pártok hiába támadják bíróságon: ezek a szervek már csak az ÁSZ megállapításaira mutogatnak majd, bizonyítva eljárásuk jogszerűségét, de mivel ők maguk nem jogosultak a pártok gazdálkodását törvényességi szempontból ellenőrizni, hanem az ÁSZ, az ÁSZ megállapításainak tartalmi helyességét nekik nem kell bizonyítaniuk, ezt nem is tudnák megtenni.

Az ÁSZ álláspontja szerint a kiküldött jelentéstervezetek nem ismerhetőek meg. Ennek a megállapításnak szerintünk egyrészt nincsen jogszabályi alapja, másrészt pedig ettől  az ÁSZ eljárása megismerhetetlenné és így átláthatatlanná válik.

Bárcsak meg lehetnénk győződve arról, hogy egy valaha a kormányzó pártban politizáló személy által vezetett szervezet döntése úgy is független tud lenni, hogy sokáig megismerhetetlen és nincsen fölötte bírósági kontroll. Sajnos nem vagyunk.

Az európai parlamenti és az önkormányzati választások évében különösen problémás, hogy ezek a sokáig megismerhetetlen és tételes jogi alapon megtámadhatatlan döntések éppen a jogállamban mindenkor nagyobb védelmet érdemlő  ellenzéki pártok működését teszik nehézzé vagy éppen teljesen lehetetlenné.

Nem gondoljuk, hogy a pártok esetlegesen jogellenes költései fölött el kellene siklani, de azt viszont tudjuk, hogy ezt ellenőrizni csak egy minden ízében semleges szervezet jogosult, mégpedig egy végig transzparens eljárásban, amely ellen bírósági jogorvoslattal élhetnek a pártok mielőtt még behajtanák rajtuk a büntetést. Csak ez garantálná azt a függetlenséget és jogállamiságot, amire egyébként az ÁSZ bőszen hivatkozik.       

Szabó Attila

fotó: Bődey János / Index